Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.
Ülésnapok - 1884-172
172 országos üiés január '29 18St>. 275 ilyen alapítványi helyeket élvező hallgatókkal, a kiknek fentartása az államkincstárnak semmibe sem kerülne, mentől nagyobb számban benépesíthető legyen. A somogymegyei gazdasági egylet nemsokára tudtomra adta, hogy bárom ilyen jószágot ajánlhat fel. Erre a ministerium egyik szakértő küldötte lement Somogymegyébe, megtekintette a gazdaságokat és azt a jelentést tette nekem, hogy ugy a területre, mint a föld minőségére nézve mind a három gazdaság megfelelő ugyan, de mind a háromnak az a nagy hibája van, hogy a rajtuk levő gazdasági épületek oly kevéssé jó minőségűek, hogy ne mondj"am rosszak, hogy azoknak átalakítása, felépítése okvetlenül szükséges; mert azok most részint szalmával, részint náddal födvék, a mit ily földmíves-iskolánál tűrni nem lehet, más részt a gazdasági épületek száma kevés, úgyhogy a földmíves iskola kellő felszerelése 70, 80 vagy 100 ezer forintba fog kerülni. A ministerium kiküldötte tehát ezen jószágokat nem ajánlta kibérelni. Azon idő alatt azonban, mig a ministerium kiküldötte az említett jószágokat megvizsgálta, a melyeknek egyikéről meg kell jegyeznem, hogy ugyanazon birtokosé volt, a kitől most vettünk bérbe egy jószágot, mondom, azon idő alatt, mig a ministerium kiküldötte az említett három pusztát vizsgálta, az egyik puszta birtokosa, az, a kitől a kibérlés történt, egy másik pusztáját ajánlotta fel, a mely nagyon szép és jó gazdasági épületekkel van ellátva: ezen kivtil ajánlkozott arra, hogy a még hiányzó gazdasági épületeket — ha több kívántatik, mint a mennyi rajta jelenleg van — saját költségén kész felépíteni. Én ez ajánlatot természetesen elfogadtam. Tehettem ezt annál inkább, mert azon ujánlkozás következtében, hogy a birtokra maga költségéből építi fel a kivánt gazdasági épületeket, az államkincstár minden esetre nagy megtakarítást ér el. Igaz, hogy a bérletet megkötöttem a nélkül, hogy megkérdeztem volna, mennyi ezen jószág adója 5 mert én legalább eddigi praxisomban nem tudtam, hogy a bérösszeget az adó után kell kimérni s azt kell nézni, mennyi az adóösszeg, hogy a szerint ítéljük meg a föld qualitását. A kiküldött szakértő azt jelentette, hogy a földek jók, a termés kitűnő s kellő megmunkálás mellett a megfelelő jövedelem is biztos, aggodalmam tehát tovább nem lehetvén, a szerződést megkötöttem. (Helyeslés a jobboldalon.) Másfelől pedig a megyei birtokosok felszólításomra 32 alapítványt tettek, ugy hogy én, a ki csak 24, legfeljebb 26 tanonezra számítottam, e lelkes támogatás folytán kénytelen vagyok a maximumnak vett 26 növendék számát 32-re emelni. E 32 növendék mind alapítványnyal van ellátva s az iskola fentartása a kincstárnak egyébbe nem kerül, mint a taneszközök beszerzésébe s tanító és a gazdaságot kezelő személyzet fizetésébe. (Helyeslés a jobbóldalon.) Azt hiszem, ez az eljárás, bármily ellenzéki legyen is valamely megye lakossága, megbotránkozást nem szülhetett. Az a megbotránkozás, mely a képviselő ur szerint általános volt, abban tört ki, hogy a megye birtokosai 32 alapítványi helyet létesítettek s én az ilyen megbotránkozást szívesen fogadom. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Még több megjegyzés tétetett a t. szónokok részéről, melyeket illetőleg nézeteimet szeretném elmondani, de miután a legközelebbi napokban néhány napra távoznom kel! és másrészről nem lenne kellemes rám nézve az, hogy költségvetésem tárgyalása félbeszakittatván, közben más komoly tárgygyal kellene foglalkoznom és azután ismét vissza kellene térnem a költségvetésre, a .ház kegyes lesz megengedni, hogy a többi felszólalásra nem válaszolva, ezúttal beszédemet bevégezzem. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Maga a tétel nem támadtatván meg, személyi járandóságokra 229,969 forint megszavaztatik. Rakovszky István jegyző (olvassa) .• Dologi kiadások 59,748 forint Elnök: Nem lévén észrevétel, megszavaztatik. Rakovszky István jegyző (olvassa): Közgazdasági előadók díjazására 30,000 forint. Elnök: Nem lévén észrevétel, megszavaztatik. Rakovszky István jegyző (olvassa).- Ipari kereskedelmi s külkereskedelmi ezélokra 105,500 forint. Irányi Dániel: Nem arról a négy ipari felügyelőről akarok szólani, kiknek számára itt bizonyos összeg kéretik s kiknek rendeltetése a háziipar fejlesztése és hogy a hol a körülmények kívánják, új ipari telepek felállítását előmozdítani igyekezzenek, hol kisebb, hol nagyobb segítségével az államkincstárnak, hanem azon felügyelőkről, illetőleg felügyeletről akarok megemlékezni, a melyet az új ipartörvény a műhelyekre és a gyárakra nézve megszabott. Az 1884: XVII. törvényczikk 168. §. ezen felügyeletet az iparhatósági megbízottakra ruházza. Ebben a szakaszban nevezetesen ezeket olvassuk: Feladatuk az iparhatósági megbízottaknak: 6. ellenőrizni a tanonczokat a műhelyekben, 7. megszemlélni a gyárakat s az ott tapasztaltakat az iparhatóságnak bejelenteni. A 124. §. pedig a következőképen rendelkezik: „Az iparhatóság köteles a gyárakat kiküldöttje által évnegyedenkint legalább egyszer megszemléltetni és a törvény rendeleteinek megtartásáról meggyőződést szerezni." Különösen azon irányban, vájjon a gyárak egészségügyi tekintetben 35*
