Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-164

154. oruágt.t ülés sírná r 20. 1SS8 79 mert az állam vagyonára nekik nincs joguk, az állam vagyonát nem lehet elfecsérelni, az csak olyan czélokra fordítható, a melyek a közérdek­nek szolgálnak. Eszembe jut itt, ámbár nem minden hasonlat áll meg, hogy talán a neoaquistica korát éljük, melyben a hatalmasok occupaltak; most is occn­palnak, foglalnak a vasutak terén. Hiszen ezen vasút érdektársainak némelyike ott ül a t. minister ur mellett és az, a ki tulajdonképen a pénzügyi műveletet eszközli, az a minister urnak minister­tärsa, ő eszközli és hagyja jóvá a finaneirozást. Szomorú helyzet ez és mi. a kik nem vagyunk a hatalom élén. a hatalomnak ezen irtóztató ki­növését kénytelenek vagyunk nézni. Látnunk kell, hogy a vidékek tönkremennek, de egyes hatalma­sok építenek maguknak vasutat a nemzet vagyoná­ból. Látnunk kell, hogy a kormány padjain ülők építenek maguknak vasutat, financiroznak és hely­benhagyják. A mit amott financiroznak egyesekkel, azt azután aláírják: Xy közmunka-minister, Xy pénzügyminister önnön maguknak. Jogom volna t. ház, még keserűbbnek lenni, mert mondhatom, mióta alkotmányos világ van, ekkora merénylet még nem követtetett el az üzleti világban sem és nem követtetett el a vasutak építésének történetében sem. De nem folytatom tovább. Csak egyet vagyok bátor még a t. minis­ter urnak mondani. Igaz, hogy ritkán mutat az újabb történelem példát arra, hogy ministerek a vádlottak padjára jutottak. Szerencse is ez, mert jele annak, hogy az államok kormányzatában mégis oly kezek mű ködnek, a melyek igyekeznek elhárítani ezt a com­promittaló helyzetet. De jegyezze meg a minister ur, jöhet kor, jöhet idő, még a mi életünkben is. hogy ezen tényeiért a minister ura vádlottak padján is fog ülhetni. (Derültség a jobboldalon.) Constatálnom kell, hogy a t. minister ur egye­nesen az 1880. évi XXXI. törvényczikkbe üt­köző eljárást követett el, mert azt, hogy ily egyez­séget kössön vasútépítésre, a törvény határozottan kizárja. Joga van a t. kormánynak kívánatra a vidéki vasutak üzletét szintén a tényleg felmerülő költségekért vezetni, de hogy cartellt kötve kamat­garantiát adjon, erről nincs.egy sor sem ezen tör­vényben. Constatálom tehát itt a világos és nyílt törvényszegést, a minő még nem történt, (ügy van ! a szélső baloldalon.) Tudom, hogy a t. söbbség tudomásul fogja venni a minister ur válaszát. (Közbeszólás a jobb­oldalról: Hofjijne? Felkiáltások a szélső baloldalról: Nem bizonyos!) Nagy vádat mondtam t. ház, világos törvényszegés vádját, engedjék meg, hogy azt tárgyalhassuk. A dolog egyszerű. Kérjük és kí­vánjuk be azon egyezséget, a mely köttetett. A torvény értelmében jogunk is van hozzá, (ügy | van! a szélső baloldalon.) A t. minister ur ezt a súlyos vádat máskép elhárítani magáról nem fogja soha. Terjesztessék be ide a házba és akkor a t. ház, ha jónak látja oda ajándékoz a nemzet va­gyonából egy csomó összeget, ám ajándékozza oda, de legalább tudjuk, lássuk nyíltan, világosan, hogy a ház is hozzá kivan ehhez járulni. Igen kérem, ne méltóztassék a minister ur válaszát tudomásul venni, hanem méltóztassék e kérdés tárgyalását elrendelni. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) B. Kemény Gábor közmunka- és közlekedésügyi minister: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Mindenekelőtt t. képviselőtársam azon nyilatkozatát, mintha én jelen szavaimmal meg­hazudtoltam volna azt,amit májashóban mondtam, határozottan visszautasítom. (Helyeslés a jobboldalon.) Felolvastam, mit mondtam. Egyébiránt a t. képviselő ur — bocsánat, hogy most már én teszem ezen megjegyzést — ugy látszik, merőben tájékozatlan azon a mezőn, a melyről szól. (Halljuk! Hal juk!) A t. képviselő . ur azt mondta, hogy irtózatos visszaélés, valóságos merénylet történik a törvények ellen, mert a köz­lekedésügyi minister magának arrogálja még azt is, hogy cartell-szerződést kössön, holott arró! absolute szó sincs a törvényben. (Egy hatig a szélső baloldalról: Nem cartell!) Kérem, mondjuk ugy, hogy eartell-szerződés. mert minden cartell-szerzü­dés — és ezt mindenki tudja., a ki e tárgygyal nagyon távolról is foglalkozik — megosztása bizo­nyos jövedelmeknek és functióknak. melyek bizo­nyos részben terhelők, bizonyos részben előnyösek és hogy oly vasutak, melyek egyáltalában az állani segélye nélkül építtettek fel, ily cartell-szerződési előnyökben szintén részesülnek. Felhozhatnám például atemesvár orsovai vas­utat, mely az osztrák-magyar államvasút kiegészítő részét teszi, de erről talán az mondathatnék, hogy szintén biztosítva van jövedelme, ámbár soha sem fogja talán azt igénybe venni, de felhozom a buda­pest-pécsi vasutat. Annak nincs biztosítva semmi­féle jövedelem, nem élvezett semmiféle állami hozzájárulást a kiépítésnél és mégis részesül a cartell szerződés előnyeiben, hogy tudniillik mind­azon relatiókban, melyekben saját vasútja rövi­debb vagy közel oly rövid, mint más vasút, a, for­galom bizonyos együttesen megáll,ipított stipula­tiók szerint irányittatik és osztatik meg közöttük. (Ugy van ' jobbfelöl.) E tekintetben nem volt szükség külön intézkedést tenni, ez nem külön megterhel­tetése az államnak, ez a dolog természetében van, a mit én május 16 án tartott beszédemben is jelez­tem, u<ry hogy ismételve határozottan visszauta­sítom azon nagy vádakat, a melyeket a tx kép­viselő ur itt ellenem emelt. (Zajos helyeslés a jobboldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents