Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-176

176. országos üli mezejére követni, mert felszólalásomra uem készültem, mint ő. {Nagy zaj balfelől. Halljuk! Halljuk ! jobbfelől.) De az adatokat össze fogom állítani és a vita befejezésével vagy más alkalommal fogok ezekre refleetalni. (Halljuk ! Halljuk !) Menjünk t. ház, keresztül azon kérdéseken, a melyeket a t. képviselő nr taglalni méltóztatott. {Halljuk! Halljuk!) Az első kérdés az, hogy micsoda szándékkal ajánlottam a koronának, hogy az xVjonnan megválasztott erdélyi református püspök a korona által megerősíttessék? {Halljuk! Halljuk!) Ebben t. ház, nincsen semmi új s a t. képviselő ur tévedni méltóztatik, ha azt hiszi, hogy e kérdés a parlamenti és alkotmányos korszak idejében most merült fel először. Ez már a harmadik eset. Minthogy pedig a koronát a megerősítési jog megilleti s ez törvénybe is van iktatva, nem értem, hogy miért ütközik meg ezen a t. képviselő ur. Erdélyben a koron:? megerősítése alá esik a református, az evangélikus és az unitárius püspök megválasztása. És tekintve a viszonyokat, nagyon üdvös, hogy ezek megválasztása a korona által megerősítendő. Nem akarom e kérdést, t. ház, tovább feszegetni, mert kényes természetű. (Mozgás, zaj balfelől. Csak halljuk ! Halljuk!) A másik kérdés, a melyet a t. képviselő ur felhozott, a görög egyesült egyház, különösen pedig a ruthének egyházi dolgaira vonatkozik. Igaz, hogy ezen ügy már kétszer fordult elő a a t. ház előtt, de utolszor nem akkor, mikor a képviselő ur mondotta, hanem 1883-ban az oláh vagy román egyházban az egyházi nyelvnek a görögnek kellene lenni és a ruthén egyházban, melyet mthénnek azért nevezek, mert híveinek nagyobb része ehhez a nemzetiséghez tartozik, az egyházi nyelv, nem a nép élő nyelve, hanem a régi szláv. Ezt megváltoztatni és ezáltal más népfajokat arra indítani, hogy a divatozó egyházi nyelveket megváltoztassák, a minthogy eféle tendentiákat az ország bizonyos részében látunk is és a mint ez a mondott alkalommal ki is lett emelve, nem volna üdvös helyes politika. {Élénk helyeslés jobbfelől. Ellenmondás balfelöl.) A harmadik kérdés a katholikus autonómia. Es itt t. ház, kénytelen leszek röviden ismételni azt, a mit & múlt évben mondottam. {Halljuk! Halljuk!) Én, t. ház, a, localis autonómiának nagy barátja vagyok, mert óhajtom, hogy a katholikusok érdeklődjenek egyházi és iskobii dolgaik iránt. A hol ez iránt hajlam mutatkozik, ezt pártolom is, só't fel fogom kérni a püspököket, hogy ezt az irányt mozdítsák elő. {Helyeslés jobbfelől Ellenmondás balfelől.) febrnár 5. 188fi 359 En nem vagyok ellensége annak sem, a mit a t. képviselő kivan és mit közönségesen Erdély katholikus autonómiájának szoktak nevezni, a hol szerinte az erdélyi püspök játszsza a főszerepet 3 a hol azon testület, melyet erdélyi katholikus statusnak méltóztatnak nevezni, maga magát kiegészíti, mint hajdan a városokban az úgynevezett Hunderterek vagyis az akkori képviselő testület. Ennek — mondom — én nem vagyok ellensége. Azt hiszem, méltóztatik tudni, hogyan keletkezett ez az autonómia. Ugron Gábor: Hogyne tudnám! (Derültség.) Trefort Ágoston, vallás- és közoktatási minister: No, éu is tudom. A gubernium mellett volt egy comissio, mely hivatalnokokból állott s ez alakíttatott át az_ én hozzájárulásommal a loostani szervezetté. En tehát nem vagyok ellensége a katholikus autonómiának, de a mi azon autonómiát illeti, melyet a képviselő ur a magyarországi kafholíkusok számára sürgetni méltóztatik, már annak nem vagyok barátja, {Mozgás balfelöl.) Azt absolute nem lehet ignorálni, hogy a katholikus egyház Rómával van összeköttetésben és episcopalis egyház levén. ügyeit parlamenti alapon tárgyalni alig lehet. De ha azt óhajtják, hogy felferjeszszem ő Felségének a katholikus autonómiára vonatkozó azon munkálatot, mely, mint mondani méltóztatnak, már 15 éve be van zárva Íróasztalomba: akkor, hogy íelterjeszhessem, mindenekelőtt az iskolai ügyekre vonatkozó törvényeket lényegükben meg kellene változtatnunk. {Zajos felkiáltások a szélső baloldalon: Hát jó lesz!) Nem jó lesz; mert veszélyekkel járná. Ezen kivül egész közjogunkat, azt a viszonyt, mely a katholikus egyház, a korona és az állani közi létezik és az arra vonatkozó törvényeket mind revideálni kellene. {Felkiáltások baloldalról: Hát tessék! Nagy zaj.) Thaly Kálmán: Már Deák Ferencz is akarta! Trefort Ágoston, vallás- és közoktatási minister: Továbbá a püspökségek és káptalanok javait, melyek az ő javaik, mert donatiók és nem adattak a magyarországi katholikusok összességének, hanem az egyes püspökségeknek, {Felkiáltások balfelől: Be iskolai czélokra!) ezeket a kép viselő ur kívánsága szerint eommassálni vagy confisealni kellene. (Zajos ellenmondások baloldalról) En pedig a confiscalásnak nem vagyok barátja {Felkiáltások balfelöl: Ellenőrizni!) és nem akarom confisealni az egyházi javakat sem az állam, sem az autonómia számára. De végre, ismétlem, a mit tavaly mondtam: hogy ily autó-