Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-162

162. országos ülés január 18. 1886. 17 azon intézkedéseket, a melyeket más államok épen a gazdasági érdekek emelése ezéljából tesznek. Helyesek-e az intézkedések, vagy nem, annak taglalásába most nem bocsátkozom, de épen ezen intézkedésekből kitűnik, hogy a bajok másutt is léteznek, nemcsak nálunk, igy természetes, hogy nálunk is fennállanak. De ezen kétségtelenül lelhető bajok daczára is, az ország olyan nagy általános elszegényedését, mint gyakran hangsúlyozzák, kimondani még sem lehet. És valóban nem is oly fenyegető a helyzet, a mint állítják. De a t. képviselő ur hibáztatja a pénzügyminister azon eljárását, hogy ha kiadások reductiójába belenyugszik, miért járult hozzá, hogy az illető összegek a költségvetésbe felvétessenek. Itt kérem méltóztassék kis distinetiót tenni. Azon kiadásokhoz, melyek a költségvetésben benfoglaltatnak, hozzájárult a pénzügyminister és ma [is hozzájárul, de nem járulhat ahhoz és ma sem volna képes hozzájárulni, hogy a kiadások jövőre emeltessenek. Ezt a distinetiót méltóztassék megtenni. (Helyeslés jobb felöl.) Azonban a költségvetésre nézve a legérdekesebb összeállításokat Enyedy Lukács képviselő ur tette, ki azt mondotta, hogy sokkal kedvezőbb volt 1876-ban a helyzet, mint ma s azt mondotta, hogy 1876 előtt kevesebb volt a különbség a zárszámadási eredmények és az előirányzat közt. E tekintetben elég egy pillantás a zárszámadásokra, annak igazolására, hogy lássuk, milyenek voltak a különbözetek 1873-ban. Enyedy Lukács: Menjünk vissza tovább. Gr." Szapáry Gyula: Í873-ra? Enyedy Lukács: Még előbb! Gr. Szapáry Gyula: 1873-on túl nagyon visszafelé menni alig lehet, mert csak 1868-tól kezdődik külön államháztartásunk, t

de méltóztassék beletekinteni, hogy ezen évek zárszámadásaiban mi fordul elő mint bevétel, tudniillik az értékpapírok értékesítéséből befolyt összegek, akkor ezen évekre hivatkozni alig fog. 1873-ban az előirányzott hiány 38 millió^ volt, az eredmény 68 millió 1876-ban 12 millió, az eredmény 31 millió. Méltóztassék az előbbi előirányzatokat összeállítani, hol a kölcsönök szintén bevételként szerepeltek és akkor egészen más lesz az eredmény. Az 1877-ik évben kedvezőbb volt a zárszámadás eredménye az előirányzatnál, mert 26*5 millió előirányzott hiány mellett a tényleges hiány 19*8 millió volt. Ez csak akkor egyszer történt. Most legújabban ismét kétszer, 1882-ben és 1883ban volt hasonló eset. De azt mondotta a képviselő ur, ha jól értettem, hogy 1876-ban kedvezőbb volt a helyzet, mint a milyen 1886ban. Méltóztassék megengedni, hogy 1876-ról néhány adatot összehasonlítsak az í 886-dik év hasonló adataival. 1876-ban 31 millió volt a I hiány a rendes kezelésben, 1886-ban pedig j KÉPVH. NAPLÓ 1884—87. VIII. KÖTET. j 3.600,000 a plus szintén a rendes kezelésnél. Az 1 igazság érdekében azonban egy tételt le kell vonni, t. i. az államadósságok törlesztésére fordított 6.000,000 frtnyi összeget. Ha ezt a 6.000,000-ót levonjuk a 31 millióból, marad a rendes kezelésnél 25 deficit szemben a 1886-dik 3 millió 600 frt pluszszal. 1876-ban az összes hiány volt 31 millió, ebből beruházás volt 6.900,000 frt, 1886-ra ugy számítva, a mint rendesen önök is számítani szokták, t. i. azon összegeket, melyeket saját jövedelmeink nem fedeznek, az összes hiány 31.900,000 frt ebből azonban beruházás 20.500,000 frt, de szerintem a legigazságosabb összehasonlítás ugy történik, ha az vétetik fel az összehasonlítás alapjául, a mit saját jövedelmeink nem fedeznek. 1876ban 31.200,000 frt volt a hiány, átmeneti bevétel volt 8 millió frt, mely értékpapírok eladásából folyt be, igy számítva az összes hiány 39.200,000 frt volt. Ezzel szemben volt törlesztés 6 millió frt beruházás pedig 6.800,000, tehát ahiánynyal szemben áll 13 millió. Most 1886-ban a hiány 31.900,000 forint, törlesztés és beruházás 35 millió. Az összehasonlítást tehát ezen olapon is elfogadom és be kell ismerni, hogy az 1886-ikévi előirányzat minden tekintetben kiállja a kritikát az 1876-tal szemben. A képviselő ur még egy másik érdekes számítást is tett. Előhozta tudniillik, hogy közlekedési tárczánknál mennyire emelkedtek a kiadások, ugy hogy azok 1876-ban 10 milliót, 1884-ben pedig a zárszámadások eredménye szerint 40 milliót tettek. A kiadások ezen emelkedése mellett a bevételek aránylag csekély mértékben növekedtek, mert inig ezek összege 1876-ban 3.600,000 forint volt, addig az 1884-ben 4.100,000 frtot tett. Igaz, hogy a kiadások igy állanak, csakhogy elfelejtette a képviselő ur, hogy időközben a posta és távírda költségei 9.500,000 frttal a közlekedési ministeriumba vétettek át. Igy van a dolog körülbelül a vasutakkal is. Ezek kezelésére 1884-ben 20.600,000 frt volt szükséges, holott 1876-ban a csekélyebb forgalomnál fogva e ezímen 5 millió vétetett igénybe, végre az állami gépgyár, melynek költsége 1886-ban 56 millió 1876-ban pedig í millió forint volt. Ezen kiadások együtt véve eredményezik t. ház a 30 milliónyi nagyobb kiadást. Azt mondja a t. képviselő ur — és itt szavait — mivel ugy látszik kétségbe vonja idézésem helyességét — szó szerint fogom felolvasni, hogy „aközlekedési tárczánálnagyon nagy különbözetek mutatkoznak. Mutatkozik az, hogy a rendes kiadások 1876-ban tettek 10 milliót, 1886-ra 41 millióban vannak előirányozva. A különbözet colossalis nagy : 31 millió. De ha tekintjük, hogy a közlekedésügyi tárcza mily mérvben sújtotta az államháztartás egészét, azt találjuk, hogy a közlekedési tárczának fedezetlen 3