Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-162

162. országos ülés január 18. 1886. 17 azon intézkedéseket, a melyeket más államok épen a gazdasági érdekek emelése ezéljából tesz­nek. Helyesek-e az intézkedések, vagy nem, annak taglalásába most nem bocsátkozom, de épen ezen intézkedésekből kitűnik, hogy a bajok másutt is léteznek, nemcsak nálunk, igy természetes, hogy nálunk is fennállanak. De ezen kétségtelenül lel­hető bajok daczára is, az ország olyan nagy álta­lános elszegényedését, mint gyakran hangsúlyoz­zák, kimondani még sem lehet. És valóban nem is oly fenyegető a helyzet, a mint állítják. De a t. képviselő ur hibáztatja a pénzügy­minister azon eljárását, hogy ha kiadások reductió­jába belenyugszik, miért járult hozzá, hogy az illető összegek a költségvetésbe felvétessenek. Itt kérem méltóztassék kis distinetiót tenni. Azon kiadásokhoz, melyek a költségvetésben benfoglal­tatnak, hozzájárult a pénzügyminister és ma [is hozzájárul, de nem járulhat ahhoz és ma sem volna képes hozzájárulni, hogy a kiadások jövőre emeltessenek. Ezt a distinetiót méltóztassék meg­tenni. (Helyeslés jobb felöl.) Azonban a költségvetésre nézve a legérdeke­sebb összeállításokat Enyedy Lukács képviselő ur tette, ki azt mondotta, hogy sokkal kedvezőbb volt 1876-ban a helyzet, mint ma s azt mondotta, hogy 1876 előtt kevesebb volt a különbség a zár­számadási eredmények és az előirányzat közt. E tekintetben elég egy pillantás a zárszámadásokra, annak igazolására, hogy lássuk, milyenek voltak a különbözetek 1873-ban. Enyedy Lukács: Menjünk vissza tovább. Gr." Szapáry Gyula: Í873-ra? Enyedy Lukács: Még előbb! Gr. Szapáry Gyula: 1873-on túl nagyon visszafelé menni alig lehet, mert csak 1868-tól kezdődik külön államháztartásunk, t de méltóztas­sék beletekinteni, hogy ezen évek zárszámadásai­ban mi fordul elő mint bevétel, tudniillik az érték­papírok értékesítéséből befolyt összegek, akkor ezen évekre hivatkozni alig fog. 1873-ban az előirányzott hiány 38 millió^ volt, az eredmény 68 millió 1876-ban 12 millió, az eredmény 31 millió. Méltóztassék az előbbi előirányzatokat összeállítani, hol a kölcsönök szintén bevételként szerepeltek és akkor egészen más lesz az ered­mény. Az 1877-ik évben kedvezőbb volt a zár­számadás eredménye az előirányzatnál, mert 26*5 millió előirányzott hiány mellett a tényleges hiány 19*8 millió volt. Ez csak akkor egyszer történt. Most legújabban ismét kétszer, 1882-ben és 1883­ban volt hasonló eset. De azt mondotta a kép­viselő ur, ha jól értettem, hogy 1876-ban kedvezőbb volt a helyzet, mint a milyen 1886­ban. Méltóztassék megengedni, hogy 1876-ról néhány adatot összehasonlítsak az í 886-dik év hasonló adataival. 1876-ban 31 millió volt a I hiány a rendes kezelésben, 1886-ban pedig j KÉPVH. NAPLÓ 1884—87. VIII. KÖTET. j 3.600,000 a plus szintén a rendes kezelésnél. Az 1 igazság érdekében azonban egy tételt le kell vonni, t. i. az államadósságok törlesztésére fordított 6.000,000 frtnyi összeget. Ha ezt a 6.000,000-ót levonjuk a 31 millióból, marad a rendes kezelés­nél 25 deficit szemben a 1886-dik 3 millió 600 frt pluszszal. 1876-ban az összes hiány volt 31 millió, ebből beruházás volt 6.900,000 frt, 1886-ra ugy számítva, a mint rendesen önök is számítani szok­ták, t. i. azon összegeket, melyeket saját jövedel­meink nem fedeznek, az összes hiány 31.900,000 frt ebből azonban beruházás 20.500,000 frt, de szerintem a legigazságosabb összehasonlítás ugy történik, ha az vétetik fel az összehasonlítás alap­jául, a mit saját jövedelmeink nem fedeznek. 1876­ban 31.200,000 frt volt a hiány, átmeneti bevétel volt 8 millió frt, mely értékpapírok eladásából folyt be, igy számítva az összes hiány 39.200,000 frt volt. Ezzel szemben volt törlesztés 6 millió frt beruházás pedig 6.800,000, tehát ahiánynyal szem­ben áll 13 millió. Most 1886-ban a hiány 31.900,000 forint, törlesztés és beruházás 35 millió. Az össze­hasonlítást tehát ezen olapon is elfogadom és be kell ismerni, hogy az 1886-ikévi előirányzat min­den tekintetben kiállja a kritikát az 1876-tal szemben. A képviselő ur még egy másik érdekes szá­mítást is tett. Előhozta tudniillik, hogy közlekedési tárczánknál mennyire emelkedtek a kiadások, ugy hogy azok 1876-ban 10 milliót, 1884-ben pedig a zárszámadások eredménye szerint 40 milliót tettek. A kiadások ezen emelkedése mellett a bevételek aránylag csekély mértékben növeked­tek, mert inig ezek összege 1876-ban 3.600,000 forint volt, addig az 1884-ben 4.100,000 frtot tett. Igaz, hogy a kiadások igy állanak, csakhogy el­felejtette a képviselő ur, hogy időközben a posta és távírda költségei 9.500,000 frttal a közlekedési ministeriumba vétettek át. Igy van a dolog körül­belül a vasutakkal is. Ezek kezelésére 1884-ben 20.600,000 frt volt szükséges, holott 1876-ban a csekélyebb forgalomnál fogva e ezímen 5 millió vétetett igénybe, végre az állami gépgyár, melynek költsége 1886-ban 56 millió 1876-ban pedig í millió forint volt. Ezen kiadások együtt véve eredményezik t. ház a 30 milliónyi nagyobb kiadást. Azt mondja a t. képviselő ur — és itt szavait — mivel ugy látszik kétségbe vonja idézésem helyes­ségét — szó szerint fogom felolvasni, hogy „aközle­kedési tárczánálnagyon nagy különbözetek mutat­koznak. Mutatkozik az, hogy a rendes kiadások 1876-ban tettek 10 milliót, 1886-ra 41 millióban vannak előirányozva. A különbözet colossalis nagy : 31 millió. De ha tekintjük, hogy a közlekedésügyi tárcza mily mérvben sújtotta az államháztartás egészét, azt találjuk, hogy a közlekedési tárczának fedezetlen 3

Next

/
Thumbnails
Contents