Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.

Ülésnapok - 1884-181

120 181. országos ülés felirnár II. 1886 Egyébiránt kérem, méltóztassék a tételt megszavazni. (Helyeslés jobbfelöl.) Lesskó István: (Halljuk!) Fenyvessy Ferencz t. képviselőtársam ismételve és újonnan a párbér kérdésének megoldását sürgeti és hangoztatja. Felette fontos, hogy ezen flagrans és időszerű kérdés, mely egyúttal botránykő, nemcsak a felekezetek, hanem a hívek és a lelkész között valahára az útból eltávolíttassák és az ügy tisztába hozassák. Elvben egyetértek t. barátommal, igazat adva neki, hogy a nem katholikus hívek, ne fizessék a katholikus papot. (Helyeslés.) Ezt természetesnek és igazságosnak találom; de a gyakorlatban egész máskép áll a dolog és itt nem használ sem a curiai döntvény, sem a minister pro és contra okoskodása, sem rokon- vagy ellenszenves határozata. Itt kártérítésről van szó és a kártérítéshez joga van a katholikus lelkésznek. Kérdés az: miként keletkezett a párbér és mi annak genesise ? A földesúr, a ki igen sok helyen kegyúr is volt, gondoskodni akarván a lelkész dotatiójáról, elrendelte és meghagyta a községnek, a telkeseknek, ehhez pedig joga volt, hogy sine discrimine religionis, minden egyes telkes bizonyos terményilletménynyel járuljon a lelkész dotati ójához. Ezen meghagyása a püspöki látogatás alkalmával a szolgabiró, az alispán és a földesúr aláírásával bevezettetett abba a könyvbe, a mely visitatio canonicának neveztetik és ez alapul szolgál a párbérhez és okmányul az illető lelkésznek. Ebbe a visitatio canonicában — praxisból beszélek — háromféle módon van beiktatva a párbér. Vagy egyszerűen az van mondva, hogy minden egyes katholikus telkes tartozik bizonyos terményilletménynyel az illető papnak. Ez személyi párbér. Ezzel tartozik a fundus religionis; nem ugyanazon arányban és árakkal, mint 1802-ben conscribaltatott, a midőn egy zsák gabona 30 krajczárral számíttatott, hanem a legújabb árak és consriptio nyomán vagy minden egyes telek után, vagy pedig a harmadik mód, összesen a hány telek van a parochia alatt és párbér a lelkész fizetéséhez be van számítva. Ez dologi. Ezzel tartozik az állam ép ugy, mint az úrbér vagy regale. Ez az én felfogásom a párbér-kérdésben. GÖndÖCS Benedek: T. ház! Megvallom, hogy e tételnél felszólalni nem akartam. (Halljuk! Halljuk!) Azonban mégis kénytelen vagyok szót emelni különösen Fenyvessy Ferencz t. képviselőtársam azon nyilatkozata következtében, hogy az országban vadházasságok azért szaporodnak, mert a párbért a szegény emberek nem tudják fizetni. Nem ez az oka. Én megmondom a t. képviselő urnak a valódi okát. (Zajos felkiáltások: Halljuk! Derültség.) Oka először az erkölcstelenségnek terjedése és másodszor a kormány azon bűne, (Élénk derültség) hogy az erkölcstelenséget tűri. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon. Derültség.) En őszintén kijelentem, hogy magam is Üldöztem az ilyen vadházasságokat s igyekeztem azon, hogy a nőt törvényes férjéhez visszavezessem. De mi történt? (Élénk derültség. Halljuk/ Halljuk/) Kapott cselédkönyvet, beállott cselédnek bűntársához. Én üldöztem őt a törvény útján, de czélt nem értem. Ugyanazért egész tisztelettel fordulok a t. belügyminister úrhoz és kérem, hogy ha azt akarja, hogy a nép között a corruptio

p ezen véghetetlenül gonosz állapot ne terjedjen, (Derültség) méltóztassék a legszigorúbb intézkedéseket felhasználni ennek a bajnak kiirtására, mert ez által nemcsak a társadalom van nagyon veszélyeztetve, hanem méltóztassék elhinni, hogy azon sok törvénytelen gyermeknek nincs azután gondozója, nevelője, nincs atyja. (Derültség.) A milyen könnyen összejönnek, olyan könnyen szét is mennek. (Derültség) Nem szólaltam volna fel ez ügyben, de mert meggyőződésem, hogy napról-napra terjed a baj s mert nekünk lelkészeknek ezt megakadályozni nincs módunkban és hatalmunkban — mert ha módunkban állana, megakadályoznék a mennyire lehet ez erkölcstelenség terjedését — de nem lévén módunkban, a kormányhoz kénytelenittetünk folyamodni, kérvén, hogy a nép közerkölcsiségét vegye tekintetbe és a mennyire lehetséges, a népben az erkölcstelenség terjedését gátolja. (Helyeslés.) De tovább megyek. (Halljuk /Halljuk/) A párbérre nézve meg kell jegyeznem, hogy Békésmegyében e tekintetben nincsen baj — hála Istennek, (Derültség.) Vidékünkön van egy kis autonómia, nem olyan nagy terjedelmű ugyan, a milyet óhajtanánk, de mégis van valami autonómia. (Halljuk / Halljuk /) Van egyházi tanács és van iskolaszék. Az egyházi tanács összeírja és minden évben bemutatja a költségvetést, abban ki van vetve a tanítók fizetése, az iskolák járuléka, a lelkész illetménye s ha jól emlékszem, összesen 12,000 forint terheli a hiveket. Az egyháztanács a költségvetést helybenhagyja, az egyes lakosokra adóforint után kiveti s aztán ők maguk be is szedik. (Helyeslés.) Ily körülmények közt aztán sem a tanítók, sem a lelkész illetményében hiány nincs. Ha ez általában igy menne mindenütt az országban, akkor a lelkészek hiányról nem panaszkodhatnának. A mi pedig azon kérdést illeti, hogy a nem katholikusok tartoznak-e a párbért fizetni, erre nézve nálunk az a szokás, hogy a vegyes házasságoknál a párbér felét fizetik és igy nincs semmi baj, ajánlom ezt a példát az egész országnak követendőül. Ezzel beszédemet befejeztem. (Helyeslés.) Pulszky Ferencz: T. ház! Nem tartozik