Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-170

218 170. orszájros Blé«i január 27. 18S6 Hogy ha tehát a kormánynak alkalma lesz vizmütani adatokat gyűjteni ezen affluensekre nézve is abban az irányban s oly módon, a mint azok már léteznek a főfolyókra nézve is, akkor a főfolyók árvizeire nézve rendkívül becses s a folyamszahályozás szempontjából közvetlenül értékesíthető adatoknak és eredményeknek birtokába fogunk jutni. Én tehát e tételt azon értelemben szavazom meg. hogy az főleg nem tudományos kutatásokra, mint például a folyók vízállásának a meteorológiai észleJetekkel való combinálása, hanem tisztán vizmíítani adatok gyűjtésére fog fordíttatni. {Mérik helyeslés a jobboldalon.) Baross Gábor: T. ház! (Halljuk!) Köszönettel tartozom az előttem szólott képviselő urnak azért, hogy e kérdés bővebb megvilágításához igen érdekes előadásával hozzájárult s én az ő előadását oly irányban fogom kiegészíteni, a melyben ő természetesen csak feltevésekből indulhatott ki, mert hiszen azon czélzatot, melyet a kormány ezen tétel behelyezése által elérni óhajtott, nem tudhatta. Mindenekelőtt t. ház, osztozom azon nézetben, melynek az előttem szólott t. képviselő ur szintén kifejezést adott, hogy itt nem lehet arról szó, hogy a vizmíítani adatok tudományos alapon gyűjtessenek, mert hiszen erre nagyon csekély összeg lenne a 20,000 forint; hanem méltóztatik emlékezni a t. ház, hogy a vízrajzi adatok összegyűjtésének kérdése annak idején már a t. ház bizottsága által tárgyalás alá vétetett s akkor, ha jól emlékszem, az összes költség, mely ez intézet felállításával járt volna, körülijeiül 2 millió forintban volt előirányozva s így e terv, bár helyeseltetett, a nagy költség miatt a t. ház által sanctiót nem nyert. Másfelől azonban a közlekedési ministeriumnak szem előtt kellett tartania, hogy ezen vizmíítani adatok gyűjtése feltétlenül szükséges és annak folytán gondoskodni kellett arról, hogy egyfelől a jelenlegi hézagok helyes felismerése, másfelől a jelenlegi administrativ situatio körében mégis hozzon létre valamit, a mi a czélnak elérésére elegendő és megfelelő lehet. Vannak igenis míítani adataink, a mint igen helyesen méltóztatott említeni, különösen a Dunánál. Vannak a Tiszánál is, hiszen a kiállításon ez irányban kiállított térképek igen érdekes tanulmány eredményei. De kétségtelen, hogy e vizmíítani adatok nem kielégítők, nem elegendők. Mi a mi ezélunk ? Czélunk az, hogy a gyakorlati napi kérdések kellő megítéléséhez, az eddig létesített vízmüvek eredményeinek tanulmányozásához, de főleg folyóink és vizeink természetének, állapotának, sajátságainak teljesen biztos megállapításához a kellő adatokat megszerezhessük. Ez a czél tehát teljesen gyakorlati. Csak egy-két példát hozok fel arra nézve, hogy mennyire szükséges, ha nem is I nagy tudományos alapon, de teljesen a napi szükség szempontjából ilyen adatok gyűjtése. A sebes Kőrös 11 —12. számú átvágásainak bővítése sürgősen követeltetett. A felvett bővebb adatok igazolták azt, hogy e bővítés nem szükséges és megtakarítottunk 200,000 forint. A példa igazolja, hogy tényleg ez utóbbi vélemény volta jobb. Ilyen a szolnok-tiszai hid, a hol körülbelül 100,000 forintot takarítottunk meg az által, hogy ily helyes adatok szereztettek és gyűjtettek össze. A czél tehát practicus szempontból ez adatok gyűjtése s azt tartom, hogy folyóink és vizeink sajátságainak megállapítása e szempontból is elérhető és minden esetre elérendő feladatot képez. A mi az administrativ kérdést illeti, ebben az a nehézség, hogy folyammérnökeink csekély számúak és a folyammérnöki,hivatalok vizeinknek csak bizonyos részére bírnak hatáskörrel s Magyarország jelentékeny területe e tekintetben műszaki ellenőrzés alatt nincs. Ehhez járul, hogy ahhoz, hogy például a Tiszának és Dunának sajátságait teljes mértékben megítélni képesek legyünk, természetesen az abba beszakadó vizeknek sajátságait és természetét is keli ismernünk és ezzel kapcsolatban a csapadékot és eg\ éb más kérdéseket, Már most a folyammérnökök ezen mellékvizek nagy részén hatáskörrel nem bírnak, tehát adatok gyűjtése ott alig volt lehetséges. Mi tehát a czél? A czél az eddig már nagy áldozatokkal összegyűjtött adatoknak rendszeres összeállítása, másfelől ezen adatoknak kiegészítése abban az irányban, a melyet jelezni szerencsém volt. Miként óhajtjuk ezt elérni? Akként, hogy a műszaki tanács kebelében, a melynek, mint olyannak, igaz, hogy ez közvetlen feladatát nem képezi, de a mely, mint a ministerium műszaki tanácsadója, első sorban van arra utalva, hogy észlelje a vizmütani adatokat és az azokból levonható tudományos eredményeket, mondom, hogy a műszaki tanács kebelében felállíttatik egy kisebb osztály, a melynek semmi egyéb teendője nem volna, mint a már gyűjtött vizmíítani adatoknak rendszeres összeállítása és anyag kiegészítésére szükséges intézkedések javaslatba hozatala s illetőleg azok végrehajtásának ellenőrzése is. Ezt az osztályt a műszaki tanácscsal kellett kapcsolatba hozni, mert ahhoz, hogy önálló nagy hivatalt szervezzünk, pénzünk nincs. HoffV a műszaki tanács kebelében, a mely műszaki tanács ezen kérdéssel szoros kapcsolatban van, bizonyos számú tisztviselőkből, vagy empiricus személyzetbői álló osztályt szervezzünk, arra a kért összeg elegendő lesz és elegendő lesz mindenekfölött a kezdet nehézségeinek leküzdésére. Ezt meg kellett kezdenünk, mert minél későbben teszszük, annál nagyobb áldozatokba fog ez kerülni; nem maradt tehát egyéb hátra, mint hogy az legalább 20,000 forintot kér-