Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-162

18 162. ország©;! ülés január 18. 18S6. része 1876-ban 3V» millió; 1886-ban 4.100,000 forintra van előirányozva". Hogy a t képviselő ur, honnan vette ezen számokat, a bevételre nézve, ezt a legszorgal­masabb utánjárás után sem voltam képes megtudni, mert a közlekedési táreza bevételei nem ugy álla­nak, a mint mondta, sem 1876-ban sem 18S6, hanem emelkedtek azon mértékben a bevételek, a melyben emelkedtek a kiadások, mert az államvasutak administralására szükséges összeg a közlekedési tárezánál, az ezt meghaladó bevételi többlet ellenben mint a képviselő ur tudja, a pénzügyi tárezánál nyer kifejezést. Egy képviselő ur hivatkozott arra, hogy a bor­os húsfogyasztási adó nem növekedik s ebből arra a következtetésre jut. hogy az ország jövedelmi forrásai még sem emelkednek ugy, mint a pénz­ügyminister állította. Igaz ugyan, hogy egy másik képviselő ur meg azt mondta, hogy a bor- és hús­fogyasztási adó ezímén több folyt be, mi azért tör­ténik, mert ez adók behajtására nagy pressio al­kalma ztatik. Már most t. ház, hogy a kettő közül kinek van igaza, ezt döntsék el a képviselő} urak egymás közt. Azonban tény az, hogy a bor- és hús­fogyasztási adó ezímén a jövedelem növekedett, mert mig a jövedelem 1878-ban 5.100,000 frt volt, addig 1884-ben ez 6.200,000 frt, a növekedés tehát í. 100,000frt. a mi kielégítő. Ami az azt állítást illeti, hogy ezen növekedés következménye lenne a nagy pressziónak, mely e téren alkalmaztatik, mél­tóztassanak megengedni, ezt mondani nem lehet, mert az eljárás a lehető legenyhébb s mert a mikor az lehetséges, én és a pénzügyi kormányzat azon vannak, hogy a községek legyenek azok, a kik ezt az adót bérlik. Hogy az eredmény megfelel a tendentiának, ez kiderül abból, hogy mig 1874-ben azon községek száma, melyben idegeneknek volt ezen adó bérbeadva, 530 volt, ma ez csak 382. (Helyeslés jobbfelöl.) Azt mondja továbbá Enyedy képviselő ur, hogy a pénzügyminister 1884-ben kilátásba he lyezte, hogy mihelyt a földadó aíöldtehermentesí tési járulék nélkül a 29 milliót elérte, gondos­kodni fog arról, hogy az a kulcs, melynek alapján a földadó kivettetik, leszállittassék. Engedelmet kérek t. ház, ezt én nem mondot­tam s ugy látszik, hogy itt két kérdés van össze­keverve. Az egyik az, hogy midőn a földadó katasterről volt szó és a íöldadó összege contingál­tatott, az lett mondva, hogy földadó ezímén a ka­tasteri tiszta jövedelem alapján a föld tehermentesí­tési járulék nélkül nagyobb összeg nem vethető ki, mint a mennyi eddig ki volt vetve, a mi 29 milliót tett ki. Egy más alkalommal mondottam, a midőn a jövedelmi pótadó nagyobb mértékben emeltetett, mint a hogy szükséges volt a három milliónyi összeg elérésére, én igenis akkor mondtam, hogy a többlet az alapadókból fog leszállittatni. Ezt mondtam és ez meg is történt, mint ezt a zárszá­madási eredmények mutatják. De ugyanazon összeköttetésben azt is mondja a t. képviselő ur: a pénzügyminister ur szeret át­lajrok alapján és átlagok szerint számítani minden előirányzatot és ha ezt tenni szokta, miért nem teszi a földadónál is és miért van itt most az átla­gosnál kevesebb adó íelvéve. Azt mondja a t.kép­viselő ur, hogy ez kápráztatás és szemfényvesztés, hogy én kevesebbet tüntetek fel és mégis többet fogok majd behajtani*. T. képviselő ur, alapjában helyes.'Miogy a zárszámadások eredménye vétes­sék fel; de hogy e czímen miért vétetett most fel kevesebb, mint a mennyi a múlt év eredménye, annak természetes magyarázata az, hogy időköz­ben törvényhozási intézkedés történt, mely a föld­adó alapadóját leszállította és e szerint igen ter­mészetes, hogy az előirányzatot is a törvényhozás intézkedése szerint kellett megtenni. Itt tehát semmiféle mesterséges előirányzatról szó nem le­het, (Ugy van! jobb felől.) T. ház! Szemben a költségvetéssel két hatá­rozati javaslat adatott be. Az egyik Helfy, a má­sik Enyedy Lukács képviselő ur futak Az egyik határozati javaslat ellentétben áll a költségvetés elfogadásával és így semmi más, mint a kormány iránti bizalmatlanság kifejezése, a bizalmat termé­szetesen senkire sem lehet erőltetni és talán az ellenzéknek feladata is a bizalmatlanságnak ki­fejezést adni. De e kérdés felett határozni nem ma kell, hanem akkor, midőn a költségvetésnekekor­mány részére való megszavazásról lesz szó. (Ugy van! jobbfelöl.) Maga e határozati javaslat, t. ház, feifogásom szerint ellentétben áll a költségvetés általános el­fogadásával és ha a költségvetés elfogadtatik, e javaslat magától elesett. így tehát, midőn arra kérem a t, házat, méltóztassék a költségvetést el­fogadni, egyszersmind arra is kérem, hogy e ha­tározati javaslatot elfogadni ne méltóztassék. Másként áll a kérdés Enyedy képviselő ur határozati javaslatát illetőleg, mely következőleg szól (olvassa): „Némely jelenség a parlamenti ellen­őrzés fokozásának szükségét tüntetvén fel, utasit­tatik a zárszámadási bizottság, hogy a magyar királyi állami számvevőszékkel egyetértve"terjesz­szen elő javaslatot, mely a kitűzött czél elérésére és biztosítására alkalmasnak mutatkozik". Ha e határozati javaslat elfogadtatnék és a zárszám­adási bizottsághoz utasíttatnék, nem tudom, hogy ez az állami számvevőszékkel együtt mit tenne vele ? A mennyiben a javaslat általánosságokra vo­natkozik, az nem fogadható el. A mennyiben pe­dig azon részletes intézkedésre vonatkozik, melyre nézve magának a pénzügyi bizottságnak is van javaslata és mely a kormány által létesített épít­kezésekre vonatkozik, hogy tudniillik a kormány tegyen előterjesztést, miként kívánja e kérdést

Next

/
Thumbnails
Contents