Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-173

500 173. »r-;zíiiros ölés jsuaár 30. ISSfi. keket és a hol gyanús szőlőket vesznek észre, bejelentsék, hogy a vizsgálatok niegtétethesBenek. Az igaz, hogy a phylloxera-biztosoknak eddig legalább nem sok dolguk volt, de, sajnos, most már ott vagyunk, hogy ez a veszedelem 'az ország minden borvidékén elterjed és most már kivált a szegényebb birtokosok a kormány segélyével megkezdték és folytatják a gyérítés! proeessust, a mit a nagyobb birtokosok a maguk erejéből alkalmaznak, mert; phylloxera által megtáraa ' ott szőlőknek fentartására a gyérítés az egyetlen egy módszer. Ezen gyérítéseket a pliylloxerabiztosok végzik. A kormány van hivatva kiküldeni szakértőjét és ez a szakértő a phylloxera-biztos. Mihelyt tehát a phylloxera-biztosi intézményt megszüntetjük, nem lesz a kormánynak oly közege, mely az ország kis és nagy szőlőbirtokosainak segélyére legyen. Ezen intézmény törlése tehát nagy hiba volna. Mindezek után kérem a t. házat, ne méltóztassék elfogadni a benyújtott határozati javaslatot. (Helyeslés jébbfelől.) B. Andreánszky Gábor: T. ház! Nagyon sajnálom, de nem tehetek eleget a t. minister ur kívánságának és nem vonhatom vissza a határozati javaslatot, mert a t. minister ur felelete nem nyugtatott meg engem. A t. minister ur hivatkozott a Néppel Ferencz képviselő ur által ajánlott tervre. Én épen azért viseltetem bizalmatlansággal a gazdasági egyletek iránt, mert attól félek, hogy azokban ép oly vélemények fognak irányadók lenni, a minőt itt ma Néppel képviselő ur szájából hallottam. A t. képviselő ur tudniillik, szeszipar érdekében azt helyeselné, hogy mivel a gyümölcsészet nagy kárt tesz a, szesziparnak, szüntessük meg a gytimölestenyésztést vagy legalább szorítsuk Bzűkebb határok közé. Gr. Széchényi Pál földmívelés-, iparés kereskedelemügyi minister: Ezt nem mondta! B. Andreánszky Gábor: Én ugy értettem! Gr. Széchényi Pál földmívelés-, iparés kereskedelemügyi minister: Hosszul értette! B. Andreánszky Gábor: Oda megy ki az egész dolog (Ugy van! a szélső baloldalon), hogy azt mondta, túlságos nálunk a gyümölesmívelés, tehát korlátozzuk. Gr. Széchényi Pál földmívelés-, iparés kereskedelemügyi minister: Ezt sem mondta! B. Andreánszky Gábor: Azt mondta, hogy túlságos gyümölcstermelésünk. A mi pedig azt illeti, a mit tegnapi beszédemben kifejeztem, hogy azért nincs kivitelünk, midőn egyes ritka években bőség van nálunk, mert t; külföld nem szokhatik meg oly terményekhez, a melyek csak minden 10-ik évben fordulnak elő,* ezt ma is fentartom. (Ugy van! a szélső baloldalon.) A t. minister ur félreértett engem, midőn azt hitte, hogy határozati javaslatommal a tanintézetek mellett felállított faiskolákat meg akarom szüntetni. Ez távol van tőlem. Sőt ellenkezőleg, azt hiszem, hogy azok jobban félvirágoznának, hogy ha a gyümölcstenyésztésben némi lendület hozatnék. Én ezen tanintézeteknek mértékét és hatását találom kicsinyesnek. A t. minister ur hivatkozni méltóztatott a vincellér képezdékre. Azoknak összes jövedelme borban, venyigékben, kerti terményekben, facsemetékben ki tesz 4,000 forint. Gr. Széchényi Pál földniívelés-, iparés kereskedelemügyi minister: Nem is azért vannak, hogy jövedelmezzenek! B. Andreánszky Gábor: Nem láttam a kimutatást az eladott fákról. Mert ha 1000 fát termesztenek is ezen helyeken, akkor minden megyére 15 fajút, vagyis 280^ kilométerre és 13,000 lakosra esik egy. Ezek szerint például a legjobb termés esetében ezen fák termésébői minden 3 emberre esik egy lyukas mogyoró. (Beriiltség a szélső balfelől.) A t. minister ur hivatkozik arra, hogy ezt nagy mértékben fogja tenni István-telken. Gr. Széchényi Pál földmívelés-, iparés kereskedelemügyi minister: a budai vínczellérképezdében. B. Andreánszky Gábor: Engedelmet kérek, de a nádorkert van említve, a mely oly vizenyős, hogy ott egészséges fa soha sem fog teremni. És én biztosíthatom róla a t. házat, hogy az a fa mely ott terein, szőlőhegyeken díszleni nem fog, mert ezt kizárja az, ha a fa vizenyős helyről száraz talajba, vagy homokból agyagba tétetetik át. Én igen kérem a t. házat, hogy ne méltóztassék ezen a tételen oly könnyedén átsiklani, mint a minister ur, mert igen fontos kérdés az, hogy a phylloxera által elpusztított szőlőterületeken minő művelési ág honosítandó meg, ha az amerikai szőlő nem sikerül. Hogy felfogásom nem pessimisticus, kiderül onnan, hogy mily lassan terjed e szőlőfaj és hogy azon vinczellérképezdében, a hol ez legjobban sikerült egy évben 6,000 oltás eszközöltetett. Ez alapon, ha 1 méternyi távolságra ültetünk, ez egy hectárra sem elégséges, mert ennek beültetésére 10,000 tőke kívántatik. A tegnapi napon nem egészen tüzetesen fejeztem ki magamat, midőn azt mondám, hogy ez a kisbirtokosok érdeke, mert ez főleg a volt zsellérek érdeke. A zsellérek nem választók s ezért ezekről gondoskodni a törvényhozásnak becsületbeli kötelessége ép ugy, minta gyár-munkásokról, kivált, ha munkakeresetük veszélyeztetik. Igen kérem a t. házat, hogy határozati javaslatomat fontolóra méltóztassék venni, mert,