Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.

Ülésnapok - 1884-142

142. országos ftl«« november '28. 1886 89 a törvényjavaslatot tárgyaltatni, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége az osztályok mellőzésével kívánja a törvényjavaslatot tárgyalni; e szerint a törvényjavaslat az osztályok mellőzésével fog tárgyalás alá vétetni, A tárgyalás idejét azt hiszem nem lenne czélszertí most meghatározni, hanem ez iránt majd annak idején teszek a t. háznak előterjesztést. (Helyeslés.) Következik az indítvány- és interpellatiós könyv felolvasása. Szathmáry György jegyző: T. ház! Az indítványkönyvben újabb bejegyzés nincs. Az interpellatiós könyvben a következő újabb bejegyzések foglaltatnak: >november hó 25-én Csúzy Pál, a hadmentességi díj igazságosabb kivetése tárgyában, a pénzügyminister úrhoz; november 28-án Olay Szilárd, az 1886. évi. budget tárgyában, a pénzügyminister úrhoz; november 28-án Szederkényi Nándor az úgynevezett „mátrai vasút" ügyében, a közlekedési minister úrhoz. Elnök: A t. képviselő urak az ülés végén fogják interpellatiójukat megtehetni. Következik az igazságügyi és az I. bíráló bízottság egy egy tagjának megválasztása. A szavazás mind a kettőre külön külön, de egy időben fog történni. A névsort Szathmáry György jegyző ur fogja olvásni; a távollevőket Ábrányi Kornél jegyző ur fogja jegyezni. Szathmáry György jegyző (olvassa a névtort). Elnök: A beadott szavazatok a jegyzői karnak adatnak át, melynek jelentése a legközelebbi ülésre beváratik. Következik az 1874: XXXV. törvényczikk módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslatnak harmadszori felolvasása. Szathmáry György jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik -e az 1874: XXXY. törvényczikk módosításáról és ki egészítéséről szóló törvényjavaslatot harmadszori felolvasásban is megszavazni, igen vagy nem ? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy e törvényjavaslat harmadszori felolvasásban is elfogadtatik és igy alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett szokott módon a főrendiházzal közöltetni fog. Kérem a t. házat, méltóztassék a jegyzőkönyvnek a harmadszori megszavazásra vonatkozó pontját azonnal hitelesíteni, hogy az a főrendiházzal még ma közöltethessék. Tibád Antal jegyző (olvassa). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvnek ezen pontját hitelesítettnek jelentem ki. Következik az első sorjegyzékben foglalt kérvények tárgyalása. Szathmáry György jegyző (olvassa) .• Győr KÉPVH. NAPLÓ 1884—87. VII. KÖTET. és Szeged szabad királyi városok közönsége, Baja város, Arad, Bars, Csanád, Esztergom, Győr. Hajdú, Hont, Komárom, Liptó, Nyitra, Somogy, Sopron, Szabolcs, Szepes, Szilágy, Tolna és Veszprém megyék, Arad szabad királyi város, Pancsóva törvényhatósági joggal felruházott város, Szeben és Bereg megyék közönségei a katonai szükségletek beszerzésénél fennálló cenralisatio megszüntetése tárgyában kérvényeznek. Vámos Béla előadó: T. ház! Általában ismeretes dolog az, hogy a hazai ipar fejlődését nagyban mozdítaná elő azon körülmény, ha a katonai szükségletek, még pedig nemcsak a honvédség, hanem a hadsereg szükségletei is —- ez utóbbi természetesen a hozzájárulás arányában —a hazai iparútján szereztetnének be, még pedig nem a centralisatio fentartásával, hanem ugy, hogy e beszerzés eszközöltetnék kisebb gyárosok, iparosok igénybe vételével, ugy hogy a szállításban az ország különböző vidékein levő iparosok és gyárosok mentül nagyobb mértékben participálnának. Ez — mondom — általánosan elismert dolog. Másfelől azonban tagadhatatlan, hogy vannak katonai stratégiai szempontok, a melyek e kérdés megoldását nagyban nehezítik. Nehezítik főleg a hazai ipar sok tekintetben fejletlen volta. A fennálló nehézség elhárítása épen azért csak lassan, fokról fokra történhetik. A kérvényi bizottság meg lévén győződve arról, hogy a honvédelmi minister a fennálló nehézségek elhárítására tőle telhetőleg törekszik, a benyújtott feliratokra nézve a következő határozati javaslatot ajánlja a t. háznak elfogadás végett: „E kérvények lehető figyelembevétel végett kiadatnak a honvédelmi ministernek". Olay Lajos; T. ház! Ritkán van eset arra, hogy a ház fontosabb kérdéssel foglalkozhatnék, esint a jelenlegi. Mindnyájan nagyon jól ismerjük a gazdasági válságot, a melylyel a szegény gazdának megküzdenie kell, mindnyájan nagyon jól tudjuk, hogy az adóképességet fen tartani csakis ugy volna lehetséges, ha iparunk és kereskedelmünk emelkednék. Én készséggel elismerem, hogy a honvédelmi minister ur a honvédség szükségleteit illetőleg minden lehetőt elkövet azon irányban, hogy azok magyar termelőtől, illetőleg iparostól és kereskedőtől szereztessenek be; nincs tehát itt arról szó, hogy a honvédség szükségletei szereztessenek be a magyar iparosoktól s kereskedőktől, de igenis van szó arról, hogy a közös hadsereg szükségletei, a mennyire lehetséges, magyar iparosoktól szereztessenek be. Az igaz, hogy ez iránt közvetlenül nem, de közvetve igenis intézkedhetik a honvédelmi minister ur, mert azon helyzetben van, hogy a honvédség részére beszerzett egyes tárgyakkal legalább is oly olcsón és jól elbírja látni a honvédséget, mint a hogy a közös hadsereg el van 12