Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-164

164 orseágos iilús január '20. 1886. g [ megbuktatta a magyar pártot, a mikor ott állunk, hogy Fiume törvényhatóságában a magyar párt jelöltjét az első választásnál keresztül sem lehetett vinni, akkor engedelmet kérek, ha az ellenzék részéről a kormánytól felvilágosítást kér valaki, az nem ildomtalan eljárás. (Helyeslés halfelől.) Végül kijelentem, hogy felszólalásomat nem mint pártember, nem mint a fög-getíenségi párt tagja tettem, hanem mint olyan ember, a ki Fiume iránt érdeklődik. (Helyeslés balfdól.) Tiltakozom az ellen, hogy ezen felszólalást bárki is annak tudja be, hogy én e pártnak és nem annak vagyok tagja, a mely a kormányt támogatja- (Helyeslés a szélső baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház! (Halljuk!) Egypár szóval kívánok azok után is, a mik elmondattak, reflectalni a képviselő ur előadására. Mindenekelőtt meg kívánom jegyezni azt, hogy az iskolaépítési ügy, melyből oly nagy sérelmet alkotott, igenis a kormány hozzájárulásával megoldatott. De ha nem oldathatott meg oly hamar, mint talán a képviselő ur szerette volna, annak csak egy oka van s ez az: vagy ki kell mondani, hogy a kormánynak vagyoni szempontból nincs felügyeleti kötelessége a municipiümokra, vagy ha ez ki nem mondatik, lehetetlen megtagadni, hogy bármely üdvös czélra akarjon is egy város költekezni, a kormány meggyőződést szerezhessen magának arról, hogy az anyapi helyzet kellőleg figyelembe van véve, hogy azon város nem fog adósságokba elmerülni és saját maga kárára vagyoni zavarokba jutni. Ezen indok volt az, amiért a halasztás történt és midőn ez iránt kellő megnyugvást nyertünk, a beleegyezés az iskola építéséhez megadatott. Ez tehát bevégzett tény és én azt gondolom, hogy zsarnoki elbánásról beszélni akkor, midőn — ismétlem — nem tesz egyebet a kormány, mint meggyőződést igyekszik szerezni, vájjon a város saját érdekei szempontjából az anyagi szempontokat kellőleg figyelembe vette-e, csakugyan nem lehet Mert miután fennáll a kormánynak felügyeleti kötelessége, ha ezt nem teszi és a bajok bekövetkeznek, akkor fogják és akkor sokkal méltóbban fogják azt a kormányt vádolni, hogy kötelességét azon munieipium iránt nem teljesítette. A mi a személyes indokokat illeti, a t. képviselő ur is elismeri, hogy a kormány ez irányban annak idején intézkedett; legyen meggyőződve, hogy személyes indokokból sem fogja engedni Fiume helyzetének elrontását. De bocsásson meg a képviselő ur, azon előadása, a mely szerint valaki, egy különben érdemes és derék ember ellene fordulhatna a magyar állammal való viszonynak, azért mert személyesen talán megsértetett, ez nem a kormányt, hanem azt a férfit sérti, a kiről ezt felteszi, (ügy van! a jobboldalon.) De a képviselő ur azt követeli, hogy a kormány kövessen Fiúméban magyar állami politikát és másik szavával megrójja, hogy Fiúméban magyar gymnasium állíttatott fel. Megengedem, t képviselőház, hogy a magyar gymnasiumban egyesek a magyar nyelv terjesztése iránti szándékban talán túlmehettek azon, a mi opportunus lett volna; de magyartalansággal vádolni ezt a politikát még sem lehet, hanem inkább azt kell mondani, hogy magyar chauvinismua ne követtessék azon közoktatási politikában, hanem vétessék tekintetbe Fiúménak speciális helyzete. (ügy van! Ugy van! a jobboldalon.) Mert ha azután megint azt mondja a képviselő ur és azzal vádolja a kormányt, hogy ime az volt a következése, hogy nem tudom, hányan a magyar gymnasiumból átmentek a horvát gymnasiumba: kit vádol ezzel'? Vájjon inkább nyelve-e a fiumeieknek a horvát, mint a magyar? Hisz az olasz nyelv az, a melyhez ők ragaszkodnak. Ha tehát inkább kívántak horvátul tanulni, mint magyarul, ha és a mennyiben ez túlment volna egy pillanatnyi felhevülésen — melyen tudtommal nem ment túl — ez ismét a fiumeiek elleni vád volna, kiknek pedig— védelmére akart volna kelni a képviselő ur. {Ugy van! a jobboldalon.) Még két dolgot akarok felhozni, t. ház. Az egyik vonatkozik a képviselő urnak azon kérdésére, mit keres Fiúméban a horvát gymnasium ? T. képviselő ur, ebbe a kormánynak beavatkozása, rendelkezése nincs és nem lehet; mert egy, ezen kormány létrejöttét jóval megelőző időből azon gymnasium ottinaradhatása törvényileg biztosítva lett; törvényt tollálni pedig kormányrendelettel alkotmányos országban nem igen szokott lehetséges lenni. (Felkiáltás a SSÍ'ISŐ baloldalról: Mire való volt a fehér lap?) Bocsánatot kérek, akár mire való volt azon fehér lap, melyet nem én adtam, azért, ha valami egyszer törvény és azt megtartom, vádat a t. képviselő uraktól csakugyan meg nem érdemlek. Épen ugy vagyunk Fiume közjogi helyzetével. Én ugyan már sokszor említettem, többször hangsúlyoztam, hogy a mi szorosan véve a közjogi helyzetet illeti, azt veszélyeztetettnek, kétségbevonhatónak nem találom,mert maga az 1868: XXX. törvényezikk, mely aHorvát-Szlavonországokkal való kiegyezést tartalmazza, határozottan körvonalozza Fiume közjogi helyzetét. De hogy azután helyzete nem tisztázható egy itt alkotott szakaszszal, azt megint kénytelen lesz átlátni mindenki, a ki fogalommal és érzékkel bir a megalkotott törvények kötelező ereje iránt. Mert itt ismét törvény van, mely megmondja a szabályozás módját — nem tagadom, nézetem szerint is oly módon, mely a megoldást majdnem lehetetlenné teszi — meghatározza pedig oly törvénynyel, mely HorvátSzlavonországokkal kölcsönös egyetértéssel alkottatott. Helyes volt-e, nem-e, azt itt vita tárgyává