Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-168

162 168. ©rwfcgos fii s január 26 1886. tartozó egyének ellen irányult a mozgalom, mert még beverik fejüket. így feleltek: ha én nem adok uzsorára, majd ad más shol marad az én hasznom? (Derültség.) Ha a t. pénzügyminister ur jól utána gondol, bizonyosan azt fogja találni, hogy ez teljesen megfelel indokolásának, melylyel a lottó megengedhetőségét e házban igazolta, (Ugy van! a szélső baloldalon.) Nem akarok ez irányban tovább menni; beérem ez egy példával. De van a t. pénzügyminister ur beszédjében még egy fontos dolog, midőn azt mondja, hogy a bérbeadás teljes nyilvánossággal és a legnagyobb rendben folyik s ott visszaélés egyáltalán be nem következhetik. őszinte és határozottan concedalom, hogy az acták szerint véve a dolgot, valóban minden rendben van A bérletek szabályszerűen ki vannak hirdetve, a határidő szabályszerűen ki van tűzve s a bérösszeg szabályszerűen be is van fizetve; hanem a t. pénzügy min ster ur épen ugy, mint én, vagy bárki a házban, visszaemlékezhetik egy mozgalomra - nem is oly régi időben történt — arra, hogy Budapest igen komoly polgárai mozgalmat indítottak az úgynevezett árverési hyenák ellen. Az árverések, melyeket a t. pénzügyminister ur végrehajtói, a zálogház sa többi rendeznek, szakasztott oly nyíltsággal hirdettetnek ki, a határidők kittízetnek s a ki jő, licitálhat és vehet; de tényleg mégis ugy áll a dolog, hogy hiába megy oda vevőszámba bárki, mert vannak bizonyos compact, szervezett eonsortiumok, melyek mindenkit letorkolnak. (Ugy van! balfelől.) S a mint ez az adóvégrehajtási s egyéb licitatióknál történik, ugy történik ez az állami jószágok bérbeadásánál is. Ezeknek is meg vannak a maguk licitáló hyenái, kik mindenkit letorkolnak, aki oda jő s az állam javára nagyobb összegeket igér. Most sem állok el attól t. ház, hogy a t. pénzügyminister urat felkérjem, méltóztassék egy revisionalis eljárást foganatosítani az árverésekre nézve s különösen még arra is felkérem figyelmét, hogy az illető bérbeadott területek hogyan vannak classificalva, hogy vájjon nem lehetséges-e az, hogy első rangú televényföld legelőnek van declaráiva? vájjon ez a jó classificatio. Ugy történik e, hogy azután valósággal, mikor már a bérbeadás következik be, a föld a maga minőségéhez képest kapja meg a maga bérét. Én nem megyek a eoncrét esetek terére és megmondom, hogy miért, mert a eoncret eseteket a t. pénzügyminister ur vette figyelmébe, felfedezőjük pedig Tisza Kálmán, Magyarország ministerelnöke, a ki egyes alkalommal az ellenzékkel szemben azt szokta mondani, tessék eoncret esetet felhozni és mi majd megvizsgáljuk. Hát, t. ház, ha a törvényhozást olyan testületnek akarjuk venni, a mely eoncret eseteket intéz el és ha ezt csakugyan szigorúan akarjuk életbeléptetni, ugy függeszszük fel az összes ministeriumok és hatóságok működését. Akkor nem lesz többé parlament, hanem eoncret esetek felett bíráló bizottság, vagy inkább bíróság maga. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Én azt gondolom, hogy ha törvényhozásról yan szó, itt az ügyeket országos, általános szempontból kell tárgyalni. Mert én mint ellenzéki ember igen jól tudom, van elég tapasztalatom, hogy a eoncret esetek felhozásával itt e házban ép annyit érünk el, mintha fel nem hoztuk volna. Én a mellett maradok, hogy itt a kormány eljárásának magasabb szempontból kell kiindulnia; fel kell kutatnia abajok jelenségeit, ez kötelessége, kétszeres, háromszoros kötelessége a kormánynak, mert ő felelős mindazért, a mi itt történik. Ugyanazért én kijelentem, hogy pártolom Lázár Ádám t. képviselőtársam határozati javaslatát. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök I T. ház! szólásra többé senki sincs feljegyezve. Hogy ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház! Lázár Ádám t. képviselő határozati javaslatot adott be, a melyre majd visszatérek, de ezen felül még egy kérdést is intézett a ministeriumhoz, hogy miben áll a naszódvidéki ügy. Méltóztatik tudni, hogy a törvényhozás ezen kérdéssel már gyakran foglalkozott. A legutóbbi időben történt az, hogy miután ezen kérdés nem tisztán csak pénzügyi kérdés, nem csak a pénzügy ministeriumot illeti, hanem az igazságügyministerium, a belügymmisterium és az erdők feletti felügyeleti jogánál fogva a földmívelés-, iparÍ'S kereskedelmi ministerium is érdekelve van e kérdésben, ezen kérdésnek egyöntetű megoldása végett egy bizottság küldetett ki, a melynek élén az igazságügyministerium jelenlegi államtitkára áll. Ezen bizottság a teendőkre nézve javaslatát befejezvén, ennek alapján megkiséreltetett az egyesség. Ez azonban eredményre nem vezetvén kiderült, hogy ez ügyet máskép, mint törvényhozásilag elintézni nem lehet. Az erre vonatkozó törvényjavaslat elkészíttetik és a kormány, mihelyt abban a helyzetben lesz, hogy állást foglalhat a kérdésben, a törvényhozás elé terjeszti a javaslatot. Méltóztatnak ebből látni, hogy ezen benyújtandó törvényjavaslatok által nemcsak a múltra nézve, a megkötött szerződésre nézve lesz módjában a tör vényhozásnak intézkedni, hanem egyszersmind az iránt is, hogy jövőre a kezelés és a kormány befolyása, a melyre ezen nagy vagyon kezelésénél szükség van, biztosítva legyen. E törvényjavaslatok a ház elé fognak terjesztetni. Ebből méltóztatnak látni, hogy a kormány nem pihent s a ház abban a helyzetben lesz, hogy ezen kérdések felett határozhat. A t. képviselő ur azt mondta, hogy mily veszély fenyegeti a kincstárt, hogy ha a Kemény-