Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.
Ülésnapok - 1884-164
73 164. orszáro* fslés jaTUä'<r 20. 1SS4. „Nem attól lehetett tehát tartani, hogy — e viszony biztosítva lévén — a mátrai vasút a magyar állaravasutnak okoz majd kárt, mint inkább attól, hogy a magyar államvasút fogja annak a forgalmát teljesen absovbealni, még azon relatiókban is, melyekben ez nem méltányos. Mert hogy más esetet vejryek fel, ha teszem Terennéből az első állomásból küldetnék kőszén valamelyik alföldi állomásra, mondjuk Török - Szent-Miklósra, vagy Fegyvernekre, azt az államvasút! igazgatóság könnyen eszközölhetné, hogy a küldeményt Terennére vigye és onnan tovább, ugy hogy a kőszenet csak a magyar államvasutak szállítanák. így pedig ama szerződés által, mely a for galmi viszonyokra nézve egy társulattal köttetik, ez biztosítva van arról, hogy nemcsak az összes belforgalomban, hanem egyszersmind mind ama relatiókban is, melyekben saját útja rövidebb, mint valamely másik az államvasutak egy szomszéd vonalán, nem ez utóbbi fog használtatni, hanem a mátrai vasút. Ez semmi egyéb, mint méltányos s e tekintetben sokkal nagyobb súly fektettetett arra, hogy ama vidéknek legyen helyesen épült és kellő hasznot nyújtó vasútja, mint ily kisszerű, tisztán •fisealis szempontokra, melyekből a vasút építését meg lehetne akadályozni." Ez az a mit e tekintetben a t. ház előtt bátor voltam felhozni. Elmondottam, legalább lényegileg, mindazt, a mi a képviselő urat a, mátrai vasút forgalma tekintetében érdekeiheti és kérem a t. házat : méltóztassék nyilatkozatomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Szederkényi Nándor: T. képviselő ház! Nem fogom felolvasni atörvényt.mely kezemben van, az 1880: XXXI. törvényczikket, mely a vicinális vasútra vonatkozólag előírja, hogy mily irányban járhat el és meddig mehet el a kormány és miként járjanak el azok, a kik építeni kivannak. Tudom azt, hogy e törvénynyel a ház minden tagja ismerős ; de mégis egy pontot érintenem kell, a mely így szól (olvassa): „A törvényhozásnak marad fentartva oly vasútnak engedélyezése, melyek két vasútvonal Összeköttetésére szolgálnak, vagy egyes fővonaloknak főirányokban kiegészítő részét képezik, valamint azok is, melyek a jelen törvény határozataitól eltérő feltételek és kedvezmények mellett lennének kiépítendők." Méltóztatnak arra emlékezni, hogy midőn a mátrai vasút engedélyezéséről volt szó e házban, illetőleg azon törvényről, hogy a minister ur hatalmaztassék meg, hogy az engedélyt kiadja, a háznak ezen padjairól (a mérsékelt ellenzék padjaira mutat) történt gróf Apponyi képviselő ur által egy felhívás a t. minister úrhoz, a melyben egyenesen felkérte arra, hogy nyilatkozzék, hogy ezen engedély, illetőleg ezen meghatalmazás folytán a minister ur eljárása nem fog olyan lenni, a mely a magyar állam terheltetésé' vonná maga után. Ezen feltétel alatt szavazíatott meg itt, a ház ezen oldaláról a mérsékelt ellenzékre mutat) azon meghatalmazás és azt gondolom, a, t. minister ur azon szavai, a melyekre hivatkozott, tiszták és világosak, hogy az állam ferheltetését nem fogja az eng-edély-okmány involválni. Ezt mondotta a t. minister ur. És kérdem e házat, hogy midőn 40°/o szállítási forgalom biztosíttatik egy vasútnak, hát van-e e házban valaki, a ki azt mondaná, hogy ez nem a magyar állam terhelíetése? Kérdem a t. minister urat, mondhatja-e, hogy a magyar államot csakugyan nem terheli semmivel ezen megegyezés a kiépítésre nézve ? Ez a kérdés : terheli-e, igen vagy nem ? Én, midőn azon törvény tárgyaltatott, azt mondtam: jó, bár ott egy vidéknek, egy városnak érdekeit semmivé teszik, tudom, hogy a kormány és a minister ur azon vidéknek és azon városnak érdekét semmibe sem veszi; pusztuljon el az a vidék, pusztuljon el Eger városa! (Egy hang jobbfelöl: Ki mondta ezt?) Ha a kormány erre nem ad semmit, jól van, nem iskivánom; de ha már a kormány ebben az irányban nem segít, akkor ne segítsen olyan vasutat sem létesíteni, a mely egy várost egyenesen semmivé tesz, az államnak pedig egyáltalán semmi hasznára nem válik. Építsenek tehát azok maguk erejével. És a t. minister ur? Azzal áll elő és azzal igyekezett capacitalni itt mindenkit, hogy mi meg akarjuk fosztani az egyeseket attól, hogy építsenek maguknak a maguk pénzéből vasutat; és erre mindenki azt mondta, hogy igaz, ezt a szabadságát nem lehet elvenni senkinek, miután fennáll az 1880-ik évi XXXI. törvény, hogy ha van pénze, hát építsen magának vasutat. Hát jó, építsen magának vasutat! De mi sül ki belőle? Az, hogy a minister ur önönmagát meghazudtolta. (Mozgás a jobboldalon. Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Elnök: A képviselő urnak joga van megczáfolni a minister ur szavait, de nem szükséges ily erős ítéletet mondania. Az ítéletet meghozza majd a ház. (Helyeslés a jobboldalon.) Szederkényi Nándor: A t. minister ur mindig azt állította a házban e mai napig, hogy azok az illetők maguk fognak építkezni a maguk pénzéből és erejéből. Mai előterjesztésében pedig kimutatja, hogy építenek közvetve kamatbiztosítás mellett, (Ellenmondás a jobboldalon) mert engedelmet kérek, azt már nem tételezhetem fel a háznak egy tagjáról sem, hogy ne lenne fogalma arról, hogy midőn forgalmat biztosítanak egy vasútnak, hogy az közvetett kamatbiztosítás, (ügy van! Ugy van! a szélső baloldalon.) A t. ház azt hiszi, hogy gróf Károlyi és társai építik ezen vasutat. Én is azt mondottam. Nagy urak, gazdag emberek, építhetnek maguknak vasutat, van sok pénzük. De építsenek a magukéból>
