Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.
Ülésnapok - 1884-174
320 174 •magot ülés február 3. 1886. községeket nyomják. Ugy emlékezem, hogy a mi az első indítványt illeti, arra nézve a t. minister ur — talán még elődje — méltóztatott is intézkedni, elrendelvén, hogy a bekebelezett terhek próbaképen nem tudom 5 vagy 6 törvényszék területén vétessenek fel. Az meg is történt és a minister ur annak következtében egy szakbizottságot hivott össze, annak elébe terjesztette az eredményt és felhívta véleményének nyilvánítására, melynek következtében azonban, a mint értesültem, a t. minister ur nem érezte magát hivatva a munka folytatására, illetőleg annak az egész országra való kiterjesztésére. Madarász József • Megijedt! Irányi Dániel: . . . azért, mert a költség tetemes, ha jói tudom, 100—150,000 forintra rugó lett volna. De ha ettől elállott is a t. minister ur a költség nagysága miatt, azt gondolom, hogy ama kimutatást, a melyet már említettem és a melyet még akkor, évek előtt indítványoztam, csakugyan el lehetne készíteni, nevezetesen a megyék, illetve a törvényhatóságok és az egyes községeknek mint ilyeneknek, mint erkölcsi testületeknek a vagyoni állapotáról szóló kimutatást. De minthogy már munkatervről van szó, bátor vagyok arra nézve nézetemet nyilvánítani. Engedje meg azért t. minister ur, hogy még egy-két olyan kérdést említsek, a melynek statistikai felderítése nemcsak hasznos, hanem egyúttal sürgős is. Ez az államadón kivül azon terheknek a kimutatása lenne, a melyek a polgárokat nyomják, (ügy van! Igaz! a szélső baloldalon) nevezetesen kimutatása annak, mekkora községi adó van az egyes községekben behozva, azután az egyházi adó, a közmunkateher, megkülönböztetve a természetben kiszolgált közmunkát a megváltott munkától és az igás napszámnak a kézi napszámtól való megkülönböztetése mellett azt, hogy mennyit tesz az egyik, mennyit a másik'? Továbbá ott, a hol ármentesitési költségek vannak, az ármentesitési költségeknek is kimutatása holdankint és illetőleg a mennyiben a városokra, a községekre is kiterjed, házankint, telkenkint. Ezek, t. ház, mind oly tudnivalók, a melyek a törvényhozót, de magát a kormányt is nagyon érdeklik és kell, hogy érdekeljék, különösen akkor, midőn új terhek behozataláról van szó. (ügy van! a szélső baloldalon.) De ezen kivül még egy statistikai kimutatás volna szükséges és ez lenne a választási statistika 1848-tól kezdve, kimutatva, hogy minden általános választás alkalmával hány választó íratott össze, megkülönböztetve azon census szerint, melynek alapján összeirattak, kimutatva egyúttal, hogy ott, hol nem felkiáltással történt a választás, hány választó polgár vett részt a szavazásban? Ezek mind igen érdekes és becses adatok lennének és gyűjtésük nem is kerül nagy költségbe, mert az illető okiratok, összeírások ott vannak a belügyministeriumban 1848-tól egész mostanáig, valamint általán fogva mindazon adatok, melyeket imént említettem, megszerezhetők részint a megyéktől, részint a községektől, részint az adófelügyelőségektől. Midőn ezeket bátor vagyok a t. minister ur becses figyelmébe ajánlani, legyen szabad egyszersmind arra kérnem, hogy jövőre a költségvetéssel egyúttal a statistikai hivatalnak ugy folyó munkálatairól, mintmunkaprogrammjáról is jelentési tenni méltóztassék. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Gr Széchényi Pál fóldmivelés-, iparés kereskedelemügyi minister: T. ház! Bátor vagyok mindenekelőtt kijelenteni, hogy az ingatlan birtok megterhelésére vonatkozó adatokat illetőleg, Irányi Dániel t. képviselő úrral teljesen egyetértek. Erre tehát rtom szükségesnek reflectalni, vagy az általa felhozottakat kiegészíteni. De reflectalni akarok egy közbeszólásra, mely Irányi képviselő ur beszéde közben történt. A közbeszóló képviselő ur ugyanis azt mondta, hogy azért hagyták abba az ingatlanokra bekebelezett terhekre vonatkozó kimutatásokat, mert megijedtek tőlük. Bátor vagyok kijelenteni, hogy ezen adatok összeállítása nem azért maradt el, mintha megijedtünk volna tőlük. Ellenkezőleg, azon próbaadatok, melyek hat törvényszéknél vétettek fel az ország különböző vidékein, tehát nem talán csupán a kedvezőbb viszonyok közt létező vidékeken, hunéra ugy a felső megyékben, mint az alföldön és a Dunántúl, mondom, épen ezen próba-adatok, melyek az egész országot illetőleg a megítélés alapját képezhetik, mutatják, hogy Magyarország viszonyai e tekintetben sokkal kedvezőbbek, mint más országok viszonyai. (Halljuk!) Tehát nem a megijedés volt oka annak, hogy elmaradt a további adatgyűjtés, hanem az, hogy ez adatgyűjtések nagyon sok pénzbe kerülnek. Kiszámította a statistikai hivatal és kimutatta, hogy ez adatok gyűjtése — nem merek ugyan most számot idézni, nem emlékszem tisztán reá — nagy összegbe, talán 100 ezret meghaladó összegbe kerülne, melytől az országot a jelen viszonyok között meg akartuk kímélni. Egyébiránt e felvétel nincsen örökre beszüntetve, csak el van odázva és minden esetre meg fog indíttatni. Én nagyon szívesen fogom a t. képviselő ur kívánságát teljesíteni és a statistikai tanácsot figyelmeztetni fogom arra, hogy nagyon mérvadó helyről fejeztetett ki ez óhaj és hiszem, hogy ha talán nem is a jövő évben, de minden esetre a legközelebbi évben ez eszme keresztülvihető is lesz. A mi a statistikai hivatalnak jövő munkálatairól szóló külön jelentést illeti, bátor vagyok
