Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-163

46 163. országos fiiéi január 19. 1886. tassék a szakaszt ugy a mint van elfogadni. Mert — és erre kikérem a t. képviselő ur figyelmét — azt semmi esetre sem hiszem helyesen eszközölhetőnek, hogy a képviselőház ezen szakaszt újból szerkesztés végett az országos bizottsághoz utasítsa vissza. Hanem ha csakugyan azt határozná a t. ház, a mit — ismétlem — óhajtom, hogy ne tegyen, hogy változtatást eszközölne a szakaszban és nem fogadná el azt ugy a mint szerkesztve van, az esetben az egyedüli mód szerintem az volna, hogy midőn a főrendiházhoz átmegy ezen javaslatra nézve az üzenet, megmondatnék ebben az: hogy a képviselőház hozzájárulván az országos bizottság által javaslatba hozott szakaszokhoz, e mellett szükségét látta annak is, hogy a közös szavazások alkalmával meghatároztassék a szavazatok aránya, a miért is felhívja a főrendiházat, hogy e kérdés bővebb megvitatása végett az országos bizottsághoz visszaküldessék. Azt hiszem, hogy a visszaküldés csak a két ház egyhangú határozata utján eszközölhető. Es igy ismétlem, ha nem fogadtatnék el a szöveg, ugy a mint van, akkor nem azon eljárás követését kérem, hogy mi utasítsuk vissza, hanem hogy erre a főrendiház felkéressék. De midőn, a mint mondám, Szilágyi Dezső képviselő ur első módosítványät elfogadom, a továbbira nézve kérem a hazát, méltóztassék a szakaszt ugy, a mint van, minden további módosítás vagy megjegyzés nélkül elfogadni. (Helyeslés jóbbfelőL) Elnök: Szólásra senki sincs följegyezve, első sorban a szakasz szövege és a beadott módosítvány fölött kell dönteni; azután külön fogom föltenni a kérdést Szilágyi Dezső képviselő ur javaslatára nézve. Szilágyi képviselő nr módosítványa a d) pont második bekezdésére vonatkozik s a szöveget következőképen kívánja módosíttatni: „Ha ezen idő alatt legalább összesen annyi tag, a hányat a névszerinti szavazás kérésére a két ház külön házszabályai megszabnak, névszerinti szavazást kér, ugy az külön elrendelendő". Az első kérdés az, elfogadja-e a t. ház a bizottság által megállapított szöveget változatlanul ? (Nem fogadjuk el!) Ugy hiszem, kijelenthetem, hogy az nem fogadtatik el s azt is kijelenthetem, hogy a ház a Szilágyi Dezső képviselő ur által javasolt szöveget fogadj;i el. (Helyeslés.) A harmadik bekezdés még nem olvastatott fel. Méltóztassék felolvasni és azután teszem fel Szilágyi képviselő ur javaslatát. Tibád Antal j egyzö (olvassa a 3-ik bekezdést). Elnök: Ugy hiszem, e bekezdés is elfogadtatott. (Helyeslés.) Szilágyi Dezső képviselő azt óhajtja, hogy annak megállapítása végett, hogy a szavazásnál a tké ház tagjai mily arányban vegyenek részt, a szakasz az országosbizottsághoz utasíttassák vissza. Kérem a t. házat, méltóztassanak felállani azok, kik az indítvány értelmében a szakaszt az országos bizottsághoz visszautasittatni kívánják. (Megtörténik.) Az indítvány nem fogadtatott el. Következik az e) pont. Tibád Antal jegyző (olvassa az e) pontot). Elnök: Nem lévén észrevétel, az e) pont elfogadtatik. Tibád Antal jegyző (olvassa az f) pontot). Szilágyi Dezső: T. ház! A választásokra nézve nincs megszabva, ha vájjon absolut vagy relatív többség szükséges-e? Én azon nézetben vagyok t. ház, hogy ezt egy vagy más értelemben határozottan meg kell mondani és ki is jelentem, hogy részemről azt kívánom, hogy a választáshoz általános többségszükséges.Miért?Azért, mert ha például koronaőr választásáról van szó, ha megengedjük, hogy a relatív többség is elég legyen : akkor lehetséges volna, hogy oly egyén választassák meg, ki az országgyűlés egyik, habár tetemes kisebbségének választottja. Ezt az absolut többség megszabása feltétlenül kizárja s ezért az f) pont elé bevezetésül a következőket tenném: „A választáshoz általános többség szükséges." Ez után jönne: „Ha két vagy több jelölt egyenlő szavazatot nyer, az egyenlő szavazatot nyertek között újabb választás dönt." Láng Lajos: Én ugyan a g) pont után óhajtottam módosítványt benyújtani; de azok után, miket Szilágyi Dezső t. képviselőtársam mondott el, most kell felszólalnom. (Halljuk! Halljuk!) Én is arra akartam kérni a t. házat, hogy méltóztassék valami határozott provisiót felvenni abban a tekintetben, hogy milyen arányú : az absolut vagy a relatív többségű szavazat lesz a döntő. Ezt szerintem is világosan ki kell mondani, mert különben e felett nagy viták keletkezhetnének, a melyeknek nem lehetne a rendes eszközökkel véget vetni. Hogy ez a g) pont után vagy pedig itt mondassák ki, ez másodrendű kérdés. A mi végre a többség kérdését illeti, én, ellentétben Szilágyi Dezső t. képviselőtársammal, azt hiszem, hogy ily nehézkes testülettel szemben arra kell törekedni, hogy a dolgok minél simábban folyjanak (Helyeslés jobbfelöl) s ezért én a viszonylagos többséget — a mi a két ház határozatainál irányadó — itt elegendőnek tartom. Helyeslés jobbfel'dl.) Én tehát hozzájárulok ahhoz, hogy a többség világosan kimondassék, de arra kérem a t. házat, hogy ne az absolut, hanem a relatív többséget méltóztassék, mint elegendőt megjelölni. (Helyeslés jőhhftlól.) Gr. Apponyi Albert: Erre a pontra — megvallom — nagy súlyt fektetek, mert itt nem csupán a kegyeletnek kisebb-nagyobb fokát igénylő formaságról, hanem az ország lényeges jogának mikénti gyakorlatáról vau szó. Én tehát nem ér-