Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-173

294 173 » •rszágos ülés január 30. 1886, És hogy ezen nézetemmel nem állok egészen elszigetelten e házban, annak igazolására hivat­kozom a t. képviselő urnak már a múlt évben ugyané tárgyban tett felszólalására és akkor be­adott határozati javaslatára, melyre a t. háznak akkori nyilatkozata igazolta j'elen állításomat. Ezeket csak ugy mellesleg felemlítve, áttérek a t. képviselő ur által a mintapinezével szemben felhozott állítások árnyoldalainak némi rectmcatió­járn. Azonban mielőtt ide mennék, ki kell nyilat­koztatnom azt, hogy általánosan ismert dolog az, hogy mezőgazdasági termelésünk egy fontos ága, általános jövedelmünknek jelentékeny forrását teszi bortermelésünk. Szintén tudja mindenki, hogy ma Európa borpiaezán első szerepet játszik a franczia bor. Miért van ez? Mert Francziaország talaja, égalji viszonyai, a rendszeresen folytatott er­jesztési modora, az elkülönített fajrendszer keze­lése és az elkülönített fajoknak a maga idejében, érettségi állapotuknak megfelelő időbeni szürete­lése, az elkülönített fajok hosszas tapasztalati ismeretek folytán eszközölt vegyítése, a tiszta és szabatos pinezekezelések első rangra emelték borait. Azonban a nélkül, hogy túlbecsülni akar­nám hazai bortermelésünk értékét, csakugyan mégis be kell vallanunk, hogy mindazon anyagok­kal, melyek egy jó és kitűnő nemes bor előállítá­sára szükségesek, Magyarország bir. Ha mi ter­melési és kezelési viszonyainkat javítjuk, hámi ezt a már előttünk álló franczia minta szerint át fogjuk idomítani, bizonyára versenytársai lehe­tünk Francziaországnak az európai borpiaczon. Hiszen a tokaji hires aszubor ma is legyőzetlenül versenyez a világ borpiaczain, nem szenvedett vereséget soha, mint unicum szerepel, egyetlen hátránya abban áll. hogy nagyobb mennyiségben árnltatik mint a milyen mennyiségben termeltetik. De az nem az ő hibája, hanem azoké, a kik meg­hamisítják. A mi j éles bakatorunk, a mi hires riesling­jeink, a mi általánosan ismert szomorodni boraink, kitűnő pecsenye és asztali boraink, több vidékek kitűnő vörösbor termelése nem tört e magának már eddig is utat a világ piaczára és nem fogad tatott-e elismeréssel? Én azt gondolom, hogy ezen állítást kétségbe vonni nem lehet. Igenis utat tört magának; és mi azon hátrány, vagy mi annak az oka, hogy nem nagyobb mértékben tört maga nak utat? Egyik főoka az, mert a hamasítások az ő értékének nagyon sokat ártottak, (ügy van! ügy van!) Első és fő feladata tehát az országnak, ha bortermelésének a külföldön értéket akar teremteni, megóvni azt azon hamisításoktól, (Igaz! Ugy van ! a szélső baloldalon) melyek az ő rovására gyakorol­tatnak. (Helyeslés.) Hogy ezen feladatnak az or­szágos mintapincze első sorban jelentékeny fac­tora, elismerem és azt gondolom, hogy ezt kétség­| bevonni senki sem fogja; de van ennek apinezé­nek más missiója is. Hát kérem, midőn nem vonjuk azt kétségbe — és nem is vonhatjuk — hogy mezőgazdaságunk jelentékeny czikke s egyszersmind egyeseknek jelentékeny jövedelmi forrása a bortermelés, tekintsünk csak szét az országban és vizsgáljuk egyes termelők gazdaságait. Hát mi nem vagyunk abban a helyzetben, kérem szépen, akármilyen jó bort tudunk produ­calni, hogy mi, mint egyes emberek, azt a világ piaczára kitehessük, mert a termelési mennyisé­günk, még azon körülmények között is, ha jelen­tékenyebb mennyiségekre terjedne is az, nem al­kalmas arra, hogy mi ottan egy borfirmát teremt­sünk és egyes termelőknek kiváló fajait feltüntes­sük. Igaz, hogy Magyarország borkereskedői ezen feladatot részben teljesíthetnék, azonban meg kell vallani az igazat, hogy már a kereskedés temésze­ténél fogva azon borházasítások, a melyek a kelen­dőség biztosítása tekintetéből, az egyformaságot jogosan követelik a kereskedőtől, már azon hely­zetet, a melyben egyes termelők vannak, kiváló fajaiknak felmutatása által, a kereskedő ide vonat­kozó eljárása, kizárja. De megvallom, t. képviselőház, hogy én némi­leg mezőgazdasággal foglalkozó ember vagyok, Herman Ottó képviselő ur pedig tudós; más tehát az én álláspontom, más az ő nézete. 0 a tudomány alapeszméjének megfelelő intézkedéseket kivan, én pedig a gyakorlat útján kívánok elérni ered­ményeket. (Helyeslés jobbfélöl.) Hát kérem, t. képviselőház, nem kellene ugyan olyan messze terjeszkednem, de egyes példákat mégis idézek. (Halljuk! Halljuk!) Én tudok embe­reket, ismerek termelőkéi, a kiknek termeszt­ményeiket még az országban sem ismerték és a kiknek termesztményei a mintapincze közvetítése folytán oly elismerteknek bizonyultak be, a melyek­ből megrendelések történtek Mexikóba, megren­delések történtek Angliába, megrendelések történ­tek Németországba; és ezek nem a tudományos elmélet következései, hanem a gyakorlati intéz­kedések következtében érettek el. (Helyeslés jóbb­félol.) Én meg vagyok győződve arról, hogy azon nagy missiót, melyet egyes emberek viszonyaiknál fogva a bortermelés érdekében kifejteni nem ké­pesek, a mintapincze van hivatva magára vállalni. És habár nem állítom azt, hogy a mintapincze keze­lése körül nem merülnek föl kívánni valók, de mindazonáltal kinyilatkoztatom azt, hogy ezen missiónak teljesítésében a mintapinczét megfelelő intézménynek tartom és annak további fentartását és segélyezését államgazdasági érdekeink szem­pontjából szükségesnek vélem s ezeknél fogva a tételt megszavazom. (Élénk helyeslés több oldalról.) Petrich Ferencz: T. ház! (Halljuk!) Előre I is ki kell nyilvánítanom, hogy nekem e tétel ellen

Next

/
Thumbnails
Contents