Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.
Ülésnapok - 1884-142
88 142 omágos ftléf HOTember ÍM. 1885, lenes jellegű megbízás rendszeres fizetéssel összekötve nincs. Tudomásul vétetik. Bemutatom a képviselőház pénztárnokának az 1885. évi január hó 1-től június hó 30-ig terjedő számadását a képviselőház bevételeiről és kiadásairól. Ezen számadás átvizsgálás és jelentéstétel végett a számvizsgáló bizottságnak kiadatni rendeltetik. Bemutatom Győrmegye és Nagyvárad város közönségének felterjesztéseit, melyekben Borsodmegyének feliratát pártolván, a mííborgyártást eltiltó törvény alkotását kérik. Bemutatom a miskolczi evangélikus református gymnasmm tanári karának Horváth Lajos képviselő által beadott kérvényét, melyben a felekezeti tanároknak állami nyugdíjban való részesítése ügyében kérelmez. Jelentem a t. háznak, hogy a pénzügyminister ur a mai ülés végén kivan válaszolni Szalay Imre képviselő urnak a katasteri munkálatok és Olay Szilárd képviselő urnak az adóleirások tárgyában hozzá intézett interpellatiókra. Az elnökségnek egyéb előterjesztése nincs. Dárdai Sándor, a közigazgatási bizottság előadója: T. ház! Van szerencsém a közigazgatási bizottság nevében az í 847/48 : IV. törvényczikk 3., 4., 5. §-ainak módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyában e bizottság jelentését beterjeszteni. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen jelentés kinyomatását és szétosztását elrendelni és ami alí idején az osztályok mellőzésével napirendre tűzése iránt intézkedni. Szederkényi Nándor: T. ház! A t. előadó ur jelentésének végszavaira kívánok észrevételt, illetőleg azokra nézve indítványt tenni. (Halljuk! a zsélső "baloldalon.) A t. előadó ur azt kéri a háztól, hogy benyújtott jelentése az osztályok mellőzésével tűzessék napirendre. Ha van eset t. ház, melyben az osztályok tárgyalása nem mellőzhető, ugy a jelen eset az, (Ugy van ! a szélső ba oldalon.) Alkotmányjogunk legfontosabb pontját érinti az a törvényjavaslat, melyre a bizottság jelentése vonatkozik, midőn az a törvényhozás egyik factora a képviselőház megbízatásának tartalmát érinti és egyszennind érinti a választó közönségnek azon sarkalatos jogát, miszerint a törvényhozás egyik factorát, a képviselőházat időnkint megújjítsa. Es ha egyéb nem, de a választó-közönség iránti kötelességünk parancsolja, hogy mindazon tárgyalási fokozatokat igénybe vegyük és kívánjuk, melyek ezen fontos kérdés kellő, beható és kimerítő előzetes tárgyalását biztosítják. A t. ház ámult ülésben ezen törvényjavaslatot a közigazgatási bizottsághoz utasította jelentéstétel végett. E bizottság szakbizottság; hogy szakszerííen miként bírálta meg a törvényjavaslatot, arról jelentése előterjesztve van. De én azt hiszem t. ház, hogy a törvényjavaslat nem közigazgatási szakkérdés, ez alkotmányjogi kérdés, közjogi természetű kérdés, (Igás! TJgy van! szélső balfelől) melyet politikai szempontokból kell kellőleg mérlegelni. Azt mondják és fogják mondani t. ház, hogy az osztályok tárgyalása ma már kiment a divatból. Én nem tudom, itogy miként ment volna ki a divatból; azt tudom, hogy a törvényjavaslatok általában a szakbizottsági jelentések után közvetlenül felvétetnek a házba, de a törvényjavaslatok mind szaktermészettíek voltak és erre a szakbizottság jelentése elegendő volt. Azonban tudtommal olyan fontos alkotmányos jogot érintő törvényjavaslat, mint a jelenlegi, még mindig a ház osztályai által is tárgyaltatott. Hivatkozom 1874-re, midőn a választási törvény tárgyaltatott; az arra vonatkozó javaslat is az osztályok tárgyalása után jött a ház elé. És kérdem, nem fontosabb kérdés forog-e most szőnyegen, midőn nem a választás mikéntjének kérdése, hanem igenis a választóközönség egy nagy alkotmányos és sarkalatos joga érintetik ; kérdem, hogy nem fontosabb törvényjavaslat ez? És midőn e tekintetben a szakbizottság kötelességét az ő szakszempontjából megtette, nem kötelességünk-e e kérdést előzetes tárgyaláson egyszersmind alkotmányjogi és politikai szempontból megvitatni'? Én tehát t. ház, ugy a választó-közönség iránti azon kötelességünknél fogva, hogy minden olyan kérdés, a mely a választók jogát érinti, minden előzetes tárgyalási fokozatokon keresztül vezettessék és minthogy a házszabályok nemcsak biztosítják, hanem előírják ezen tanácskozási módot, kérem a t. házat, méltóztassék a kérdést komolyan megfontolva elhatározni, hogy a jelen esetben az osztályok nem mellőztetnek, hanem igenis a törvényjavaslatot beható tárgyalás és tanácskozás végett az osztályokhoz utasítja. Ezen indítványt vagyok bátor a t. ház elé terjeszteni. (Élénk helyes és a szélső baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólani senki sem kivan, először kijelentem, hogy a közigazgatási bizottság jelentése az [847 —48-ik évi IV. törvényczikk 3., 4., 5.§-ainak módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyában ki fog nj'omatni, a ház tagjai között szétosztatni. Az előadó urnak azon indítványára nézve pedig, mely szerint a törvényjavaslat az osztályok mellőzésével közvetlenül a házban tárgyaltassék, kérdem, méltóztatik-e ezen indítványt igy elfogadni; igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik az osztályok mellőzésével kívánják
