Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-162

162. országos ülés január 18. 1886. 19 szabályozni: akkor kérem a t. házat, méltóztassék inkább a pénzügyi bizottság javaslatát elfogadni, mert ez esetben mindjárt a concret kérdés fog a ház előtt feküdni és e fölött fog határozat hozatni. E vita folyamán többször említtetett az is, hogy sem a kormánynak, sem a pénzügyminister­nek nincs pénzügyi programmja, vagy ha van, nem terjesztette elő. T. ház, hogy messze menő, évekre, évtizedekre terjedő programútokról mi a véleményem, azt már más alkalommal is bátor voltam kifejezni. Felfogásom szerint aféle jósláso kat. hogy évek múlva mennyi lesz a deficit és mikor fog az megszűnni, tehet olyan ember, a ki nincs hivatva pénzügyeket vezetni; de maga a pénzügyminister ily jóslatokba nem bocsátkoz­hatik. Az ily jóslatok nagyon meddők volnának és legközelebb alaptalanoknak bizonyulnának. En­gedj e./meg a t. ház, hogy e tekintetben csak egy példára hivatkozzam. (Ralijuk!) A múlt időkben azon irányzat merült fel és felfogásom szerint helyesen, hogy amennyiben a szükségleteket saját jövedelmeinkből nem fedez­hetjük, a szükségletnek többi fedezetien részét ne mind hitelműveletek útján, hanem részben állam­jószágok értékesítése által fedezzük. És több éven át e czímen 10 millió forint lett fölvéve. Ha esen intézkedést ugy tüntettem volna fel, hogy állan­dóan Yi\gj több évek során át szándékoltatik, ez ellen senki semmi kifogást sem tehetett volna, most azonban a következés megmutatta, hogy ezt néhány éven át lehet teljesíteni, de sok éven át nem lehet, mert a vételkedv apadván és a gazda­sági helyzet megváltozán, e változott helyzethez kell az intézkedést idomítani. He ugyanez áll az állam rendes bevételei és kiadásaival szemben. Hogy az állam jövedelmei és kiadásai mily mértékben növekedtek a lefolyt 10 év alatt* ezt bátor voltam múlt felszólalásom alkalmával elmondani és előadni, hogy tiz év előtt mi volt e tekintetben a helyzet. Ma már a helyzet egészen más képet ad s az akkori viszonyoknak megfelelő intézkedés a mai viszonyoknak már nem felelne meg. De, t, ház, abból, hogy egy évtizedre kiterjedő terveket előadni nem akartam, nem lehet azt következtetni, hogy a kormány nincs tisztában azzal, mit akar tenni. (Ugy van! jobbfelől.) És e tekintetben két dolog van, melyre figyelemmel kell lenni. Az egyik az, hogy meg legyen állapítva először a kiindulási pont és másodszor a végezel. A kiindulási pont, t. ház, nem lehet más, mint számításba venni az országnak jelenlegi helyzetét, ügy elembe venni az elvállalt kötelezettséget, az ország szükségleteit és erejét és ebből kiindulni. A végezel pedig az államháztartás rendezésénél nem lehet más, mint a kiadások és bevételek közt az egyensúlyt helyreállítani. Hogy azonban ez, t. ház, az idők változásához képest, miként éressék el, hogy a határ a között, [ hogy mi a múlhatatlanul szükséges kiadás és mi az elhalasztható és hogy a szükséges kiadások fedezésére mennyire vétessék igénybe az ország saját ereje és jövedelmi forrásai és mennyiben vétessenek igénybe az ország hitele, ezt meghatá­rozni időnkint és a viszonyok szerint, ez a kor­mány feladata. Jelenleg, mint bátor voltam előadni, felada­tunk a következő : a bevételeket nem fokozhatjuk azért, mert az ország anyagi ereje nem engedi, (Helyeslés jobbfelől) kiadásainknál pedig, miként jeleztem volt, maradnunk kell azon korlátok kö­zött, melyeket mostani szükségleteink szerint meg­állapítottunk, ezeket meg kell tartanunk az elő­irányzatban és meg kell tartani a tényleges kiadá­sokban. (Helyeslés jobbfelöl.) A beruházásoknál pedig t. ház, az eddigi összegen alul kell marad­nunk s azokat lehetőleg apasztanunk kell. Ezen eljárás az, mit a kormány maga elé tűzött. (Helyes­lés jobbfelöl.) Lehet ezt programúinak nevezni vagy profframmtalanságnak jelezni, jelenleg a kormány ezen az utón akar haladni és ezt következetesen meg akarja tartani. (Helyeslés jobbfelöl) E tekintet­ben kértem fel múlt alkalommal és kérem most is a képviselőház támogatását és kérem a költség­vetés általános elfogadását. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Enyedy Lukács: T. ház! A pénzügyminis­ter ur beszédében szíves volt az általam mondot­takra reflectálni és beszédemnek egyik-másik ré­szét másként magyarázta, mint a hogy én mon­dottam vagy értelmezni óhajtom. Mivel azonban azon néhány perez, mi az ilyenek rectifiactiójára rendelkezésre áll. nem elégséges arra, hogy álláspontomat kifejthessem. a t. pénzügyminister nr által felhozott adatokat most nem czáfolom, ezen alkalommal elállók ettől és fentartom magamnak, hogy az egyik legköze­lebbi tárezánál, talán az államjószágok rovatánál előadjam ez irányban álláspontomat. Ezeket akartam most kijelenteni, nehogy hall­gatásom által ugy tűnjék fel a dolog, mintha én a t. pénzügyminister ur által felemlített adatokat a saját részemről helyeselném. Hegedűs Sándor előadó: T. ház! Hogy a t. ház figyelmét és a magam munkáját meg­könnyítsem, egy hóekét bocsátok előre, hogy el­hárítsam czélom elől mindazt, mi tárgyamra nem tartozik. Igen természetes dolog, hogy én a még tár­gyalás alá sem került kiegyezéssel, a hasonlóképen még nem tárgyalt közigazgatási reformokkal és a hosszasan tárgyalt nemzetiségi kérdéssel tüzetesen foglalkozni egyáltalában nem szándékozom. (He­lyeslés jobbfelöl.) Azonban az utóbbira, a nemzeti­ségi kérdésre egy aggodalmamat, illetőleg kéré­semet el nem fojthatom. (Halljuk!) Mindenütt ke­resik a t. ellenzéki képviselő urak annak okát, hogy miért nyugtalankodnak, vagy mondjuk ki nőt

Next

/
Thumbnails
Contents