Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-170

228 170. országos ülés január 27,1886. venni és kétségtelen, hogy az állam e kiadása így felhasználva nemcsak gazdag kamatot fog hozni, de még hálára is fogja kényszeríteni ilyen emberek után sóvárgó gazdáinkat. Nagy fontossággal bir továbbá t. képviselő­ház, azon kérdés is, hogy a mezőgazdák kiképzé­sére felállított akadémiák és iskolák hová állíttat­nak fel. A porosz földmívelési kormánynak ezen kér­désben azon bölcs elve van, hogy a gazdasági tan­intézetek felállításánál egyes vidékek gazdasági viszonyait tanulmányozza és kikutatja, hogy az ottan élő lakosság és vidéknek érdeke mily irány­ban kívánja a fejlődést és e szükséghez képest a vidék legalkalmasabb pontjára állítja ő az illető tanintézeteket. Volt alkalmam t. képviselőház, ezen nem eléggé dicsérhető elv helyességéről és rendkívüli eredményéről személyesen több helyütt meggyő­ződhetni, a többi közt például Hannoverben, ottan van a lüneburgi heide. Ezen 200 négyszögmértföldet magában fog­laló sivatag lakossága az elképzelhető legrosszabb és legszomorúbb viszonyok közt élt. A kormány arra a megállapodásra jött, hogy e sivatag egyik részének érdeke a beerdősítés, tehát mindenekelőtt a beerdősítendő vidéknek leg­alkalmasabb pontjára erdészeti akadémiát nyitott, hogy a növendékek — e vidék jövő lakosai és birtokosai — a helyszínén sajátítsák el a szükséges ismereteket. E sivatag másik részén, hol természetes kisebb vizek és források léteznek, az öntözéssel egybekötött rétalapítást tartotta szükségesnek, azon vidéken tehát rétmívelési iskolákat állí­tott fel. És csudálatos azon haladás vagy jobban mondva átalakulás, a mely itten azóta észlelhető; a föld értéke is vagy 2 —3007o-kal emelkedett és igazán mélyen meg kell hajolni, nemcsak a minden fogalmat felülmúlt emberi munka előtt, hanem olyan kormány előtt is, mely czéltudatos és ész­szerű vezetése által ezt nemcsak támogatta, de az eredményt egyenesen teremtette. Ilyen eljárást ajánlok én a mi földmívelési ministeriinknek is és nem azon eléggé nem kár­hoztatható szokást, hogy gazdasági tanintézeteknek felállításánál azon elvet követi, hogy azok, ha csak lehet, városokban jöjjenek, sőt a mint értesülve vagyok az utolsó időben még fővárosunkban is erdészeti akadémiát szándékozik felállítani, (De­rültség balfelöl) hol majd a növendékek útjukban bizonyosan inkább kávéházat, mint erdőt fognak találni. (Derültség és tetszés bal felöl.) T. képviselőház! Ha mi a gazdasági téren is a kor követelményeivel haladni akarunk és mező­gazdaságunkat intensivebb cultura és magasabb technica által arra akarjuk hozni, hogy ez az elemi erőktől a lehetőségig mennél kevésbé függő legyen, akkor mindenekelőtt fektessünk súlyt az emberek helyes nevelésére. (Élénk helyeslés balfélöl.) Találó ebben egy nagyon hires német mező­gazdának azon mondása, hogy egy értelmes kép­zett gazda ngy viszonyul a nem képzetthez, mint egyhajós, ki a mappának és iránytűnek segítségé­vel körülutazá a világtengert és hogy ezéljához a kikötőhöz minél szerencsésebben és a lehető leg­rövidebb időben elérjen, felhasznál minden szelet és áramlatot, sokszor kerülő utakon, lassan haladva, sziklákat és akadályokat biztosan kerülve, mindig a legelőnyösebb irányt választja, viszonyul egy parti hajóshoz, ki, hanem akarja magát a vak sors­nak átengedni, a partot soha szem elől nem veszít­heti el. T. képviselőház! Ezekben voltam én bátor, a mennyire tőlem telhetett, röviden előadni szerény nézeteimet. Engemet felszólalásomnál semminemű politikai pártérdek nem vezetett, (Helyeslés) hanem tisztán az ügy iránti szeretet, az ahhoz való ragasz­kodás (Általános élénk helyeslés) és azon vágy, hogy a mezőgazdák érdekének szolgálhassak: mert meg vagyok arról győződve, hogy a föld­mivel ö osztály birtokkülönbség nélkül kell, hogy legyen és maradjon az, a mi mindig volt, az állami rendnek, a társadalomnak, a monarchiának és trónnak első fentartója. (Élénk helyeslés.) De meg vagyok győződve továbbá arról is, hogy a ki a hazát e nemzetnek fenn akarja tar­tani, annak a földet és az azt mívelő o«ztály emelkedését, gyarapítását kell legelőször bizto­sítania. A költségvetést elfogadom. (Hosszas élénk helyeslés és tetszésnyilvánítások balfelöl. A siónokot számssan üdvözlik. Dobránszky Péter; T. képviselőház! (Zaj. Halljuk!) A földmívelés, ipar és kereskedelem, egy szóval a közgazdaság köre az a forrás, melyből a nemzet él. Es kétségtelenül áll, t. képviselőház, hogy a mai időben ezek a létforrások meg vannak támadva. Nem csak magyarországi, hanem többé­kevésbé általános baj ez; de a baj sehol sem ne­hezedik a nemzetre és országra oly válságos súly­lyal, mint ép Magyarországra és a magyar nem­zetre, mely nemzetet a mai bajok egy súlyos közgaz­dasági és társadalmi átmenetnek kellő közepén találnak. Mert, t. képviselőház, oly jelenségeket látunk gazdasági és társadalmi életünk körében, a melyekre ráutalnunk szükséges azért, hogy tisztán láthassuk és felismerhessük bajainkat és egyúttal felkereshessük azokat a szereket és ténye­zőket, melyekkel állapotainkon, bajainkon segí­teni lehet. És ha én rámutatok ezekre a bajokra, tisztán ezen szempontból, tisztán az orvoslás szem­pontjából mutatok rá. T. képviselőház! Ki ne ismerné ezt a szomorú állapotot? Magyarországon valóságos földingás

Next

/
Thumbnails
Contents