Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-164

g2 164. országos illés nem tehetem; de mindaddig, a mig követeljük a j törvény megtartását velünk szemben, amit köve­telid kell, mi sem tehetjük magunkat túl a törvé­nyen. {Helyeslés a jobboldalon.) Ez az, a mit válaszolni akartam. Kérem a küló'nben meg nem támadott tétel elfogadását. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) GyurkOviCS György: T. ház! Bocsánatot kérek, hogy néhány szóval igénybe veszem a t. ház figyelmét. Nagyon köszönöm Thaly t. képviselő urnak, hogy nem akarja elintéztetni a közjogi vi­tát a t. házban, a mit én sem akarok semmi­félekép, mert a regnicolaris deputatio tanácskozá­sával szemben, nem igen találom tanácsosnak és helyesnek; nem is akarnám, hogy a t. ház a köz­jogi kérdésekben akármiféle javaslatot itt el­fogadjon. Nem is akarok bővebben felelni a nagyon t. képviselő uraknak azon az oldalon, (a 9säsö bal­oldalra mutat) mert látom, hogy ők az 1868-iki ki­egyezési törvénynyel nagyon rossz lábon állnak. A mi a 1:orvát gymnasinmot illeti, szabad legyen azt említenem, a mit már a ministerelnök ur említett, hogy a horvát gymnasium Fiúméban tisztán törvényes alapon áll fenn és még ha ez nem is volna igy, bizonyosan be fogja látni a t. képviselő ur, hogy ha az olaszokat, a kik Fiúméban laknak, támogatni kell, akkor az ott lakó horvátokat is kell támogatni, a kik ép ugy tagjai szent István koronájának, mintáz olaszok. (Élénk helyeslés a jobbóldalon.) Hogy mily párthoz tartoznak, az más kérdés és reménylem, hogy Lukács Gyula képviselő ur nem fog ebből párt­kérdést csinálni, mert itt nincs szó politikáról, hanem közoktatásról. A mi Fiume közjogi állását illeti, csak néhány sort olvasok fel a kiegyezési törvényből, melynek 66-ik §-ában a következők mondatnak : „Mindazonterület, mely jelenleg Buccari városával és kerületével együtt Fiume vármegyéhez tar­tozik, Fiume város és kerülete kivételével, a mely város, kikötő és kerület a magyar koronához csatolt külön testet — separatum sacrae regni coronae adnexum corpus — képez s a melynek, mint ilyennek, külön autonómiájára s erre vonat­kozó törvényhozási és kormányzati viszonyaira nézve, Magyarország országgyűlése s Horvát-, Sziavon- és Dalmátországok országgyűlése és Fiume városa közt, küldöttségi tárgyalások útján, közös egyetértéssel lesz megállapodás eszköz­lendő." Világos tehát, hogy egy közönséges törvény­czikkel a fiumei kérdést a t. házban megoldani nem lehet s azt hiszem, hogy ha az állíttatik, hogy e kérdés törvényellenes módon megoldható, épen nem fogják elérni azt, a mit elérni akarnak. janoár 20. 1886. Nagyon köszönöm Thaiy Kálmán t. képviselő urnak a complimentet, a melyet ő excellentiája a bánnak tett. Thaly Kálmán : Ez nem compliment, hanem a valódi érdem elismerése. Gyurkovics György: Én annyival inkább complimentnek tartom, minthogy a t. háznak nem ezen, hanem azon (bal) részén tétetett. És tessék elhinni, hogy nem csak ő excellentiája áll az 1868. évi kiegyezési törvény alapján, hanem azon áll a nemzeti párt, a mely Horvát-Szlavonország tartománygyülésének többsége és úgyszintén a népnek többsége is akarja a 800 év óta létező összeköttetést Magyarországgal. (Zajos helyeslés.) Sha nálunk ezt akarják, akkor csak azt kívánom, hogy az urak a túlsó oldalon belássák azt, hogy talán Magyarországnak is érdekében van, hogy egy törvényes alapon kielégített Horvát Szlavón­országgal éljen. (Helyeslés.) Más megjegyzésem nincs s csak arra kérem a t. házat, hogy a szóban lévő tételt megszavazni méltóztassék. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Szólásra senki sem lévén följegyezve, miután a tétel meg nem támadtatott, kijelenthetem, hogy a 26,080 frt megszavaztatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa): Dologi kiadások 5,250 frt. Elnök: Megszavaztatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa) .• Ösz­szesen 31,330 forint. 3. czím. Rendelkezési alap 200,000 frt. Ernuszt Kelemen: T. ház ! Azon t. bará­taim, a kik a budget általános tárgyalásánál fel­szólaltak, azon nézetüket igyekeztek igazolni, hogy ők a jelenlegi kormány kormányzásában sem helyes pénzügyi politikát, sem egyáltalában oly kormányrendszert nem láttak, mely az ország javára és előhaladására előmozdítókig hatott volna. Ok a budgetet ugyan elfogadták, de már akkor előre jelezték bizalmatlanságukat a kormány működése iránt. Ezen felszólalásokra felelt a t. pénzügy­minister ur és a t. előadó ur. Házszabályaink értel­mében ők szoktak utoljára felszólalni, igy tehát t. barátaimnak nem volt alkalmuk a t. pénzügy­miuister ur és t. előadó ur beszédének azon részére reflectalni, melylyel az általuk felhozott számokat és adatokat megczáfolni igyekezett, hanem való­színűleg majd a pénzügyministerium tárczájának tárgyalásakor fognak felszólalni és fogják állítá­saiknak, adataiknak helyességét kimutatni. Én jelenleg e czímnél a t. pénzügyminister ur és a t. előadó ur felszólalásainak csak utolsó részével fogok foglalkozni, a mely rész természe­tesen mint minden szónoklatnál az egész felszó­lalás resuméját tartalmazza. Evégből engedje meg

Next

/
Thumbnails
Contents