Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.
Ülésnapok - 1884-172
f76 172 országos ülés jannár 29. 1886. megfelelnek-e a kívánalmaknak, vaj jon a munkások, a mi a munkaidőt és a pihenést illeti, kellő bánásmódban részesülnek-e ; vájjon a gyermekek és asszonyok nem foglalkoztatnak-e hosszabb ideig, mint a mennyi ideig a törvény azt megengedi; vájjon a gyermekek iskoláztatnak-e, szóval az iparhatóságoknak mindazon rendelkezések figyelembevétele tétetett kötelességükké, melyeket a törvény a gyárakat illetőleg létesített. Ugyanezen szakasz további intézkedései a következők: „ A vizsgálatok eredményéről évenkint legalább egyszer a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi ministernek kimerítő jelentés teendő. Ezen kivül a fővárosban és a nagyobb számú gyárakkal biró vidékeken a gyárak megvizsgálásával a minister külön közegeket is bizhat meg. E közegeknek alkalmazása, a rendes évi költségvetéssel kapcsolatban, kellő ind okolással terjesztendő a törvényhozás helybenhagyása alá és végre a gyárak megvizsgálásával megbízott hatósági közegek jelentése megfelelő alakban évenkint nyilvánosságra hozandó! Ezt rendeli a törvény. Ennek alapján bátor vagyok a t. minister úrtól kérdezni először isazí: vájjon az iparhatóságok teljesítik-e pontosan kötelességüket, illetőleg küldenek-e a minister urnak évnegyedenkint jelentést? Másodszor, melyik közlönyben, melyik hírlapban vagy különben hol jelent meg a t. minister urnak azon jelentése, melyről ezen szakasz utolsó bekezdésében van szó. Hogy a t. minister ur nem nevezett ki sem Budapesten, sem máshelyen, ahol nagyobb számú gyárak léteznek, külön felügyelőket, azt onnan következtetem, mert különben azoknak fizetését a jelen költségvetésbe beiktatta volna. Minthogy pedig azzal itt nem találkozunk, ebből azt kell következtetnem, hogy ilyen külön felügyelőket a t. minister ur eddig nem nevezett ki. Midőn ezen törvény, illetőleg ezen szakasz tárgyaltatott, bátor voltam a t. minister urnak azt ajánlani, hogy semhogy szükség nélkül költsön ezen felügyelőkre, tanácsos lenne, hogy a minister ur jóravaló, tisztességes és a dologhoz értő férfiakat igyekezzék megnyerni, kik ezen tisztet ingyen, becsületből elvállalnák; nem kétkedvén abban, hogy ilyenek nemcsak itt a fővárosban, hanem másutt is elegendő számmal találhatók. A jótékonysági intézetek, melyek oly nagy számmal léteznek, mind önkéntes,önfeláldozó munka eredményei. És miután ez ügy emberbaráti kötelesség, nem kételkedem benne, hogy a t. minister urnak nemcsak a fővárosban, hanem másutt is sikerülni fog ilyen önkéntes felügyelőket találni. A t minister ur szives lesz felvilágosítani az iránt, vájjon ily külön felügyelők nem létében az illető iparhatóságok valóban teljesítették-e fontos kötelességet, vagy pedig, mint azelőtt is tették, azt a törvény hozatala óta is elmulasztották-e? Ugyanazon törvény tárgyalásakor ápril 21-én és 23-án indítványomra a t. ház két határozatot méltóztatott hozni. Az egyik a vasárnapi munkaszünetre vonatkozott, a másik a munkásoknak balesetek ellen való biztosítására. Megengedem, t. ház, hogy a minister ur azóta ugy az országos kiállítás előkészületei, mint aztán maga a kiállítás, később pedig a kiegyezési tárgyalások által annyira igénybe volt véve, hogy a ház két h itározatának mindeddig nem tehetett eleget, annyival inkább, mert ismerem a kérdés fontosságát, nehézségeit, bonyolultságát és tudom, hogy az minden esetre hosszabb és kimerítőbb tanulmányt tételez fel De miután a kiállítás elmúlt és mint a t. minister ur méltóztatott az imént mondani a kiegyezési tárgyalások is végük felé közelednek, engedje a t. minister ur remélnem, hogy a ház e két fontos határozatának nem sokára eleget fog tenni és meg fog minket azzal örvendeztetni, hogy ha nem ezen, ugy a jövő ülésszak alatt ama javaslatokat, melyeket említettem, le fogja tenni a ház asztalára. T. ház! Mindnyájan ismerjük azon mozgalmat, melyet socialismusnak neveznek és mely Nyugat-Európában nemcsak igen nagy terjedelmet öltött, hanem a társadalom alapjait is fenyegeti és az állam csendjét, békéjét ismételve megrendítette. E mozgalom— mint arra már régebben is figyelmeztettem a törvényhozást — bár kisebb hullámokban, hazánkba is általjött. Ennek meggátlása erőszakos eszközökkel nem sikerült másutt, nem fog sikerülni nálunk sem. Az igazságos követelések teljesítése azonban csökkentheti, ha teljesen meg nem szüntetheti is e veszedelmet. Azon határozatok, melyeket akkor a t. ház hozott, e veszély elhárítására czéloztak. Darab idő óta a magyarországi munkások csendesen viselik magukat, akár azért, mert a külföldi izgatókat — minthogy a mozgalom csakugyan külföldi import-czikk volt és néma magyar föld talajából származott — a hatóságok komolyabban üldözték és illetőleg az országból kiutasították, akár p^dig azért, mert a munkások biznak a törvényhozás előrelátásában, bölcseségében és igazságszeretetében és számítanak arra, hogy nemcsak azon két reform, melyet említettem, hanem még azon túl is a szükséges javítások annak idején meg fognak tétetni. Kérem t. ház, ne hiúsítsuk meg a munkásoknak ezen reményét és ennélfogva felkérem a t. minister urat, hogy a ház említett két határozatának a lehető legrövidebb idő alatt eledet tegyen. {Helyeslés aszélsö haloldalon.) Gr. SzéchényiP.lföldmívélés-, iparés kereskedelemügyi minister: T. ház! Bátor vagyok a hozzám intézett kérdésre a választ rögtön megadni A t. ház jól tudja, hogy az ipartörvény csak 1885. november lén lépett életbe, hogy tehát körülbelül nem egészen fél év óta van
