Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-174

174. országos ülés február 3. 1886. 313 ország az erdők fentartása fontosságának és annak, hogy általában mily nemzetgazdászati kincs rejlik államerdeinkben; több gondot kezdtünk a kezelésre fordítani és e tekintetben emelkedtek igényeink. Addig azonban még nem jutottunk, hogy a kezelő személyzet ellátásáról a körülményeknek megfelelőleg gondoskodtunk volna. Hogy állításomnak, miszerint a fizetésekben! aránytalanság leginkább az erdészeti személyzetet nyomja, bizonyságát adjam, összeállítottam bizonyos analóg szolgálati ágaknál a fizetés-átlagot. Ha ugyanis az előttünk fekvő költségvetésben az egyes ágazatoknál a személyzet számát veszszük, mint egyik tényezőt és azzal elosztjuk az azon személyzet ellátására felvett tételek összegét, ki fogjuk kapni a fizetési átlagot egy-egy ágazatban. Ezen igy készült összeállítás azt mutatja, hogy a fizetési átlag a folyammérnöki hivatalnál 952 forint, az államépítészeti hivatalnál 990 forint, az állanivasúti személyzetnél 998 forint, az államvasuti gépgyáraknál 1,336 forint, a távirdánál 1,048 forint, a postánál 890 forint, a kincstári bányászatnál 1,049, az állami erdészetnél — a természetbeni járandóságok pénzértékét is betudva a számításba — 888 forint. Megjegyzem itt, hogy a központban, a ministeriumnál alkalmazott tisztviselőket, valamint a nem qualificalt szolgaszemélyzetet természetesen számításon kivül hagytam. De ez még nem minden. Tudjuk, mily nagy befolyással van valamely ágazatban a szolgálatnak előnyös vagy kevésbé előnyös voltára az a körülmény, hogy milyenek abban az előléphetés esélyei ? A szolgálati ágazatok ezen irányban való megítélésére támpontot nyerünk, ha összevetjük a magasabban díjazott állomásokat az alacsonyabb ellátásban részesített állomásokkal. Ha ezt az általam fennebb említett ágazatokra nézve teszszük, a következő eredményekre jutunk. 1,200 forint fizetésen felül van a folyammérnökségnél alkalmazottak létszámában 177°, az államépítészeti hivatalnál 23%, az államvasút személyzeténél 24%, a távirdánál 26%, a postánál 22%, a a kincstári bányászatnál 207c, az erdészetnél 147s 1,000 forinton felül van a folyammérnökségnél 547°, az állam építészeti hivatalnál 60%, az államvasutaknál 42%, a távirdánál 89%, a postánál 34%, a kincstári bányászatnál 37%, az erdészetnél 13 7o- A 900 forintnál nagyobb fizetésnél a százalék következő: 54,60,51, 89,51,46,19'5. A600forintnál nagyobb fizetéseket illetőleg — a folyammérnökségnél, az államépítészetnél, a vasúti személyzetnél általában nincs is 600 forint, illetőleg 600 forint alatti fizetés — a többi szolgálati ágakban a százalék a következő: a távirdánál 937o, a postánál 837o, a kincstári bányászatnál 977o, az erdészetnél 777o van 600-on felül. Ebből a táblázatból kitűnik, t. ház, hogy az erdészetnél a legtöbb állomás 600 forint és 900 forint KÉPVH. NAPLÓ 1884—87. VHI. KÖTET. között van dotálva és egy harmada az állomásoknak 600 forintnál kevesebb dotatióban részesül, mig a többi szakoknál alig van 600 forint alatti fizetés, a legnagyobb rész pedig ezer forinton felül van. Lássuk most, mily előkészület, mily qualificatio és mennyi idő kívántatik meg egy erdészjelölttől arra nézve, hogy ő az erdészeti pályára képesítettnek nyilvánittassék és lássuk azután — hogy az összehasonlítást itt is megtehessük — minő qualificatio kell a többi ágazatokban? A mérnöki közegektől, az államvasutak és a gépgyár műszaki közegeitől megkívántatik az érettségi vizsgálat, a műegyetemi tanfolyam elvégzése és a mérnöki oklevél. Az államvasutak kezelő személyzeténél csak a középiskolák elvégzéséről szóló bizonyítvány; a távirdánál szintén csak a középiskolát kellett végeznie az illetőnek és csak legújabban hozatott be az, hogy vagy a műegyetem, vagy a jogi facultas, vagy erdészeti, vagy bányászati academia végzése mutatandó ki. A postánál, az igazgató és fogalmazó-személyzet kivételével, a kiknek jogvégzetteknek kell újabban lenniök, csak a középiskolai tanfolyam elvégzése követeltetik. A bányászoktól és erdészektől, a kikre e tekintetben tökéletesen egyforma intézkedés áll fenn, megkívántatik az érettségi vizsgának sikeres letétele, azután három, illetve négy évet töltenek az academián s ha sikerrel letették a vizsgát, az esetben az erdészek két évi gyakornoki pályára küldetnek és ezen két év letelte után kell nekik az erdészeti államvizsgát letenniök s csak akkor, ha már ezt is sikerrel letették, alkalmaztatnak azután mint első osztályú gyakornokok 480 frt fizetéssel. Két — három év telik bele, mig erdész jelöltek lehetnek, a mikor még mindig 600 frt alatt áll a díjazásuk; és azután ott kell nekik bevárniok, inig esetleg üresedés utján egy másodosztályú erdészeti állomás 600 frt fizetéssel nyerhető ; majd ismét egy pár évi szolgálat után erdészeknek neveztetnek ki 700 frt fizetéssel és végtére kezelő főerdész lesz belőlük 800 frt. fizetéssel. Ezen állomáson azután a fentebb előadott okoknál fogva sokszor 20-—25—30 évig kénytelenek maradni a íegképesebb, a legszorgalmasabb, a legkitűnőbb egyének is, mert előléptetésnek lehetősége nem forog fenn, mig másutt, például az államvasutaknál (Halljuk! Halljuk! jobb felöl!) a műszaki közegek 600 írttal lépnek be és évenként 100— 100 írttal emelkedik a fizetésük, midőn ugyanazon állásban maradnak, mig a 900 frtot elérik, azután pedig kétévenként emelkedik ismét 100 —100 írttal a fizetésük, egész mig esetleg a 2,000 frtos fizetésbe lépnek; a nem műszakiaknál, a kiktől tehát sokkal kevesebb qualificatio követeltetik, mint az erdészektől, kezdődik a fizetés szintén 600 írttal és mig a 900 frtofc eléri, minden két évben, a mint pedig az 1,400 frtot elérik, minden három évben 40