Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.

Ülésnapok - 1884-141

Hl. efíüfáge* 'ülés notember ÜB. ISK. gü jegyzők kaptak eddig némi hagyatékot, azokban tett munkájukért a régi díjszabás szerint jutalmaztassanak és csak az ezután kapandó hagyatéki ügyekben alkalmaztassák az új csekély díjszabás, mert itten a kisebb díjtételekben való veszteség pótolva lesz a hagyatéki ügyek tömege által, a mi az eddigi törvényben nem adatott meg. Én tehát az előttem szólott képviselő ur módosítványát nem fogadom el. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra senki sincs följegyezve. Ha tehát senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. Szó illeti még az előadó urat. Matuska Péter előadó: Azon módosításra nézve, melyet új bekezdésként a t. képviselő ur fel akar vétetni, megfelelt már Teleszkyt. barátom. Azokkal, miket ő elmondott, teljesen egyetértek. Mert csakugyan tény az, hogy ezen kis díjszabást azért sem lenne jó alkalmazni a régi hagyatékokra, mert azokat a közjegyző azon hitben tárgyalta, hogy neki az a díjszabás jár, mely e hagyatékok után eddig meg volt állapítva. A mi a második módosítást illeti, hogy tudniillik a 22, §. utáma 23. és 24. §-okra történjék hivatkozás, azt hiszem, az felesleges, mert a 33. §-ban a 23. és 24. §-okban részben meglevő határozatoktól eltérő új határozat foglaltatik, tehát az e szakaszokban foglalt határozatoknak egy része eo ipso elesik, másik része pedig femnaradhat. Kérem tehát a t. házat, méltóztassék a 22. §-ra való hivatkozást változatlanul meghagyni. - Elnök: A vitát bezárom, Szavazás előtt azt hiszem, czélszeríí lesz most mindjárt kimondani, hogy mivel a tárgyalás alatt levő szakasz most 3 l-es számmal lesz ellátva és ezen szakaszban több hivatkozás fordul elő a 31. §-ra és ezen hivatkozások a mostani számozás szerint a 30. §-ra vonatkoznak, azok ennek megfelelően igazíttassanak ki. (Helyeslés.) Szavazás előtt fel fognak olvastatni a beadott módosítványok. Ibrányi Kornél jegyző (olvassa Gáli.József és Lázár Ádám módosítványait). Elnök: Az első bekezdésre nem tétetvén észrevétel, azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogadtatik. A második bekezdésben az előadó ur az utolsó sorban egy sajtóhiba kijavítását kéri, tudniillik e helyett: „kétszerességét" ez volna teendő: „kétszeresét". A bekezdésezen sajtóhibakiigazításával elfogadtatik. A 3., 4. és 5. bekezdésre nem tétetvén észrevétel, azok elfogadtatnak. A 6. bekezdéshez Gáli József képviselő ur adott be módosítványt. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a szöveget ezen módosítványnyal szemben változatlanul fentartani, igen vagy nem ? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a szöveg nem tartatik fenn és igy a módosítvány elfogadtatik. A 7. bekezdéshez nem tétetvén észrevétel, az elfogadtatik. A 8. bekezdéshez Lázár Ádám képviselő ur adott be módosftványt. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e Lázár Ádám képviselő ur módosítványával szemben a szöveget változatlanul fentartani, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik a szöveget fentartani akarják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a szöveget változatlanul fentartja és igy Lázár Ádám képviselő ur ezen módosítványa elesett. Továbbá Lázár képviselő ur a szakasz végére egy új bekezdést hozott javaslatba. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e azt elfogadni; igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon t. képviselő urakat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége nem fogadta el a módosítványt. Szathmáry György jegyző (olvassa a régi 32—48. §-okat, melyek észrevétel^ nélkül elfogadtattak. Olvassa a régi 49. §4). Teszter Imre : T. ház: (Halljuk!) A most letárgyalt novella szakaszain kivül van az eredeti alaptörvényben még egy szakasz, a mely az én véleményem szerint szintén módosítást igényel. Lehet ugyan hogy helyesebb lett volna erről más helyen szólni, azonban a chronologicus rend e tekintetben talán nem tesz különbséget, amennyiben oly törvényszakaszról van szó, melyet a novella egyáltalában nem érintett. Ez a szakasz pedig az alaptörvény 78. § a, a melyben az van mondva, hogy ha valamely fél egyikét sem érti azon nyelveknek, melyeken a közjegyző okiratot felvenni jogosítva van, a közjegyző hites tolmács meghívása mellett az okiratot magyar nyelven veszi fel. Ez egészen helyes t. ház. S erre nézve legfeljebb az az egy megjegyzésem van, hogy tolmács tekintetében nagyon rosszul állunk, a mennyiben különösen kisebb vidéki városokban, nevezetesen pedig az én választó-kerületem két közjegyzői székhelyén is hites tolmács nincsen s hogy ennélfogva ezen törvénynek alkalmazása épen tolmács hiányában ott sokszor, de bizonyára más helyütt is nagy nehézségekbe ütközik. Ez iránt azonban azt hiszem, a kormány a maga körén belül is intézkedhetik. Én most azon esetről akarnék szólni, a midőn a fél igen is érti az egyik nyelvet, de az az egyik nyelv nem a magyar. Igen gyakran megtörténik, hogy például horvát felek elmennek oly közjegyzőhöz, kinek magyar és horvát nyelvre van jogosítványa. A felek kívánják, hogy az okmány, miután ennek a bíróság előtt hasznát vehetik magyar nyelven szerkesztessék, a közjegyző azonban a jelenleg érvényben álló törvény szerint, ezt csakis tolmács alkalmazása mellett teheti meg. De vagy nincs hites tolmács, vagy ha volna is, ez költséggel jár és innen van, hogy a fél akkor, a