Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.
Ülésnapok - 1884-175
175. orsfcágos ülés feta-nár 4. 1886. 343 ignorálja a mostani világnézletet és egyházi s vallásos hangulatot. Nem élünk a XVII. században, midőn a társadalom legjelesbjei buzgólkodtak a vallás- és az egyház dolgaiban és ők reformálták az egyházat. Most kik állítanak fel új egyházi eonsortiumokat és sectákat ? Beteg phantasiáju emberek! (Helyeslés jobbfelöl.) És azon új secták, melyek keletkeztek, koránt sincsenek összhangzásban a tudomány, a philosophia vagy az emberi ész követelményeivel. Minden keresztény felekezet sokkal inkább összhangzásban van az emberi ész követelményeivel, mint azon secták, melyeket önök protegálnak: a baptisták, shakerek, nazarénusok, stb. (Nagy zaj. Ellenmondás a szélsS baloldalon. Halljuk ! Halljuk / a jobboldalon.) Igenis sokkal kevesebb ellentétben vannak az emberi ész követelményeivel, eltekintve attól, hogy azon secták némely része az állam czéljaival van ellentétben. Ott vannak például a nazarénusok, a kik fegyvert nem akarnak fogni. Keletkezhetnék ilyen formán Magyarországon olyan szecta is, melynek dogmája az volna, hogy nem kell adót fizetni. (Hosszan tartó élénk derültség.) Mikor a vallásszabadságról van szó, gyakran hivatkozik különösen a képviselő ur a külföldre. Amerikában, tudjuk, hogy az állam már kénytelen volt bizonyos secták ellen fellépni. Angliában pedig, ha méltóztattak olvasni a 183 szekta statistikáját, mert annyi van ott — szintén kezdik a dolgot unni, mert például a Salvatiour-Army nagy rendetlenséget szokott okozniésapoiiciának majd minden héten dolga van e seeta kicsapongásaival. E secta a continensre is át akart csapni, de oly spectaculumokat idézett elő, hogy Genfből kénytelenek voltak azt kiutasítani. Ha a képviselő ur kívánsága szerint létrejönne az a törvény, meg vagyok győződve, tizennégy nap múlva a Salvatiour-Army itt volna Magyarországon és megcsinálná mindazokat, a mik miatt Genfbői kiűzték. Én tehát mindez okoknál fogva, de főkép politikai szempontokból, a t. képviselő ur határozati javaslatát nem fogadhatom el és kérem a t. házat, méltóztassék azt elvetni. (Helyeslés jóbbfelóí.) j A múlt évben, midőn szóban forgott e kérdés, Renanra hivatkoztam, egy izben pedig Thiersre. De minthogy sötét reactionariust csinált a t. képviselő ur belőlem és a kormányból: (Derültség jobb felől) méltóztassanak megengedni, hogy ez ügyben Nagy Katalin czárnö szavait idézzem. (Halljuk!) A XVIII. század fejedelmei a philosophusokkal correspondentiában állottak. Fel fogok olvasni egy pár szót egy levélből, melyet Katalin császárné Diderotnak irt. Felolvasom francziául, mert igy sokkal jobban hangzik és ugy is fogják érteid: (Halljuk!) „Avec tous vos grands, principes, on ferait de bons livres et de niouvaise besogne. Vous oubliez la difference de nos deux positions. Vous ne travaillez que sur le papier, qui souffre tout; tandis que nioi, pauvre impératice je travaille sur la peau humaine, qui est bien autrement irritable et ehatouillente." (Hosszas derültség.) A papíron minden elvet a maga consequentiájával keresztül lehet vinni, de a practicus életben az ily elvek keresztülvitele hajótörést szokott szenvedni. Es hogy ha a kormány az ország positiv érdekeire figyelemmel van és azokat magasabbra helyezi, mint bizonyos abstract elveket: azt hiszem, hogy ez által az ország elismerését érdemli ki. (Zajos helyeslés a jobboldalon.) Ismételve kérem, méltóztassék a képviselő ur határozati javaslatát el nem fogadni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Komlóssy Ferencz: T. képviselőház! Szathmáry és Latinovics t. képviselőtársaim dicshymnusai a minister urnak mai szokatlanul higgadt, komoly, magatartása csaknem ellenkező véleményre, melyet vele szemben táplálok, volna képes engem terelni, hogy ha az a bizonyos pozsonyi levél nem volna meg, melynek a szakmínister, mint látom, a mai napi vitában maga is nagy fontosságot tulajdonított. Hajlandó volnék elhinni, t. ház, azt, hogy csakugyan Trefort minister úrban a haza bölcsét van szerencsém tisztelhetni s tanügyünk egyik leglelkesebb barátját, a mint a túlsó oldalról hangoztatják, (Éljenzés a jobboldalon.) hogy ha ezen pozsonyi levélben maga a minister ur nem tört volna pálezát 12 évi működése felett. Ezen levélben azt mondja a minister ur, hogy nem elégíti ki a jelen népoktatás s hogy attól üdvös eredményt várhassanak, más ösvényre kell azt terelni. Ezt mondta 12 évi működése után. Elítélte tehát a saját munkáját, elítélte a maga rendszerét. Azt kellene gondolni t. képviselőház, e;en kijelentés után, hogy Trefort minister ur vagy épen semmit sem tett, vagy a mit tett, rosszul cselekedte. Az első nem áll; hogy ő mitsem tett volna, ezt az ellensége sem foghatja rá, magam sem mondom, sőt kijelentem, hogy én a minister urnak népoktatási politikájáért elismeréssel adózom sok tekintetben s elmondhatom azt is, hogy valahányszor a népnevelési politika terén üdvös mozgalmat indított meg, magam is támogattam, mint egyik szerény apostola a népnevelés ügyének.