Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-170

170. orsaátfo* Rlés január 27. 1SS6. 317 tos, oly tökéletes és oly teljes vizmütani adatai legyenek, mint Magyarországnak, nevezetesen oly adatok, mint a minőkkei mi birunk a Dunáról, Európának semmi néven nevezendőfolyójáról nem léteznek. Hogy azután ezeket a vizmütani adato­kat csak fel kell használni és azokból az illető folyónak természetére minden néven nevezendő következéseket teljes biztossággal le lehet vonni és hogy ne kellene ezeket a vizmütani adatokat tovább fejleszteni, ezt távolról sem akarom állítani, sőt ellenkezőleg a továbbfejlesztést szükségesnek tartom. Azt sem akarom mondani, hogy minden folyóra nézve vannak ily tökéletes vízmutani adataink, például a Tiszára nézve, a hol igen nagy szükségünk volna, ilyenekkel nem rendelke­zünk. Mert miből állanak azok a vizmütani adatok, a melyekre legelső sorban és legnagyobb szüksé­günk van? Ezek állanak először a folyónak hoszszelvényeiből, továbbá a folyónak kereszt­szelvényeiből különböző pontokon, a vizemészté­sekből és, a mi egyik fődolog, a vizmércze­állásokból, mert a vizméreze-állások nélkül semmi­féle folyónak természetét kutatni és megállapítani nem lehet; sőt megfordítva, ha semmi egyéb nincs, mint vizmércze-állások, de elegendő számmal és elég sok ponton, még könnyebben lemondhatunk a kereszt- és hoszszelvényekről, mert magából a vizmércze-állásokból a folyó characterére helyes képet alkothatunk. Az azonban nem a mostani és nem a magyar kormánynak hibája, hogy a Bach-korszak alatt értelmetlen emberek a vizmércze-állásokat, a me­lyeket 1840-től kezdve Vásárhelyi összegyűjtött, kiscartirozták és a greislernek mint régi papirost eladták, a minek következtében ismereteink a Tisza természetéről olyan hiányosak. Hogy tehát mi nem ismertük a Tisza természetét azon időből, mielőtt a töltések építése megkezdődött, az tény, ezt eonstatalni kell; de ezt semmiféle módon többé pótolni nem tudjuk; mert ezek olyan el­veszeit adatok, melyeket senki össze nem állíthat. A mi már most azt a kérdést illeti, vájjon a műszaki tanács alkalmas-e arra, hogy a vizmütani adatoknak beszerzésével megbizassék, én azt hi­szem — és ebben egészen egy vélekedésben va­gyok a t. képviselő úrral — hogy az arra nem alkalmas orgánum, mert hiszen a műszaki tanács, mint maga a neve és az intézmény egész termé­szete mutatja, egy deliberaló testület és ha az ember ki akarja vetkőztetni ezen jellegéből és akármily kicsiny administrativ teendőt is rábiz, azt valószínűleg nem fogja jól végezni. De nem is hiszem, hogy ez volna a kormány terve, nekem legalább nincs tudomásom a positiv tervről s azt gondolom, a kormány csak a műszaki tanács fel­ügyelete alatt akarja gyűjteni ezen vizmütani adatokat, a mi helyesen máskép nem is történ­hetik, mert a ministeriumhan nincs más compe­KBPVH. ÍÍAPLÓ. 1884—87. VIII. KÖTET. { tensebb fórum, mely ezen felügyeletet gyakorol­hatná, mint a műszaki tanács. Azt mondta a t. képviselő ur, hogy szükséges volna e vizmütani adatok gyűjtését a meteorológiai adatokkal kapcsolatba hozni. Ez egészen a jövő dolga, t. ház. Mert igenis megkezdték különböző országokban, igy különösen Olaszországban, a folyók vízállásait összehasonlí­tásba hozni a csapadék mennyiségével és az olasz kormány igen nagy liberalitással megküldte e kutatások eredményét valamennyi kormánynak és igy a magyar kormánynak is és nekem még abból az időből van ezekről tudomásom, mikor a kor­mánynál voltam. De épen ezen adatok, melyek igen szépen ki vannak dolgozva és melyek gra­phice is feltüntetik az eredményeket, mutatják, hogy ezen egész kérdés még igen kezdetleges stá­diumban van. Francziaországban egyes kitűnő középítészeti mérnökök foglalkoztak e kérdéssel és eddigelé mindezekből csak azt a negatív ered­ményt lehetett eonstatalni, hogy különböző folyók­nál különböző vízgyűjtő medenczékben az a vi­szony, mely az esőzési csapadékmennyiségek közt és a folyó vizben levő vízállás közt létezik, roppant változó és arra nézve semminemű törvényt megál­lapítani, kikutatni még eddig nem lehetett. Én tehát nem azt akarom mondani, hogy Magyarország is ne foglalkozzék ilyen tisztán tu­dományos érdekű és értékű kutatásokkal és hogy a mi vizmütani adataink gyűjtése alkalmával e kérdésre is ne fordittassék figyelem ; csak azt akarom eonstatalni, hogy a közlekedési ministe­ri um gyakorlati czéljaira, tudniillik a gyakorlati vízszabályozási és folyamszabályozási czélokra ezek a kutatások értékesíthetők absolute nem lesz­nek s ennélfogva a közlekedési ministerium szem­pontjából nem is erre fektetném a fősúlyt, hanem fektetném arra, hogy azok a vizmütani adatok, melyek eddig, ismétlem, rendkívül nagy teljesség­ben megvannak a főfolyókra, a Dunára és a Ti­szára nézve, ezek folytattassaimk ezen folyók affluenseire nézve is. a melyekre nézve ma még nem léteznek. Ez azután a kormánynak gyakorlati folyamszabályozási czélokra rendkívül practicus útmutatásokat fog nyújtani. Mert hiszen ismeretes, hogy az olyan nagy folyamnak, mint például a Tisza, az áradása soha sem egy simplex tünemény, hanem mindig onnan ered, hogy ezen folyók közös affluenseinek árvize ugyanazon egy időben a fő­mederben összejön. Ismeretes hogy a Tiszán soha sincs áradás, midőn csupán a Bodrogon, vagy csu­pán a Szamoson van áradás. Hanem a nagy áradások mindiír onnan jönnek- hogy ezen két fő afflueirs­nek és a Tiszának áradása egyidejűleg összejön. így az 1881-iki rendkívül nagy árvizet épen az okozta, hogy miután már összejött a Tisza és Bod­rog árvize, ugyanazon időben hozzájött % Szamos I árvize is. 28

Next

/
Thumbnails
Contents