Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-166

166. orwágos ttlóí január S2. 1886. 123 és furfung kívántatott azon sokféle adónemek ki­találásához, a melyekkel ez a mi magyar alkot­mányos kormányunk minket megörvendeztetett; de egyik adó behozatalánál sem tanúsított annyi tapintatlanságot, annyi meggondolatlanságot, annyi szívtelenségét, mint a vadászati és fegyver?.dónál mert az, hogy pár százezer forint állami bevételért milliókra menő kárt okkozzanak az országnak, oly visszaélés, a mit elkövethetnek idegen martalóczok, a kik csekély zsákmányért felgyújtják a falut; de nem szabad elkövetni egy hazai kormánynak, melynek nemcsak a mára, hanem a holnapra is kell gondolnia, (ügy van! a szélső 'baloldalon) A múlt évi költségvetés tárgyalásakor egyes megyék területéről tettem összehasonlító ki­mutatásokat s kimutattam Udvarhelymegyében 500 frt befolyt vadászati és fegyveradóval szem­ben hivatalosan eonstatált 12,000 frtnyi oly kárt, a mit a duhvadak csak marhákban tettek, mert a vetésekben tett kár azt jóval felülhaladhatja. Most, hogy még szembeötlőbb legyen az aránytalanság egyes havasközeli községből fogok összehasonlító kimutatást tenni. (Halljuk!) Udvar­helymegyei Oroszhegy községben 4 medve rá­csapott a csordára s egyetlen éjjel szétmarczan­goltak 15 darab lovat és ökröt, a mi 2000 forint értéket képviselt, harmadnapra a juhok közül téptek szét 40 darabot s vagy 10 darab sertést 600 frt értékben. E 2600 frt károsodással szem­ben áll 16 frt állami haszon, a mi Oroszhegy községéből vadászati és fegyveradó fejében az államkincstárba befolyik. Háromszékmegye területén a múlt évben 100,000 frtot meghaladó kárt okoztak a du­vadak, mig a vadászati és fegyveradóból befolyt nem egészen ezer frt, a mi hogy túlozva nincsen, lát­szik abból is, hogy Papolcz községben 46 darab szarvasmarhát s kiszámíthatlan mennyiségű juhot. sertést téptek szét a medvék. Jul. 26-án egyetlen nap alatt 9 darab szarvasmarhát, 100 juhot fal­tak fel s a sertéseket a szó szoros értelmében kiirtották. Ilyforma arányt találunk havasközeli íaluink csaknem mindenikében, melyek a du­vadak pusztításainak első sorban ki vannak téve, s a melyek kopár vidéken feküdvén, lakosai sokkal szegényebbek, hogysem a védekezést lehetővé tevő fegyver és vadászati terhes adót fizethetnék. Azt hiszem t. ház, hogy ehhez nem szük­ségeltetik commentar s ha a pénzügyminister ur ezen az életből merített gyakorlati példákból sem tud okulást meríteni, s ha még ily esetek­kel szemben is a vadászati és fegyveradót mereven fenn kívánja tartani, akkor nem marad más fenn, mint őtet tartani Magyarország ^leg­kártékonyabb, legszivtelenebhóemberének, (Élénk derültség.) ki a duvadak által rendesett heca­tombákban örömét leli (Derültség) s kinek az emberi vagyon ily szándékos elpusztulásával szemben csak gúnyos mosolyai vannak. A pénzügymiiűster még egy ideig ránk szabadíthatja a duhvadakat (Derültség) és adó­végrehajtóinak falkáját; de higyje el, hogy ez a nemes sport nem lesz soká lehetséges, mert ha ezt végletekig viszik, akkor az elkeserített nemzet fog egy oly hajtóvadászathoz, a mely­ben az üldözöttek válnak üldözőkké. (Derültség). S mert ettől óhajtjuk ugy önöket, mint a hazát megóvni: a vadászati és fegyveradó el­törlését hangoztatva, azt ez alkalommal sem szavazzuk meg. (Helyeslés a seélső baloldalon.) Barla József: T. ház! Ennem azon vidékek felé szándékozom elvinni a t. ház figyelmét, melye­ken most Orbán Balázs t. képviselőtársam kalau­zolása végig utaztata, de egészen más irányba térve, más oldalról támadom meg a vadászati és fegyveradó-tételt. (Halljuk!) Én habár ellenzéki ember vagyok, ezt a tételt, mely Magyarországra, továbbá Horvát-Szlavonországra 600,000 forintra van előirányozva, azért támadom meg, mert szer­fölött kicsiny, igen alacsonyra van véve. Az egész törvényt, ugy a feg}^ver-, mint a va­dászati adótörvényt én is rossznak és eltörlendő­nek tartom ép ugy, mint Orbán Balázs t. képviselő­társam, (Helyeslés a szélső baloldalon) de a mig az fennáll, óhajtom, hogy ugy alkalmaztassák, hogy az egyes állampolgárokat törvényadta jogaiktól ne foszsza meg. Pedig ki kell jelentenem, hogy is­merek egész megyét, mégis nevezem saját megyé­met, Somogymegyét, hol egy ministeri rendeleten alapuló szabályrendelettel maga a törvényhatóság mesterségesen gátolja a honpolgárokat törvény­adtajogaik gyakorlásában. A törvény, hajói emlék­szem, első szakaszában azt mondja, hogy fegyvert tartani minden becsületes honpolgár jogosult. Azon­ban egy ministeri rendelet kisérte e törvényt, mely a törvényhatóságoknak meghagyta a jogot, hogy a fegyvertörvény végrehajtását szabályrendelettel ellenőrizhetik, mérsékelhetik. Somogymegye tör­vényhatósága ezen szabályrendelet alapján elment odáig, hogy néha a legtisztességesebb, vagyonos, telkes állampolgárnak sem ad engedélyt, ha fegy­vertartásért folyamodik, tehát gátolja azt, hogy az állampolgárok fegyveradó fizetésével emeljék az államjövedelmét. íme t. ház, itt van egy concrét eset, a melyet a szám és a név megjelölésével fogok előterjesz­teni: (Halljuk!) „583/85. szám alatt a nagyatádi szolgabírói hivatal a következő végzést adta ki: Nagy Illés rinyaszentkirályi lakos által kért fegy­vertarthatási engedély Somogymegye alispánjának 2178. szám alatti leirata szerint kiadandó nem volt; mert különleges körülmény által nem indokol­tatott. Miről folyamodó 3 krnyi nyomtatvándíj vissza­lő*

Next

/
Thumbnails
Contents