Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-171

171. országos ülés január 28. 18SS. 255 síkságot, a volt úrbéresek birtoka el van ugyan j különítve, de egymás közt ezen volt úrbéresek í minden tagoszcályi per nélkül dűlőnként osztoztak, innét van, hogy egy telkes gazda birtoka húsz egész harmincz darabban van. Érre nézve mostani*? statistikai adatokkal ugyan nem rendelkezünk és én csak a magam vidékéről beszélhetek, de hallo­másból egyik-másik képviselőtársamtól is ugy tudom, hogy ez az ország nagyobb részében igy van. A minister urnak igen nagy érdeme, hogy ministeriumában a közgazdasági statistikai osztály létesült, mely már eddig is igen szép működést fejtett ki a termési és állatszámlálási sfcatistika terén, a mely szintén nagyfontosságú a gazdaságra nézve. Azon kérést bátorkodom tehát a minister úrhoz intézni, hogy ezen statistikai hivatal műkö­dését, a mely eddig is oly szép és áldásos volt, a mennyiben az országra nézve sokkal tisztábban látjuk a közgazdasági helyzetet, ezen tagosítás! ügyre is kiterjeszteni méltóztassék. A második, t. képviselőház, a gazdasági egy esti- [ letek ügye. Ezen a czímen eddigelé 30,000 forint ! subventio van praeliminalva. Elismerem és tudom. ' i. képviselőház, a mint azt mindnyájan tudhatjuk, i hogy Magyarországon a gazdaság érdekében a lehetőségig sok történik. A földmívelési ministe­riuni buclgetje lehetőleg oly tágkörű, hogy e rész­ben a külföld irigy szemmel tekint reánk s igy e budgetet emelni nem igen lehetséges. Van azon­ban itt egy másik tétel, tudniillik a közgazdasági előadók czímén felvett 30,000 frt. A közgazdasági előadói intézmény igen szükséges és fontos. Szük­séges azért, hogy a ministerium mindig jókor értesüljön a vidéken történtekről; szükséges az a statistikai adatok beszerzése végett és egyéb okokból is, hogy például legyen a ministeriumnak oly közege, mely független s mely a közigazga­tási bizottságban "ezt képviselje, ugy tudom, már j több közgazdasági egyesületnél közgazdasági elő­adók vannak titkárokul alkalmazva és én csak arra kérném a minister urat, hogy a mennyiben ez a körűimén.) ékhez képest lehetséges, ezen köz­gazdasági előadókat bizza meg a gazdasági egyesü­letek titkári teendőivel, hogy a gazdasági egyesü­letek subventiójára ezzel is többet lehessen fordí­tani. (Helyeslés.) Részemről azt hiszem, hogy habár gazdasági egyesületeinknek azelőtt sok szemre­hányást tehettünk, mert elég eset volt arra, hogy a gazdasági egyesület csak a korteskedés ezéljainak szolgáit és az összejövetelek ily czímen történtek, mindamellett pártolnunk kell azokat, ha látjuk, hogy jobb irányba térnek és különösen, a mint számos gazdasági egyesületnél az országban már is történik, hogy tevékenységet és eredményes működést fejtenek ki. Egy harmadik tárgy, t. képviselőház, a vásárok ügye. Tudom azt, hogy ez egy igen nagy- •• fontosságú ügy, a melybe beleavatkozni igen I nehéz, mert a vásárjog egy oly jog, melyet elvenni egy községtől sem lehet, legfeljebb törvényhozási úton, vagy mely megszűnik, ha a község erről lemond, mint ezt egy nógrádmegyei község tette újabban. Mindazonáltal én, mint gazda, sok vásáron voltam jelen és azt tapasztaltam, hogy gyakran a vásárok olyan kicsinyek, hogy esekért csakugyan nem volt érdemes odafáradni; de azt is tapasztal­tam, hogy annyi vásár lévén s a vásárok nagyobb részben, különösen kisebb községekben még any­nyira rendezetlenek, hogy a helyett, hogy ezen vásárok a kereskedelmet előmozdítanák, azt nehe­zítik ; mert megvallom, láttam sok vásárt, a hol több volt a közvetítő, mint a vásárra hozott marha. T. képviselőház! Ezt nem lehet soká tűrni; és azt hiszem, hogy lassanként lehet IS 6ZGÍ1 ä dol­gon segíteni. A marhavásárokra nézve rendelkezik az 1874. évi állategészségügyi törvényünk és újabban látszik is az, hogy az újonnan kinevezett állat­orvosok már igen üdvös működést fejtettek ki, a mennyiben a vásárokat controllirozzák és a vásá­rokon az állategészségügy tekintetében minden lehetőt megtesznek Csak arra kérem tehát a t. minis­ter urat, hogy az ilyen állatvásárokon a legnagyobb állategészségügyi controll gyakoroltassák és az új állategészségügyi törvényben ezekre kellő tekintet forditíassék, lehetőleg pedig a vásári rendszabá­lyokra nézve befolyása a kormánynak feníartassék. Egy végső kérésem van t. képviselőház, ez a gazdasági építészet kérdése. Annyit tesz a kor­mány mezőgazdaságunk érdekében, annyi az itt létesített reform s különösen a eulturmérnökség már most oly szépen fejlődik, hogy azon kívána­lomnak már kifejezést lehet adni, hogy a eultur­mérnökség figyelme ne csak a lecsapolás, viz­levezetés és egyéb eulturmérnöki munkákra, ha­nem egyszersmind a gazdasági építészetre is kiter­jesztessék. A gazdasági építészet í. ház, igen hátra van hazánkban, pedig igen nagyfontosságú, mert na­gyon nagy összegek azok, a melyek gazdasági épületekbe fektettetnek be, de igen nagy a száma azon gazdasági épületeknek is, a melyek igen nagy czélszertítienséggel, nagy költség és pazar­lással vannak építve. Arra kérem tehát még a t. minister urat, hogy lassanként, mert ezt egy­szerre megtenni nem lehet, szakerők a gazdasági építészet terén alig levén, ezen culturmérnökségi osztályt oda fejleszteni méltóztassék, legalább egy kis részét a személyzetnek, hogy a gazdáknak épít­kezéseknél tanácsosa] szolgálhasson; vagy ha ta­nácséval nem, legalább olyan mintaterveket dol­gozzon ki, melyek után az egyes gazdák könnyeb­ben és jobban építhetnének. (Helyeslés jobbfelöl.) Ezek voltak kéréseim, t. ház, melyekre a minister ur jóakaratú figyelmét felhívni bátorkod­tam. (Helyeslés jobbfelöl)

Next

/
Thumbnails
Contents