Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.

Ülésnapok - 1884-140

50 140. országos ülés november 25 1885. ról szóló általános törvényt olvasni és ott látni fogja a képviselő ur, hogy azok az ügyletek, a melyek ott rájuk vannak hízva, nagy díjakkal nem járnak, De nem azért szólaltamén fel,mintha én gyanúsítani akartam volna a szolgabíró urakat; a legkevésbé sem! Csak általánosságban mondtam, hogy a törvényben meghatározott mérsékelt díjak sokkal kisebbek, mintha a díjak meghatározva nem lévén, azoknak megállapítása az illető discretiój'ára van bizva. Én tehát semmikép nem akartam gyanúsítani, sőt a még gyanúsítás! szándék árnyékát is eltávolítom magamtól. (Helyeslés jobbfelől.) Ábrányi Kornél (olvassa a módositványt). Tisza Kálmán ministerelnök: Miután ezen szakasznál az előttem szólt t. képviselő ur szives volt azt mondani, hogy kérdezze meg az igazságügyminister a belügyministert, bátor leszek röviden elmondani, (Halljnk! Halljuk!) hogy miért járultam és járulok hozzá, ugy ezen szakaszhoz, mint a kihagyatni kivánt másik két szakaszhoz. Hozzájárultam és hozzájárulok nem azért, mintha a szolgabirák által a hagyatéki ügyeket talán nem tartanám alaposan tárgyaihatóknak, hanem azért,mert — amint mindenki, a ki az adminstratiót odakinn ismeri, tudja — régibb és ujabb törvényeink a szolgabirákra annyi teendőt róttak, (Ugy van! jobbfelől) hogy az, hogy ezek mindezen feladatoknak még a legnagyobb buzgalom és szakértelem mellett és kellő fontossággal feleljenek meg, teljes lehetetlenség. Vagy ezt kell elhanyagolniuk, vagy más hasonlókig fontos teendőt. És ha azt akarjuk, hogy az administratióban az egyes tisztviselők, szolgabirák lelkiismeretesen járjanak el{: az első feladat nem kívánni tőlük többet, mint a minek megfelelni képesek. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Én tehát ezen szempontból járulok ezen szakaszhoz. A mi már most azon észrevételt illeti, hogy e szakasz szerint az lesz az eset, hogy az ország egy részében a közjegyzők, másik részében pedig a szolgabirák fogják végezni ezen teendőket, erre nézve megjegyzem, hogy nem egészen igy áll a dolog és hogy ezen szempontból a helyzet az eddigivel tökéletesen egyforma; mert eddig ugy volt, hogy rendszerint a szolgabirák végezték ez ügyeket, de meg volt kivételesen engedve, hogy a közjegyzők is; mosta törvény azt mondja, hogy rendszerint a közjegyző végzi, de a hol bármely oknál fogva a közjegyzők például a szám elégtelensége vagy a, hely távolsága következtében nem volnának képesek ezt a kellő gyorsasággal eszközölni, az illetékes gyámhatóság megbízhatja a szolgabirákat, sőt a törvényben előre látott kisebb esetekben a községi elöljárókat is. A felhozott indokoknál fogva tehát ugy ezen, mint a következő két szakaszt elfogadom és igen kérem a t. házat, hogy midőn ezen szakaszt elfogadni méltóztatik, méltóztassék az ezután következő két szakaszt is változatlanul* hagyni; mert azokban foglalt tételek és esetek megkülönböztetése érett és komoly megfontolás után jött létre s pedig különös figyelembe vételével a hagyatékörökösük érdekének is. Épen ez utóbbiak érdekében az ott megszabott határon tálmenni nem volna helyes. Kérem a t. házat, hogy ezen túlmenni ne méltóztassék. Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve, következik a szavazás. Almásy képviselő ur e szakaszt kihagyatni kívánja, valamint kihagyatni kívánja az ebből folyó 30., 31. és 32 §-okat. Legczélszerubb les.í, mindjárt itt eldönteni, vájjon a következő 30., 31. és 32 ik §§. is elhagyassanak-e, minthogy ezek elhagyása úgyis a 29. §. elhagyásából folyik. Kérdem tehát, vájjon a t. ház 29. § t a bizottság szövegezése szerint elfogadja-e? Igen, vagy nem ? (Felkiáltások: Igen! Nem!) Kérem azon t. képviselő urakat, a kik elfogadják, méltóztassanak felällani. (Megtörténik.) A ház többsége elfogadta s igy a törlési indítvány mellőzve van a következő szakaszra nézve is. Következik a 30. §. Szathmáry György jegyző (olvassa a 30 §-t). Almásy Sándor: T. ház ! Minthogy az e szakaszkihagyására vonatkozó indítványom elvettetett, kénytelen vagyok itt újabb indítványt benyújtani, hogy e szakasz megfeleljen a törvényben kifejezett szándéknak és hogy érvényt szerezzek e szakasz ama kívánalmának, hogy: „ örökösödési ügyekben a tárgyalás rendszerint a helyszínén tartandó". Az ez után következő passus azonban azt mondja, hogy ha a hagyaték csupán ingóságokból, pénzhői vagy pénzbeli követelésekből áll; vagy ha az ingóságokból és ingatlanokból áll ugyan, de az utóbbiak az örökhagyó nevére vannak telekkönyvileg bekebelezve; vagy ha az érdekelteknek egy, habár kisebb része kívánja: a közjegyző saját székhelyén, vagy ha a közjegyző hatásköre több járásbíróság területére terjed ki, az illetékes járásbíróság székhelyén is megtarthatja a tárgyalást. E szakasz szövegezése szerint nincs eset, hogy a szegény vidéki lakosság be ne tereitessék a központba. Ennélfogva kérem, hogy e szakasz újabb megfontolás végett a bizottsághoz utasíttassák vissza. Törg Kálmán jegyző (olvassa a beadott indítványt): A 30. §. újabb szövegezés végett a bizottsághoz utasittatik vissza. Almásy Sándor. Matuska Péter előadó: T. ház! Nem akarom az előttem szólott t. képviselő ur nézeteit azok után mik már elmondattak, ismételten ezáfolni. De miután igen gyakran említette a szegény nép érdekeit, csak annyit akarok megjegyezni, hogy épen a nép érdeke kívánja meg igen sok esetben azt, hogy a tárgyalás a közjegyző lakhelyén vagy a