Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-171

171. országos ölés január 28. I88Í. 259 melyeket Mihálkovits István zentai lakostól 1884. évben haszonbérbe vettem, én tovább alhaszonbérbe adtam az 1884. és 1885. évi gazdasági évekre 1,600 négyszögölével számított holdankint 32 forintért, azaz; harminczkét forintért, bizonyos Szlarnity nevezetű két zentai lakosnak. Kelt Budapesten, 1886. január 20-án." Tehát ugyanaz a föld, mely 10 forint 50 krajczärért lett az illető árlejtés útján haszonbérbe adva, 32 forintért lett második, harmadik kézből tovább adva. Hogy pedig, t. ház, hivatalos actákkal is eonstataljam, hogy Zentán akkoriban a földhaszon­bér mi volt, pedig a hivatal rendesen igen ala­csony árat szokott tenni, nehogy ellene más bizo­nyítható legyen, felolvasok egy bizonyítványt. (Halljuk! a szélső baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnöfe: Mikor? Szabó László (olvassa Zenta város tanácsá­nak 1884. április 27-én kélt bizonyítványát, mely szerint a váres határában ott, a hol a kérdéses föld fekszik, az átlagos haszonbér 30 forint). Ugy hiszem, hogy azt, a mit állítottam, be is bizonyítottam, tudniillik, hogy az állam vagyona csakugyan Vs árért harácsoltatik el. (Nagy mozgás. Ellenmondás a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! a szélső báloldalon.) De a harácsolás még inkább kitűnik abból, ha magát az eljárást, hogy miként adatott ki az a föld, veszszük figyelembe. (Halljuk! a szélső bal­oldalon.) Én constatalni kívánom, t. ház, azt, hogy Zentán senki sem bir arról tudomással, hogy az az árverés megejtetett? De maga az árverési jegyzőkönyv mutatja, hogy nem ejtethetett meg, mert a 8-ára kitűzött árverés 7-;kén lett meg­tartva. (Mozgás a szélső báloldalon.) De mást mondok. Általában az a tudomás volt Zentán erről a dologról, hogy az árlejtés Zomborban lett megtartva. (Mozgás és nagy zaj.) Ezek után, azt hiszem, eléggé bebizonyítot­tam azt, hogy a mit állítottam, való és hogy nem rágalmaztam. A ministerelnök urnak pedig azon ellenveté­sére, hogy 1885-ben ugyanazon földek 11 forint 70 krajczárért adattak bérbe árlejtés útján, meg­jegyzem, hogy ha én a ministerelnök urnak vagyok, ezt inkább elhallgattam volna. (Ellen­mondások a jobbo'dalon.) Megmondom az okát miért ? Az is köztudo­mású dolog, méltóztassék lemenni a Tisza mentére, hogy azon földekért, a melyekért 1882-ben 450—500 frtot adtak, ma nem adnak 300 forintot sem s azt, a melynek haszonbére akkor 45—50 frt volt, ma 25 forintért kiadná az illető, de nem ad annyit senki. Ez Mustrálja gazdasági viszo­nyainkat, de tény, hogy a föld értéke leszállott. Ezeket kénytelen voltam elmondani, hogy be­igazol] am, hogy mondhattam, a mit mondtam ) j és azon egy egyénre nézve a valót mondtam. í (Helyeslés a szélső baloldalon.) Tisza Kálmán: T. ház! Constatalni kí­vánom azt, hogy én teljes tárgyilagossággal utal­tam az ügyet oda, a hova tartozik. (Helyeslés a jobboldalon^) És most is nem kívánok a képviselő úrral vitába bocsátkozni, de kettőt — ha már ő egyáítaljában constatalgatott — constatalni kény­telen vagyok. Az egyik, hogy azon időből, 1882-ből hivatalos adat van ez iratok közt, a mely szerint Zenta város polgármestere, gondolom elől­jáxósága, de polgármestere minden esetre, itt az ilyen föld értékét az azon idő körül történt el­adások alapján 210—230 forint közt mondja; mert ugy történtek az eladások. A másik, a mit constatalni kívánok, az, hogy a képviselő ur bizonylata, a melyre én is hivat­koztam, azt mondván, hogy birja, de nem néztem meg, hogy mikorról túrja, de, a mint most fel­olvasta, 1886. január 20-ikán, tehát az itt lefolyt jelenet után két nappal állíttatott ki. A harmadik pedig, hogy igenis igaza volt a képviselő urnak, én nem akartam elhallgatni semmit, de kár isjlett volna 1885-ről elhallgatnom, mert azt senki sem fogja bebizonyítani, hogy épen 1882. és 1885. között szállott volna le a földek értéke, ugy a mint ő mondja. Különben, t. ház, én megmaradok állításom mellett, én csak azt tartoztam mondani, a mit az iratokban láttam és leltem. Ismétlem, a többi a törvény rendes útjára tartozik. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Szabó László: T. ház! (Félkiáltások a jobb­oldalon. Nincs joga szólani / Halljuk ! Halljuk!) Elnök: A képviselő ur szavainak értelmét kívánja helyreigazítani, erre a szabályok szerint joga van. Szabó Lászlő: T. ház ! Constatalni kívánom, hogy a t. ministerelnök ur azon bizonyítványt, melyet fölolvastam, félremagyarázta. Én nem azt mondtam, hogy 1886-ban kelt azon okmány, a mely bizonyítja azt, hogy csakugyan mennyiért lettek kiadva a földek haszonbérbe, hanem azt mondtam, hogy az illető most adott róla bizonyít­ványt, hogy akkor ez így történt. Továbbá con­statalni kívánom azt, ha már felhozta a t. minister­elnök ur, hogy a hatóság nem tudom miféle bizo­nyítványt adott ki ezen földeknek olcsó becsárá­ról, ha már mondom, ezt méltóztatott felhozni, ne méltóztassék figyelmen kivül hagyni azt sem, hogy ugyanazon földekre a főispán volt a vevő-aspirans (Derültség a szélső baloldalon.) és később az ő ke­zére lett eedalva a bérlet. (Élénk derültség a szélső baloldalon. Nagy mozgás.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. kép­viselőház. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Bocsánatot kérek, én a tárgyhoz, mely eddig a szőnyegen volt, szólani nem kívánok, mert arra elmondtam 33*

Next

/
Thumbnails
Contents