Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-174

314 174- ersz&gos ilée február 8. 1886. emelkedik a fizetés 100— 100 frttal. A posta és távirdánál szintén van időszaki pótlék három évenként, a mely kétszer ismétlődhetik ugyanazon állomáson. A bányászatnál szintén alig van hivatal, mely 600 frt díjazás alatt kezdődik; a fokozatok között kedvezőbb az arány és minden állomásban kétszer részesülhet az illető quinquennalis fizetés feljavításban, még pedig, a mig az 1,200 frtot eléri, 100—100 frtban azon felül pedig 200— 200 frtban. Csak az erdészeti személyzet tehát az, a mely ha egyszer az erdészi kinevezést megnyerte, ha csak előléptetésben nem részesülhet — amelynek, mint mondám, esélyei igen ritkák— 10—20—30 évet tölthet el azon az egy helyen, a nélkül, hogy a legkisebb fizetésemelésben, vagy javításban részesülhetne. Sokszor hallottam, t. ház, azon argumentatiót, hogy hiszen az erdészeknek sokkal könnyebb a helyzetük, mert ők falukon, soksor pusztákon, erdőkben;lévén elhelyezve, sokkal olcsóbb az ő élelmezésük, mint azon hivatalnokoké, kik esetleg városokban vannak. Ez az argumentatio némileg áll; ha ezzel szembe állítjuk azt, hogy az erdész azután gyermekeinek nevelését mily nehézségek közt s mily költséggel eszközöltetheti, épen ;.zért, mert távol van a várostól, azt hiszem, e két szempont egymást nagyon is ellensúlyozza. (Helyeslés a jobboldalon.) Én azt hiszem, t. ház, hogy úgy a méltányosság, mint maga az államszolgálat érdeke megköveteli, hogy a t. ház ezen körülményeket fontolóra vegye és™ezen anomálián segíteni igyekezzék, Természetes, hogy minden ilyen kérdésnél első sorban az állam pénzügyi helyzete veendő számba s épen azért távol van tőlem, hogy én most talán javaslatot tegyek az iránt, hogy az összes erdészeti állomások díjjazása általában egyszerre emeltessék. Tudom, t. ház, hogy itt az orvoslás csak fokozatos lehet.; De bátor vagyok a t. házat és a t, kormányt arra kérni, hogy ezen fokozatos orvoslás megkezdéséhez mentül elébb fogjunk hozzá. Én azt hiszem, igen jelentékenyen segítve volna ezen hivatalnokokon már az által, ha néhány közbeeső fizetési fokozat megszünteítetnék és igy legalább a 800 frtos fizetési fokozatba,,, kevesebb évi szolgálat után is beléphetnének az erdészek, továbbá, ha úgy mint a bányászatnál is már gyakorlatba|van, bizonyos quinquennalis, pótlék állapíttatnék meg azok számára, a kik előléptetésben nem részesíthetők. Rendesen épena .későbbi években nőnek' a család terhei, beáll a gyermekek neveltetésének szüksége s ezen módon akkor legalább némi kw segélyezésben részesülnének erdészeink. Ha az ember ilyes javaslattal akar előállani, természetesen kötelessége keresni azt is, menyiben terhelné ez az államkincstárt. Én is megkísértettem ez iránt számításokat tenni (Halljuk ! Halljuk !) és azt hiszem, nem csalatkozom, ha azt merem állítani, hogyha most vagy a jövő évben behozatnának ezen változások, melyeket bátor vagyok ajánlani, akkor egyelőre az erdészeti személyzet járandóságai czíroén felvett 84 f,428 frt körülbelől 10— 12,000 frttal emelkednék és ezen emelkedés fokozódnék mindaddig, mig az összes személyzet belejutna ezen cathegoriába. De akkor is, tehát négy - öt év múlva, a mikor ezen javadalmazás a tetőpontját éri el, nem okozna 22—25,000 frtnál több kiadást. És megvallom, az államszolgálat érdekében valónak tartanám, hogy annak egy ágazatából se zárassanak ki már a viszonyok által a fiatal képesebb erők, melyek maguknak pályát akarnak választani; mert tagadhatatlan, hogy a többieknél ennyire rosszabb ellátásban részesített szolgálati ághoz nem fognak a képesítettebbek kívánkozni és ennek talán az is lehetne eredménye, a melytől én ugyan — ismerve őket — most nem félek, hogy azok, a kik most szolgálatban vannak, látván azt, hogy csak ők azok, a kiken e tekintetben a törvényhozás nem segít, elkedvetlenednének. Ez pedig sok irányban sajnálatos volna. Nem tartom szükségesnek, hogy jelenlegi erdészeti karunk felett itt dicsérő beszédeket tartsak; hogy ecseteljem, mily buzgalommal szolgálnak ők ma és hogy az ország több vidékén valóban lelkesült pionierjai ugy a műveltség terjesztésének, mint a magyar állameszme meggyökeresítésének és ápolásának. (Helyeslés.) Legjobban ismeri őket és tudom, hogy méltányolja is munkásságukat az illető igen t. mi nister ur, de a t. ház tagjai közt is sokan vagyunk, kik ezt tapasztalásból tudjuk. (Helyeslés.) Nincs is tehát kétségem a felől, hogy a jövő költségvetés összeállításánál a t. minister ur tekintettel lesz az itt előadott körülményekre és hogy a t. ház készséggel fogja a majdan mutatkozó csekély többletet e czímnél megszavazni. E reményben a tételt jelenleg elfogadom. (Helyeslés jobbfélol.) Herman Ottó: T. ház! (Halljuk.')Megvallom, bizonyos csudálkozással értesültem arról, hogy a t. képviselő ur az erdőkről szólva, jónak látta az én csekély személyembe is belekötni. Én, t. ház, ennek nyitját megtaláltam. Már a botanicusok ősapja Tabernaemontanus azt monda, hogy a növényvilág három cathegoriából áll: füvekből, bokrokból és fákból. Ezen elindulva, igenis lehet az erdőkről szólva azokra is reflectalni, a mik a kenderre nézve mondattak. Én felkérem a t. képviselő urat, méltóztassék azokat figyelmére méltatni, a miket én a kenderkérdés alkalmából mondottam. Én nem osztottam semminemű tanácsot, mert jól tudom, hogy á