Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.
Ülésnapok - 1884-164
164. ..rsiííig-os ülés jauuár 20 1S8R. 59 rendítéséhez az is, hogy a kormány Fiume autonóm hatóságával szemben is oly zsarnoki önkénynyel akart eljárni, mint ezt tenni szokta azon magyarországi hatóságokkal,^melyekben nem a kormány klickjei dominálnak. Elénk emlékünkben van még azon eset, midőn a város által emelendő iskola építését a fiumei kormányzó betiltotta, a minek következménye lett azon a fiumeieknek valóban elítélendő eljárása, hogy felterjesztésüket a kormányzó mellőzésével küldték a ministeriumhoz. Különben a kormányelnök urnak eme herosratesi munkájából kivette a maga részét a közoktatásügyi minister ur is, mert nem valami nagy tapintatosságot árult el akkor, midőn az ottani állnmi, olasz nyelvű gymnasiumban oly tanárokat alkalmazott, kik nem bírták teljesen az olasz nyelvet s nem elégedett meg azzal, hogy e gymnasiumban kötelező tantárgy legyen a magyar nyelv, de más tantárgyak rovására, a magyar nyelvet oly mértékben akarta taníttatni, mintha a fiumei olaszokat magyarizálni kívánná. S mi lett ennek a gyü nőiese? az, hogy a magyar tanfolyamról a fiumeiek elmaradtak s az állami gymnasiumból egyszerre 91 növendék lépett át a horvát gyumasiumba. S e pontnál némi kíváncsisággal kérdem: mit keres Fiúméban a horvát gymnasium ? (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Bizony nem valami nagy bizalmat lehet érezni az oly kormány iránt, mely megtűri, hogy magyar területen álljon fenn oly intézet, hol magyarellenes tanokra oktatják a növendékeket. (Ug>i van! Ugy van! a szélső baloldalon.) Visszatérve a fiumeiek megmagyarosítására ezélzó törekvésekre, ki kell jelentenem, hogy e kérdésben Jókai képviselő úrral vagyok egy véleményen, ki egyszer az előadói székről jelenté ki, hogy nem kívánjuk, miszerint a fiumeiek nyelvben is magyarok legyenek. Ugyan miért is lennének? Hisz a saját érdekeire sokat adó Fiume nem táplál s nem is táplálhat olasz aspiratiókat. Horvátországhoz meg csak nem fog gravitálni, ha csak ugy el nem keserítik mint a mostani kormány tette s h:i ugy el nem hanyagolják, mint a mostani kormány teszi. Itt a kormánynak azon tenyéré czélozok, melylyel pusztulni engedi a fiumei hajótulajdonosokat. A múlt évben már felszólaltam e tárgyban, ajánlva a vitorlás hajók számára a követlen állami segély alkalmazását addig, mig ezek gőzösökké alakulhatnak át. A kereskedelmi minister ur akkor azt válaszolta, hogy ezen állami sübventionálás iránt már tárgyalások folynak. Azóta már több múlt egy esztendőnél, de e tárgyalások eredményeként semmi mást nem látok, mint egynéhány koldussá lett hajótulajdonost. S hogy ezek a tönkre ment hajótulajdonosok Fiúméban nem valami erős oszlopai lesznek a magyar állam eszméjének, azt talán a t. minister ur is elhiszi. T. ház! Nagyjából rámutattam azon okokra, melyek Fiúméban az irántunk való hangulatot előidézték. És igy kérdhetem a t. kormánytól, hogy mi indította őt arra, hogy megengedte azon nagy változásokat, gondolt-e arra, hogy lesz idő, mikor a nemzet kérdeni fogja tőle: hová tettétek a hű Fiumét és akkor önök a mostani Fiúméval nem lesznek képesek beszámolni. (Helyeslés a szélső baloldalon}) Fiaméban a régi állapotokat vissza kell állítani, e czélt el lehet érni tapintatos politikával, az ott alkalmazott kormányközegek jó megválasztásával, különösen pedig az által, hogy Fiume méltányos igényei kielégíttessenek. De mindez még nem elég: a fo az, hogy Fiume közjogi helyzete valahára véglegesen állapittassék meg. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ehhez nem kell nagy munka, egyetlen egy szakaszból álló törvényjavaslat elég, melyben kimondatik, hogy Fiume Magyarország elválaszthatlan részét képezi. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ha ezt a t. ház elfogadja, a. mint megvagyok győződve, hogy elfogadja, akkor útját lehet állani azon túlkapásoknak is, melyek esetleg Fiume részéről történnek. Magát a tételt, melynek ötletéből fölszólaltam, azon reményben fogadom el, hogy a t kormány jövőre nézve Fiúméban igazi mngyar politikát fog követni. (Helyeslés, a szélső baloldalon.) Csernatony Lajos: T. ház! Én tisztán csak az előttem szólott t. képviselő ur felszólalása folytán kívánok néhány szót szólani. (Halljuk! Halljuk!) Az kétségtelen, hogy Fiúméban fordultak elő kellemetlen esetek, az is kétségtelen, hogy ezen kellemetlen esetek előfordulásának különféle okai voltak. (Zaj. Derültség a szélső baloldalon.) Ezen mi nevetni való van? Hát valamely esetnek nem lehet complex oka és egyetlen oka ? (Egy hang a szélső baloldalon: Jogunk van nevetni! Zaj.) No, csak nevessenek, én nem panaszkodom érte, csak szeretném tudni, mit nevetnek. (Zaj.) T. ház! Mondom, kellemetlen dolgok fordultak elő, a melyeknek meglehet egyik oka a tapintatlanság volt némely emberek részéről. Ezt elismerem. Másik oka azonban a túlérzékenység volt bizonyos más emberek részéről. De mindezen okok és mindezen kellemetlenségek mellett is határozottan merem állítani, hogy a helyzet egyáltalában nincs veszélyeztetve Magyarországra nézve, sem Fiúménak Magyarországhoz való ragaszkodását, sem pedig általában Fiúménak emelkedését illetőleg. Hogy a fiumeiek minden alkalommal bebizonyították, tanúsították Magyarországhoz való ragaszkodásuk, hűségük állandóságát, azt nem kell bizonyítani senki előtt, mert az köztudomású dolog, (ügy van!) Hogy pedig a kormánynyal szemben valami
