Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-171

258 171. országos tlés január 28. !886. tájban sok föld esett haszonbérlés vagy új használat alá, ennélfogva körülbelül 10 forint az, a mit azon földekért várni lehet. A haszonbér átruháztatott másra, de azt gondolom, hogy ez a kérdésre nem bir hatással. Ha azonban a t. képviselőház kívánni fogja, azt is el fogom mondani. Időközben eladási ajánlat tétetett ezen földre háromfelől; de nem fogadtatott el egyik sem, mert mintán azon birtok egy része, 10 hold, még per alatt volt, mivel némelyek szerint 58 holdnak kellett volna lenni, a pénzügyminister ur azt mondotta, hogy mig a peres kérdés eldöntve nincs, az eladásba egyáltalában nem bocsátkozik. Ezzel szemben a képviselő ur azt mondja, hogy be tudja bizonyítani, hogy a ki e földet haszonbérbe vette, egy zentai birtokos, ezt 32 forintjával adta holdankint haszonbérbe Í884 és 1885-re. Ezt természetesen én nem tudhatom, hanem minden esetre feltűnő előttem az, hogy ha azon földeket holdankint 32 forintért vették alhaszonbérletbe és pedig 1884-re, midőn 1885-ben augusztusban vagy júliusban e birtoknak újabb árverés útján haizonbérbeadása megkísértetett, a négy ajánlatot tevő közül a legtöbbet igérő 11 forint 75 krajczáros ajánlatot tett. Ezek, t. ház, azon factumok, a melyeket előadni kötelességemnek tartottam, még pedig — ismétlem — minden eommentartól tartózkodva. Azzal azonban tartozom az illető vádolt tisztviselőnek, hogy egyénileg kimondjam, hogy az előttem fekvő összes iratok alapján semmi olyant, a mi miatt eljárása correctségében kételkedhetnem, nem láttam. De, t. ház, a vád egyszer emeltetett és nyilvánosságra is jött. Igen természetes, hogy ezzel szemben nem elég, hogy én egyénileg mit látok és épen azért, mert egyfelől, habár a substratum, mint látni méltóztatnak, csekélynek mondható, ha hiba követtetett el, ez annak daczára is büntetendő; de mert más felől okvetlenül szükséges, hogy ha nem követtetett el hiba, a vádlott tisztviselőnek becsülete minden gyanúsításon felül helyeztessék. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Én az összes iratokat a királyi ügyészséghez azzal teszem át, hogy ha azok alapján bár ki ellen gyanuokot lát, a törvényes eljárást indítsa meg. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) G-ondolom, feltehetem a képviselő úrról, hogy akkor és ott ugy vádjait részletezni, mint bizonylatait felmutatni késlelkedni nem fog. Ez az t. ház, a mit, azt hiszem, a ház tudomására hozni a történtek után kötelességem volt. (Hosszantartó élénk helyeslés jobbfelől.) Szabó László: T. ház! (Halljuk! Halljuk! Mozgás.) Elnök I Mihez kivan a képviselő ur szólani ? Szabó László I Válaszolni akarok a ministerelnök urnak. (Halljuk! Halljuk!) Elnök: A ministerein ök ur nem támadta meg semmi tekintetben sem a képviselő urat. (Mozgás a szélső balon. Halljuk! Halljuk!) Szabó László: Kérem a t. házat, méltóztassék meghallgatni, mert azokra, a miket a t. ministerelnök ur előadott, legalább kiigazításképen, nagyon sokat el lehet mondani. Erre engedelmet kérek a t. háztól. (Halljuk! Halljuk!) A t. ministerelnök ur épen beszédje vége felé azt mondta, hogy semmit sem lát e dologban, a mi az eljárás correctsége ellen szólana. A kérdés, t. ház, az, vájjon e haszonbérleti eljárás körül megtartattak-e a rendes formák; a második kérdés az, hogy vájjon a haszonbérlet hogyan lett kiadta"? A t. ház engedelmével elmondom röviden az egészet. A törvényes eljárás azt irja elő, hogy a legkisebb összegnél is 8 nap az árverési határidő, a kihirdetés napjától számítva. Meg lett-e tartva e határidő? Nemcsak, hogy a kifüggesztés napjától az árverés állítólagos megtartásáig nem múlt el 8 nap, de magának a hirdetménynek keltétől is csak 4 napi időköz volt az árverés megtartásáig. (Mozgás a szélső baloldalon.) És megjegyzendő, hogy az árverés nem Zomborban, hol a hirdetmény kelt, hanem onnan 10—12 mértföldnyire, Zentán lett volna megtartandó. November 4-én kelt a hirdetmény és november 8-ára volt az árverés kitűzve. Tehát a kelettől számítva csak 4 napi időköz volt. A hirdetmény kifüggesztése pedig november 7-érőI van keltezve a november 8-án megtartandó árverésre vonatkozólag. (Mozgás a szélső baloldalon.) Én ily terminust nem ismerek, sem törvényes eljárásban, sem törvényes szokásban. De — méltóztassék figyelni — maga az árverési jegyzőkönyv november 7-ikéről van felvéve. (Mozgás a szélső baloldalon.) Ez mutatja épen azt, hogy az árverés sem hirdetve, sem megtartva nem volt. A mi pedig magát az összeget illeti, épen az a bökkenő, hogy 10 írt 50 kraj czárért adták haszonbérbe az oly jószágot ily eljárás mellett, a mely jószág rendes haszonbéri ára nem azon bizonyítékok szerint, melyek itt emiittettek, hanem a melyeket én elő fogok mutatni, Zentán azon időben csak agyán általában az volt, a mit én constatalok. (Zaj.) Erre nekem vannak bizonyítékaim, épen ugy magán, mint hivatalos bizonyítékaim. A t. ház engedelméből felolvasok egy nyilatkozatot, mely kelt Budapesten, 1886. január 20-án. Unger Alajos és dr. Matkovich országos képviselők előtt. (Halljuk! Halljuk!) Adta ezen nyilatkozatot az az egyén, a ki subárendába birta és szintén subárendába adta azokat a földeket. (Olvassa) : „Nyilatkozat. Melyszerint alólirottak tanúsítjuk, hogy mai napon Budapesten, király-utcza 10-ik szám alatti háznak I-ső emeletén, 6-ik szám alatt lakó Inguss Henrik ur előttünk következő nyilatkozatot tette: Azon zentai kincstári földeket,