Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-171

171. országos illés január 28.1886­251 kiknek a megélhetés nehézségével kell köz- | deni, egy negyed- része pedig csökönyös vagy közönyös emberekből, többnyire zsidókból, kik a keresztény társadalommal nem igen törőd nek, sőt örülnek, ha az tönkre megy, hisz ők conferálják hozzá a legtöbb okot, tehátlegfelebb örülhetnek a keresztény társadalom tönkremené­sének. Az általános elszegényedés oka az én véle­ményem szerint első sorban az, hogy a föld­míves osztálynak nincs hitele és igy nem kaphat olcsó kölcsönt és vice versa a zsidónak nagy a hitele és miután olcsó pénzhez jut, a földmívesnek adja, de csak sokkal nagyobb kamatra, mint a. földmíves osztálynak sikerülhetne pénzhez jutni, ha hitele volna. A takarékpénztárak igen drága pénzt adnak, mit könnyű felfogni, ha meggondoljuk, hogy mig a földbirtok utáni jövedelmet lehet 3—47 u-ra számítani, a takarékpénztárak rendszerint 8%-ra vagy ennél is drágábban adják. (Ugy van! bal­felöl.) f És e pontnál felhívom a t. minister ur figyelmét, gondoskodjék egyrészt arról, hogy a takarékpénztári intézmény államosittassék és ne engedjük, hogy egyesek a magas dividendákon osztozkodjanak. Ugy hiszem, ráférne magára az államra ez a dividenda. Másrészről felhívom a minister ur figyelmei arra, gondoskodjék azon a tavalyi bndgetviía alkalmával gróf Károlyi Sándor által ajánlott kerületi pénztárakról. Ha a f. mi­nister ur ilyeneket felállítana, a nép bizonyára olcsó pénzhez juthatna, mert akkor nem kellene dividendáraszámítani, hanem egyszerűen arra,hogy kifussa a regié. Elszegényedésünk második oka, valamint annak is, hogy gazdasági válság fenyegeti ha­zánkat, az. hogy a zsidó dominálja a gabona­piaczokaí ő szabja meg az árakat s felhasználva a népnek sanyarú helyzetét, különösen az adó­behajtás alkalmával potomáron kényszerítené arra, hogy gabonáját eladja. (Ugy van! a baloldal némely padjain.) Hogy ez igy van, t. ház, azt a magam pél­jádával ülustrálhatom, mert mikor gabonámat a párkányi vásáron — mely piaczot a zsidók domi­nálják — felajánlottam, azt felelte a zsidó, hogy adjam el gabonámat Istóczynak; (Derültség) de mikor látta, hogy nem szorulok pénzre és várhatok, egy hó múlva maga jött el és kért, hogy adjam el gabonámat. Ezt azért hozom fel, hogy illustráijam,hog) h;t a gazdaközönség nem volna megszorulva és olcsó kölcsönhöz jutna, nem dominálhatná a zsidó a gabonapiaezot s nem tehetné annyira tönkre a népet. A harmadik ok, t. ház, a mi az elszegénye­dést okozza, az, hogy az igazságszolgáltatás ked­vez a zsidóknak. Hogy ha"a zsidó megkárosítja a földmívest, rendszerint a törvény amannak ked­vez, vagy ha nem kedvez neki a törvény, akkor ő hamar leszámol azon büntetéssel, a mely őt éri, vagyis magyarán mondva, csakhamar kiheveri; de a mi népünk ez által nincs kárpótolva. Nem engedi viszont, hogy a törvény kedvezzen a népnek. És itt rámutatok egy körülményre, t. ház, azon körülményre, hogy például a bortermelő vi­dékeken szintén a zsidó dominálja a piaczot és nem engedi, hogy az illető földmíves az ő borán túladhasson a törvény által neki nyújtott kedvez­ményes utakon és módokon. Hivatkozom ismét a magam községére, t. ház, (Halljuk!) a hol a zsidó dominálván a korcsmáit és a regale-bérlet az ő ke­zében lévén, nem engedi, hogy a szőlőmíves az ő torát butellázás útján adhassa el; kifogásokat talál, bepereli a parasztot, a ki megkísérli a butel­lázást és ennek következtében rendszerint pénz­bírság éri az illetőt, ugy hogy elmegy a kedve ezen keresetágtól is, illetőleg attól, hogy ő a tör­vény által nyújtott kedvezményt felhasználhassa, elhagyja a butellázást ép azért, mert a törvény rendszerint a zsidónak kedvez és annak pártját fogja, nem pedig a keresztény népnek. (Ugy van! balfelöl.) A kormány nagyon keveset törődik a föld­mivel ő osztály érdekeivel, pedig ha valamely osz­tályra, ép erre férne rá a nagyobb gondoskodás. Igaz, t. ház, hogy mindenféle elemi csapások sokat conferaltak ahhoz, hogy földmíves népünk tönkre­ment, de legtöbbet conferalt az elszegényedéshez egyes lelketlen fisealisok után különösen a zsidó, , a ki még azt is, a mi megmaradt, szépen a maga czéljaíra használta fel, szép szerivel hozzá tudott jutni a megmaradt földbirtokhoz. És itt felvetem azt a kérdést, hogyan lehet­séges az, hogy a mi szorgalmas, munkás, józan, jóravaló földmíves népünk nem tud boldogulni, örökös válsággal küzd, mig a zsidó, a ki semmi téren sem productiv, gazdagodik és a tőke felett uralkodik. Én, t. ház, nem teszek szemrehányást ezúttal a t. kormánynak, hogy a földmívelési tárcza tár­gyalásánál előadóképen ugyanazon személy szere­pel, a ki tavaly, hanem kibékülök ezen körül­ménynyel is. csak arra kérem a t. előadó urat, magyarázná meg azt a körülményt, vagy világo­sítana fel a felől, hogy a productiv munkás ke­resztény nép miért nem tud zöld ágra vergődni, mig a zsidó, a ki nem productiv, könnyű szerrel jut gazdagsághoz,birtokhoz, ennek titkát árulja el I az előadó ur, Teljesen megnyugszom a t. előadó ur vála­szában, ha például Budapesten csak egy kis házat mutathat fel, a melyet zsidó saját kezével épített, megelégszem, ha felmutathat egy véka gabonát, a melyet zsidó producalt szántás-vetés, aratás útján 32*

Next

/
Thumbnails
Contents