Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.
Ülésnapok - 1884-164
^60 IS4. ©rszígoa ülés január 20. 1886. rendkívüli fölhäborodás és valami rendkívüli elégületlenség még sem lehet, annak bizonyítéka az üdvözlet, melyet a kormány elnökhöz deputatio által és deputaíión IÚTÜI is küldöttek, (Ugy van! a jobboldalon. Mozgás a baloldalon.) Hanem mentül inkább állana is az, a mit a t. képviselő ur jelezni látszik, hogy ott nagy bajok vannak, annyival kevésbé tartom ildomosnak ózok orvoslásáraolymódon igyekezni, hogy az ügyet itt e házban még inkább elkeserítsük (Helyeslés jobbfel'^l) az által, hogy ebből is pártkérdést csináljunk. No, t. ház, én nem fogok pártkérdést esinálni belőle azon pártkérdéssel szemben, a melyet a t. képviselő ur felállított, mert ő kormányellenes kérdést csinált ebből és bizonyos embereket Fiúméban, mint áldozatokat oda törekszik vonzani maga mellé. Én a másik résznek sem fogom pártját, mert nem akarok állást foglalni az általa martyroknak bemutatottakkal szemben sem. T. képviselőház! Tökéletesen igaz, a mit Jókid t. barátom egyszer mondott samit magáévá tett a t. képviselő ur is és a mit nekem is szerencsém volt évekkel ezelőtt maguknak a fiumeiaknak megmondani, hogy tudniillik Magyarország gondolkodó politikusainak eszük ágában sincs a fiumeiakat magyarizálni, de azt meg nem engedheti Magyarország, hogy afiumeiak horvátizáltassanak. (Helyeilés a jobboldalon.) Az olasz nyelvnek megtartása Fiúméban Magyarországra nézve semmi veszedelemmel nem jár. Ezt constatálom, de én a fiumeiaknak igen gyakran megmondottam ugy niagán körökhen, mint nyilvánosan, ennélfogva megmondhatom itt is, hogy a fiumeieknek érdekükben van, hogy a magyar nyelvet is megtanulják, mert ha meg nem tanulják, gyermekeiket bármi képesek legyenek is azok különben, a magyar királyság többi részeiben nem alkalmazhatják sem az állam, sem a magán üzletek. Ajánlottam figyelmükbe egyszersmind azt is, hogy épen ezen rájuk nézve szükséges feladatnak a megoldására igyekezzenek a kormány e részbeli ajánlatait, az ez által e részben szolgáltatott könynyítéseket felhasználni. És én azt hiszem, hogy ha talán bizonyos keserű perczben, egyik vagy másik a fiumeiak közül gyermekét a magyar gymnasiumból kiveszi és a horvát gymnasiumba küldi, ebből egyáltalában nem lehet azt következtetni, hogy ott a szellem változott volna meg. is ekem tudomásom van arról, hogy a magyar nyelv terjedése Fiúméban mind e mellett is igen örvendetesen halad. (Helyeslés a jobboldalon.) Hogy az a horvát gymnasium miért van ott, arra felelni nem az én feladatom, ámbár meg tudnék erre is felelni; és hogy azt a fiumei közjogi helyzetet olyan könnyen lehetne helyreállítani, a mint a t. képviselő ur véli, azt az ő pártjában is rajta kivül más alig ha gondoíja. Mert a törvény megvan, három faetornak az egyetértése szerint kötelező és ha az egyik törvényt megsértjük, akkor a másik törvénynek sem követelhetünk tiszteletet. Ha a Fiumére vonatkozó törvényt megsértjük, akkor bizonyos törvények, a melyek Magyarországot illetik, sem fognak tiszteletet igényelhetni. Nekünk törvény szerint kell eljárnunk és ezen törvény értelmében lettek kiküldve a regnicolaris deputatiók, a melyek, fájdalom, sikerre eddig nem vezettek, de a melyeknek ismét van egy munkálata, a mely, meg vagyok győződve, ismét nem vezet sikerre. Végül a kereskedelmi hajózásra vagyok bátor cs k egyet említeni. Egyrészről a t. szakminister urak, másrészről a fiumei illető urak nagyon jól tudják azt, hogy már az előbbeni t. kereskedelmi. minister urnái is, én részemről, mint Fiume képviselője az e tekintetben szükséges lépéseket megtettem. Ezzel nem szoktam másként elöállani, hanem most megmondom, hogy megtettem kötelességemet ebben a tekintetben. És az illető minister urak igyekeztek is, igyekeznek is Fiume részére a lehetőt ebben a tekintetben és minden egyébben is megtenni. De ez nem megy könnyen és nem megy könnyen különösen akkor, a mikor a t. képviselő urak a túloldalon — és igen helyesen — gazdálkodást, takarékosságot követelnek és nem megy könnyen főleg akkor, mikor nemcsak nálunk, hanem Franczia országban és nemcsak Francziaországban, hanem Angliában is a legnagyobb pangásban van épen a nem gőzösökkel folytatott kereskedelmi hajózás. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) A gőzös kiszorítja mindenütt a vitorlát és az csak önámítás, ha némelyek azt hiszik, hogy a vitorla ismét meg fogja fojtani a gőzt. Mondom, mikor ilyen viszonyok vannak európaszerte, akkor abból, hogy nem történik gyorsan és minden, vádat emelni szerintem józanul nem lehet. (Ugy van! jobbfelöl.) En, t. ház, többre nem terjeszkedem ki. A kormányt illető kérdésekre felelni pedig nem tartom magamat feljogosítva. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Lukács Gyula: (Nagy zaj. Felkiáltások jobbfelöí: Mi czimen kivan szólani? Balfelöl: Személyes kérdésben/ Jobbfelöl: Nincs joga szólani/ Balfelöl: Halljuk! Halljuk/) Elnök: Meg van támadva a képviselő ur? Lukács Gyula: Csak azt akarom kijelenteni, hogy mikor a sajtó már hónapok óta foglalkozik ezzel a kérdéssel, mikor a kérdés már annyira elmérgesedett, annyira veszélyessé vált, hogy a mint említettem, a magyar gymnasiumból tömegesen lépnek át a tanulok a horvát gymnasiumba; (Zaj. Felkiáltások jobbfdöl: Ez nem személyes kérdés! Balfelöl: Halljuk/ Halljuk/) mikor otÉ állunk, hogy épen a legutóbbi municipalis választásoknál a horvát párt, a Starcsevics-párt, majdnem
