Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.

Ülésnapok - 1884-183

\QQ 183 orsaAgos tlés ben a dinasticus érdek nem azonos a nemzetek ] érdekével. (Igaz! Ugy van! a ssélsö baloldalon.) Hiszen t. ház, a jelen országgyűlést megnyitó királyi trónbeszéd kinyilvánította, hogy Németországgal az osztrák-magyar monarchia a lehető legbensőbb viszonyban van; kinyilvánította a királyi trónbeszéd, hogy a többi államokkal is a legjobb baráti viszonyban áll. Kérdem én, t. ház, mi következik ebből ? Ha a térképre tekintünk, ezen királyi kijelentés folytán nem az következik-e, hogy akkor ez idő szerint nincs tartani valónk senkitől és semmitől s akkor azon legbensőbb barátság alapján közös egyetértéssel megkezdődhetik a hadseregek létszámának lejebbszállítása. És ime e tekintetben egyátalán semmi lépés sem történik. (Igaz! a szélső baloldalon.) T. ház, én részemről röviden kívánok nyilatkozni az ujonczjutalék tárgyalása alkalmából azon valóban elszomorító jelenségről, a mi komoly figyelmet kell, hogy érdemeljen épen a törvényhozó testület rézéről s ez az, hogy az ujonezozás alkalmával harmadéve, de különösen a múltévben oly jelenségek mutatkoztak, melyek megdöbbentők s egyáltalában váratlanok, a mint előbb a honvédelmi minister urnnigát kifejezte, nagyon kedvezőtlen volt a múlt évben a sorozás eredménye; miként röviden nagy vonásokban előterjesztetett a járásoknak több mint 75%-ában a 4-ikkorosztály is igénybe veendő lesz a folyó évi sorozás alkalmával. T. ház, ép ugy, mint az adórendszer megállapításánál s ennek folytán az adók különféle nemeinek kivetésénél, az ember-adó megállapításánál is bizonyos körülményekre, bizonyos helyzetre támaszkodott a törvényhozás,midőn törvénybe iktatta, hogy rendszerint a három korosztályból veendő a. szükséglet; megállapította, hogy kivételes esetekben lehet átmenni a negyedik korosztályra; megállapította bizonyos emberiességi, nemzetgazdasági és társadalmi tekinteteknél fogva, Mármost látjuk, t. ház, hogy nem kisebb részben, nem kivételesen mennek át a negyedik korosztályra a sorozás alkalmával, hanem rászorul, a minister ur kijelentése szerint, Magyarország a sorozó járásoknak több mint 75%-ában arra, hogy átmenjen a 4-ik korosztályra. így tehát nem a szabály alól van kivétel, hanem a kivétel válik általános szabályivá. (Igaz / Ugy van ! a ssélsö baloldalon.) Nem akarok ismétlésbe esni, hanem tagadhatatlan, hogy az ország különböző részein, a határokon, hol szökések és kimenekülések történnek, ezek is szaporítják a hiányzó számot, hanem az ország belsejében tekintet nélkül az illető népnek nyelvére, fajára és műveltségi állapotára, tényleg ugy áll a dolog, hogy óriási hiány mutatkozott már a múlt év folyamán, megkétszereződött azon ! hiány, a mi az 1884-iki sorozás alkalmával fen- | febrmAr IS. 188«. forgott és ennélfogA a kell, hogy komoly aggodalomra adjon okot íizon körülmény a tekintetből, vájjon a nemzet testét képező polgárok elsatnyulása-e vagy pedig mi oka annak, hogy ilyen váratlan eredmény fordul elő. Megengedem, hogy ennek a nyilvánosság előtt való tárgyalása sok tekintetből nem épen kívánatos, különösen a részletekbe menni, azt hiszem a többi, más idegen államokra való szempontból is nem lenne indokolt, de épen azért, mert nem ismeretesek az ezen eredményre vonatkozó körülmények, nem ismeretesek az indokok, melyek folytán mindez létrejött, azt hiszem, indokolt volna ezen fontos dologban, hogy a t. ház, mint a törvényhozás egyik tényezője, kötelességéhez és a dolog fontosságához képest a kellő lépéseket megtegye* Vagy fennállanak ezen bajok, vagy nem állanak fenn: ha fennállanak, akkor annak idején kell kutatni az elhárítási módokat; ha nem állanak fenn, akkor azt megnyugtatásul eonstatalni kell. Már az eddigi felszólalásokból méltóztatott a t. ház meggyőződni arról, hogy mennyire eltérők a nézetek e tekintetben, hogy a faj degeneralódása-e az ok vagy más okok azok, a melyek közrehatnak ezen váratlan eredmény előidézésére. Azt hiszem, hogy azon intézkedés, hogy egy évvel hátrább tétessék az első korosztály évszáma, hátrányos volna általános nemzetgazdászati és társadalmi szempontból. Ez esetben, ha máskülönben a nemzet egyedeinek fejlettsége alkalmassá teszi arra, hogy a 20-ik évből már az első korosztály sorozása történjék, mert minél későbben kezdődik az első korosztály, annál későbben szabadulhat az illető katonai kötelezettsége alól, annál későbben felelhet meg emberi és polgári kötelességeinek, ez természetes és nyilvánvaló; épen ugy másfelől nagyon hátrányos társadalmi és nemzetgazdasági szempontból, hogy a negyedik korosztályból oly nagy számban soroztainak, mert eaekre nézve nem a 32-ik évben jár le a hadkötelezettség, hanem a 36-ik évben, holott az újabb időben a természetbúvárok és tudósok szerint általában az emberi életkor nem hogy hosszabbodnék, de rövidül, ennélfogva máskép sem előnyös emberi és nemzetgazdászati szempontból, hogy minél idősebb korú legyen az, a ki megszabadul a rendes hadsereg vagy honvédségi kötelezettség alól. Bármint indokolná a nemzet egyedeinek fejletlen volta, hogy 19-ik évükben az első korosztályba nem sorozhatok, e tekintetben is egészen indokoltnak tartanám, ha egy évvel hátrább vitetik a korosztály, hogy a szolgálati idő lejebb szállittassék; említve volt, hogy két év is elegendő volna. Azt hiszem, hogy az általános védkötele-