Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-170

170. orsaátfo* Rlés január 27. 1SS6. 317 tos, oly tökéletes és oly teljes vizmütani adatai legyenek, mint Magyarországnak, nevezetesen oly adatok, mint a minőkkei mi birunk a Dunáról, Európának semmi néven nevezendőfolyójáról nem léteznek. Hogy azután ezeket a vizmütani adatokat csak fel kell használni és azokból az illető folyónak természetére minden néven nevezendő következéseket teljes biztossággal le lehet vonni és hogy ne kellene ezeket a vizmütani adatokat tovább fejleszteni, ezt távolról sem akarom állítani, sőt ellenkezőleg a továbbfejlesztést szükségesnek tartom. Azt sem akarom mondani, hogy minden folyóra nézve vannak ily tökéletes vízmutani adataink, például a Tiszára nézve, a hol igen nagy szükségünk volna, ilyenekkel nem rendelkezünk. Mert miből állanak azok a vizmütani adatok, a melyekre legelső sorban és legnagyobb szükségünk van? Ezek állanak először a folyónak hoszszelvényeiből, továbbá a folyónak keresztszelvényeiből különböző pontokon, a vizemésztésekből és, a mi egyik fődolog, a vizmérczeállásokból, mert a vizméreze-állások nélkül semmiféle folyónak természetét kutatni és megállapítani nem lehet; sőt megfordítva, ha semmi egyéb nincs, mint vizmércze-állások, de elegendő számmal és elég sok ponton, még könnyebben lemondhatunk a kereszt- és hoszszelvényekről, mert magából a vizmércze-állásokból a folyó characterére helyes képet alkothatunk. Az azonban nem a mostani és nem a magyar kormánynak hibája, hogy a Bach-korszak alatt értelmetlen emberek a vizmércze-állásokat, a melyeket 1840-től kezdve Vásárhelyi összegyűjtött, kiscartirozták és a greislernek mint régi papirost eladták, a minek következtében ismereteink a Tisza természetéről olyan hiányosak. Hogy tehát mi nem ismertük a Tisza természetét azon időből, mielőtt a töltések építése megkezdődött, az tény, ezt eonstatalni kell; de ezt semmiféle módon többé pótolni nem tudjuk; mert ezek olyan elveszeit adatok, melyeket senki össze nem állíthat. A mi már most azt a kérdést illeti, vájjon a műszaki tanács alkalmas-e arra, hogy a vizmütani adatoknak beszerzésével megbizassék, én azt hiszem — és ebben egészen egy vélekedésben vagyok a t. képviselő úrral — hogy az arra nem alkalmas orgánum, mert hiszen a műszaki tanács, mint maga a neve és az intézmény egész természete mutatja, egy deliberaló testület és ha az ember ki akarja vetkőztetni ezen jellegéből és akármily kicsiny administrativ teendőt is rábiz, azt valószínűleg nem fogja jól végezni. De nem is hiszem, hogy ez volna a kormány terve, nekem legalább nincs tudomásom a positiv tervről s azt gondolom, a kormány csak a műszaki tanács felügyelete alatt akarja gyűjteni ezen vizmütani adatokat, a mi helyesen máskép nem is történhetik, mert a ministeriumhan nincs más compeKBPVH. ÍÍAPLÓ. 1884—87. VIII. KÖTET. { tensebb fórum, mely ezen felügyeletet gyakorolhatná, mint a műszaki tanács. Azt mondta a t. képviselő ur, hogy szükséges volna e vizmütani adatok gyűjtését a meteorológiai adatokkal kapcsolatba hozni. Ez egészen a jövő dolga, t. ház. Mert igenis megkezdték különböző országokban, igy különösen Olaszországban, a folyók vízállásait összehasonlításba hozni a csapadék mennyiségével és az olasz kormány igen nagy liberalitással megküldte e kutatások eredményét valamennyi kormánynak és igy a magyar kormánynak is és nekem még abból az időből van ezekről tudomásom, mikor a kormánynál voltam. De épen ezen adatok, melyek igen szépen ki vannak dolgozva és melyek graphice is feltüntetik az eredményeket, mutatják, hogy ezen egész kérdés még igen kezdetleges stádiumban van. Francziaországban egyes kitűnő középítészeti mérnökök foglalkoztak e kérdéssel és eddigelé mindezekből csak azt a negatív eredményt lehetett eonstatalni, hogy különböző folyóknál különböző vízgyűjtő medenczékben az a viszony, mely az esőzési csapadékmennyiségek közt és a folyó vizben levő vízállás közt létezik, roppant változó és arra nézve semminemű törvényt megállapítani, kikutatni még eddig nem lehetett. Én tehát nem azt akarom mondani, hogy Magyarország is ne foglalkozzék ilyen tisztán tudományos érdekű és értékű kutatásokkal és hogy a mi vizmütani adataink gyűjtése alkalmával e kérdésre is ne fordittassék figyelem ; csak azt akarom eonstatalni, hogy a közlekedési ministeri um gyakorlati czéljaira, tudniillik a gyakorlati vízszabályozási és folyamszabályozási czélokra ezek a kutatások értékesíthetők absolute nem lesznek s ennélfogva a közlekedési ministerium szempontjából nem is erre fektetném a fősúlyt, hanem fektetném arra, hogy azok a vizmütani adatok, melyek eddig, ismétlem, rendkívül nagy teljességben megvannak a főfolyókra, a Dunára és a Tiszára nézve, ezek folytattassaimk ezen folyók affluenseire nézve is. a melyekre nézve ma még nem léteznek. Ez azután a kormánynak gyakorlati folyamszabályozási czélokra rendkívül practicus útmutatásokat fog nyújtani. Mert hiszen ismeretes, hogy az olyan nagy folyamnak, mint például a Tisza, az áradása soha sem egy simplex tünemény, hanem mindig onnan ered, hogy ezen folyók közös affluenseinek árvize ugyanazon egy időben a főmederben összejön. Ismeretes hogy a Tiszán soha sincs áradás, midőn csupán a Bodrogon, vagy csupán a Szamoson van áradás. Hanem a nagy áradások mindiír onnan jönnek- hogy ezen két fő afflueirsnek és a Tiszának áradása egyidejűleg összejön. így az 1881-iki rendkívül nagy árvizet épen az okozta, hogy miután már összejött a Tisza és Bodrog árvize, ugyanazon időben hozzájött % Szamos I árvize is. 28