Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.

Ülésnapok - 1884-140

november 2í. 1SS5. >jg 140. országos ülés hogy a többi pontok változtatás nélkül elfogadtatnak. Kérdem, méltóztatik-e a t. ház, a c) pontot az eredeti szöveg szerint elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy nem fogadtatik el és igy a c) pont Gáli József képviselő ur módosítása szerint fogadtatott el. Szathmáry György jegyző (olvassa a 6. és 7. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak; olvassa a 8. §-t). Andaházy László: Bátor vagyok a 8. §-hoz egy módosítványt javaslatba hozni. Nézetem szerint a biztosítékra nézve a törvény intentiója az, hogy az tétessék le és igy nem elég azt mondani, hogy a biztosíték kimutatandó. Módosítvanyom tehát következő: „törvényszerű biztosítékot kimutatni tartozik" helyett tétessék: „tartozik törvényszerű biztosítékot letenni". Ajánlom módosítványomat elfogadásra. (Helyeslés.) Szathmáry György jegyző (olvassa Anda hány László módosítványát). Matuska Péter előadó: T. ház! A bízott ság azért választotta ezen kifejezést: „kimutatni", mert biztosíték betáblázás által is nyújtható. A mennyiben azonban ily esetben is egy okmány letétetik, nincs észrevételem az ellen, hogy Andaházy képviselő ur módosítványa elfogadtassák. Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az eredeti szöveget fentartani; igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, kik az eredeti szöveget változatlanul fentartani kívánják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem kívánja az eredeti szöveget fentartani. Ennélfogva kijelenthetem, hogy a szöveget Andaházy képviselő ur módosításával elfogadta. Szathmáry György jegyző (olvassa a 9—21. §§ t, mélyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa a 22. §-t). Matuska Péter előadó. Ezen szakasz utolsó előtti sorában nyomdahiba folytán az „azonban" szó helyett ezen szó áll „azon", kérem a t.házat, méltóztassék ezt kiigazítani. Elnök: A22. §. ezen nyomdahiba kiigazításával fogadtatik el. Szathmáry György jegyző (olvassa a 23. §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 24. §-t). Chorin Ferencz: T. ház! (Halljuk!) Egy indítványt vagyok bátor a t. háznak elfogadásra ajánlani, melynek egyszerű ezéíja az, hogy e szakasz, mint ide nem tartozó, kihagyassék. A 24. §. intézkedik a házastársak és jegyesek közti öröklési szerződésekről és ezen okiratokra nézve kötelezőleg előírja a közokiratok külkellékeit vagyis azt mondja, hogy házastársak között kötött öröklési szerződések csak akkor érvényesek, ha ;szok a közokirat kellékeivelbirnak. Ezen szakasz ellentétben áll a 1876; XVI. törvényczikk 33. §-ával, mely törvényczikk a végrendeletek, öröklési szerződések s halálesetre szóló ajándékozások alaki kellékeiről mint önálló organicus törvényczikk intézkedik. En, t. ház, most nem akarok annak fejtegetésébe bocsátkozni, hogy melyik a helyesebb intézkedés: az 1876-iki törvényé-e vagy a mostani törvényjavaslaté? vagyis, hogy mi helyesebb: előírni a közokiratok kellékeit a házastársak között kötött öröklési szerződésekre vagy sem? A mit azonban mégis kiemelendőnek tartok, az, hogy az 1876-iki törvény intézkedése megfelel hazai traditiónknak, megfelel hazai törvényeink által a magánjogra nézve elfoglalt álláspontnak és az ellen a gyakorlati életben semmi nehézség fel nem merült. Annak indoka azonban a miért én ezen szakasz ellen felszólalok másban rejlik, Én általános codificationalis szempontból nagyon czéiszerütlennek találom azt, hogy ha fontos jogügyletek alaki kellékeiről intézkedő szerves törvények egy azon törvényekkel semmi összeköttetésben nem álló, egészen más jogcsoportra vonatkozó törvényben módosítást szenvednek. Ha ily törvények nem egyöntetűleg hozott más törvényben mintegy skatulyaszerűleg és ötletszerüleg módosítattalak, akkor a jogbizonytalanság bő és kiapadhatlan forrása keletkezik. Nemcsak minden jogtudósnak, de minden honpolgárnak érdekében áll tudni, micsoda alakszerűség szerint kell örökösödési szerződését vagy végrendeletét készíteni. Ily czélböl alkottatott meg az í 876 : XVI. törvényczikk. Ha most a közjegyzői törvény módosításáról szóló törvényben ez organicus egységet képező törvényből egy szakasz kiszakíttatik s módosittatik, akkor igen kevés ember lesz, ki ezen módosított törvényszakaszról képes lesz tudomást szerezni és ebből jogbonyodalmak, perek és bizonytalanság fog keletkezni. Miután minden polgárnak joga van legalább kérni a törvényhozástól, hogy ott, a hol igen fontos alaki dispositiókról van szó, egyöntetűleg szerveztessék a törvény, ennek folytán ezen szakaszt mellőzendőnek tartom annyivsü is inkább, mert az öröklési jogról szóló törvényjavaslat úgyis készülőben van és a törvényhozásnak nem sokára alkalma lesz ezen igen fontos és egyöntetű egészet képező törvényjavaslattal foglalkozni. Módosítványom tehát oda terjed, hogy a 24. §., mely ide nem tartozik s mely egész más jogcsoportra vonatkozik, hagyassák ki. (Helyeslés,) Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa Chorin Ferencz módosítványát). „A 24. §. hagyassák ki." Matuska Péter előadó: T. ház! részemről hozzájárulok Chorin Ferencz t. képviselő ur indítványához s szintén azt tartom, hogy e szakasz kihagyandó.