Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-164

73 164. orszáro* fslés jaTUä'<r 20. 1SS4. „Nem attól lehetett tehát tartani, hogy — e vi­szony biztosítva lévén — a mátrai vasút a magyar állaravasutnak okoz majd kárt, mint inkább attól, hogy a magyar államvasút fogja annak a forgalmát teljesen absovbealni, még azon relatiókban is, me­lyekben ez nem méltányos. Mert hogy más ese­tet vejryek fel, ha teszem Terennéből az első állo­másból küldetnék kőszén valamelyik alföldi állo­másra, mondjuk Török - Szent-Miklósra, vagy Fegyvernekre, azt az államvasút! igazgatóság könnyen eszközölhetné, hogy a küldeményt Teren­nére vigye és onnan tovább, ugy hogy a kőszenet csak a magyar államvasutak szállítanák. így pedig ama szerződés által, mely a for galmi viszonyokra nézve egy társulattal köttetik, ez biztosítva van arról, hogy nemcsak az összes bel­forgalomban, hanem egyszersmind mind ama rela­tiókban is, melyekben saját útja rövidebb, mint valamely másik az államvasutak egy szomszéd vonalán, nem ez utóbbi fog használtatni, hanem a mátrai vasút. Ez semmi egyéb, mint méltányos s e tekintetben sokkal nagyobb súly fektettetett arra, hogy ama vidéknek legyen helyesen épült és kellő hasznot nyújtó vasútja, mint ily kisszerű, tisztán •fisealis szempontokra, melyekből a vasút építését meg lehetne akadályozni." Ez az a mit e tekintetben a t. ház előtt bátor voltam felhozni. Elmondottam, legalább lényegileg, mindazt, a mi a képviselő urat a, mátrai vasút for­galma tekintetében érdekeiheti és kérem a t. há­zat : méltóztassék nyilatkozatomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Szederkényi Nándor: T. képviselő ház! Nem fogom felolvasni atörvényt.mely kezemben van, az 1880: XXXI. törvényczikket, mely a vicinális vasútra vonatkozólag előírja, hogy mily irányban járhat el és meddig mehet el a kormány és miként járjanak el azok, a kik építeni kivannak. Tudom azt, hogy e törvénynyel a ház minden tagja isme­rős ; de mégis egy pontot érintenem kell, a mely így szól (olvassa): „A törvényhozásnak marad fentartva oly vasútnak engedélyezése, melyek két vasútvonal Összeköttetésére szolgálnak, vagy egyes fővona­loknak főirányokban kiegészítő részét képezik, valamint azok is, melyek a jelen törvény határo­zataitól eltérő feltételek és kedvezmények mellett lennének kiépítendők." Méltóztatnak arra emlékezni, hogy midőn a mátrai vasút engedélyezéséről volt szó e házban, illetőleg azon törvényről, hogy a minister ur ha­talmaztassék meg, hogy az engedélyt kiadja, a háznak ezen padjairól (a mérsékelt ellenzék padjaira mutat) történt gróf Apponyi képviselő ur által egy felhívás a t. minister úrhoz, a melyben egyenesen felkérte arra, hogy nyilatkozzék, hogy ezen enge­dély, illetőleg ezen meghatalmazás folytán a mi­nister ur eljárása nem fog olyan lenni, a mely a magyar állam terheltetésé' vonná maga után. Ezen feltétel alatt szavazíatott meg itt, a ház ezen oldaláról a mérsékelt ellenzékre mutat) azon meghatalmazás és azt gondolom, a, t. minister ur azon szavai, a melyekre hivatkozott, tiszták és világosak, hogy az állam ferheltetését nem fogja az eng-edély-okmány involválni. Ezt mondotta a t. minister ur. És kérdem e házat, hogy midőn 40°/o szállítási forgalom bizto­síttatik egy vasútnak, hát van-e e házban valaki, a ki azt mondaná, hogy ez nem a magyar állam terhelíetése? Kérdem a t. minister urat, mond­hatja-e, hogy a magyar államot csakugyan nem terheli semmivel ezen megegyezés a kiépítésre nézve ? Ez a kérdés : terheli-e, igen vagy nem ? Én, midőn azon törvény tárgyaltatott, azt mondtam: jó, bár ott egy vidéknek, egy város­nak érdekeit semmivé teszik, tudom, hogy a kor­mány és a minister ur azon vidéknek és azon városnak érdekét semmibe sem veszi; pusztuljon el az a vidék, pusztuljon el Eger városa! (Egy hang jobbfelöl: Ki mondta ezt?) Ha a kormány erre nem ad semmit, jól van, nem iskivánom; de ha már a kormány ebben az irányban nem segít, akkor ne segítsen olyan vasutat sem létesíteni, a mely egy várost egyenesen semmivé tesz, az államnak pedig egyáltalán semmi hasznára nem válik. Építsenek tehát azok maguk erejével. És a t. minister ur? Azzal áll elő és azzal igyekezett capacitalni itt mindenkit, hogy mi meg akarjuk fosztani az egye­seket attól, hogy építsenek maguknak a maguk pénzéből vasutat; és erre mindenki azt mondta, hogy igaz, ezt a szabadságát nem lehet elvenni senkinek, miután fennáll az 1880-ik évi XXXI. törvény, hogy ha van pénze, hát építsen magának vasutat. Hát jó, építsen magának vasutat! De mi sül ki belőle? Az, hogy a minister ur önönmagát meghazudtolta. (Mozgás a jobboldalon. Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Elnök: A képviselő urnak joga van meg­czáfolni a minister ur szavait, de nem szükséges ily erős ítéletet mondania. Az ítéletet meghozza majd a ház. (Helyeslés a jobboldalon.) Szederkényi Nándor: A t. minister ur mindig azt állította a házban e mai napig, hogy azok az illetők maguk fognak építkezni a maguk pénzéből és erejéből. Mai előterjesztésében pedig kimutatja, hogy építenek közvetve kamatbiztosí­tás mellett, (Ellenmondás a jobboldalon) mert enge­delmet kérek, azt már nem tételezhetem fel a ház­nak egy tagjáról sem, hogy ne lenne fogalma arról, hogy midőn forgalmat biztosítanak egy vasútnak, hogy az közvetett kamatbiztosítás, (ügy van! Ugy van! a szélső baloldalon.) A t. ház azt hiszi, hogy gróf Károlyi és társai építik ezen vasutat. Én is azt mondottam. Nagy urak, gazdag emberek, építhetnek maguknak vas­utat, van sok pénzük. De építsenek a magukéból>

Next

/
Thumbnails
Contents