Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.

Ülésnapok - 1884-133

133. országos ülés október 3. 18S5. m kormánya nyíltan megmondta azt a nézetét, hogy a szerződéssel ellenkező állapot létrejöttével szemben a feladat az, azt „lehetőleg" a szerződés többi határozatával összhangba hozni, a mi előre megengedi azt, hogy ily létrehozott bevégzett tények már előre elismerésre számítsanak. Hol mondatott meg ez nyíltan, azt nem tudom, a delegatio előtt tett nyilatkozatban hiában keressük. Annyi bizonyos, hogy ily nyilatkozat teljesen összeegyezhetlen tartalmában és szellemében azzal, a mi a delegatióban tétetett. • A t. ministerelnök ur a múltra vonatkozó kérdésekre azt mondja, hogy egyetlen egy hatalmasság sem birt tudomással arról, hogy a ruraéliai csíny meg fog történni. Hiszen kérem nem arra volt irányozva kérdésünk. Ily kérdésre a kormány nem is felelhet s nem is tudom, honnan meríti ezt a biztosítást: hanem kérdésünk az volt, ez az eshetőség, melyre irányzott törekvéseket tudták, tétetett megbeszélés s megállapodás tárgyává és erre kikerüli inkább mint megadja a feleletet: de igenis felvilágosítást ad arra nézve, hogy mi volt kezdettől fogva a monarchia kormányának nézete szemben az ismert egyesítési törekvésekkel és hozzátette, hogy erről a bolgár kormány is értesülhetett és nem hiszi, hogy abból bátorítást merített volna. Én pedig ugy tartom, hogy igen. Azt hiszem, hogy ha három nagyhatalom hivatalosan proklamált szerződés fentartó politikája mellett nem csinál titkot abból, hogyha e szerződés egyik pontja belső zavarok folytán felforgattatik, akkor arra fognak igyekezni a nagyhatalmak, hogy az újonnan creált tény lehetőleg összhangba hozassék a szerződés többi határozataival, ez tulaj donkép a szerződés fentartó politika cserbehagyásának kilátásba helyezése, ez nyílt és egyenes bátorítást tartalmaz bevégzett tények létrehozatalára, mihelyt az aspiráló kürök arra taníthattak, hogy közvetlen érdekelt nagyhatalmak egyikének pártfogását birni fogják. A minister ur felelete még arra is látszik mutatni: hogy a monarchiánk kormánya a szer ződés határozatait egymással solidaris összefüggésben állóknak tartotta, mert említi, hogy valamely pontban változás közbejötte szükségessé fogná tenni az egyensúly újrarendezését is. Ha igy vélekedtek és ily eshetőségre sem megbeszélés, sem megállapodás nem történt: akkor tudnivaló, hogy az a politika, mely a skiernieviczi találkozás után mint a szerződést biztosító konzervatív politika ajánltatott és jelöltetett meg előttünk, ez tulajdonképen egy üres és tartalmatlan politika, mert az egyetértés és harmónia a nagyhatalmak közt csak addig állapíttatott meg, mig belső zavarok folytán, az az, az ottani népek által a szerződéses állapoton változás nem tétetik. És erre az esetre a nagyhatalmaknál semmiféle egyetértés nem létezett; hanem fenn volt tartva, hogy mindegyik a maga KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. VII. KÖTET. j érdekei, aspiratiói, történeti hagyományai szerint I kísérelje meg kizsákmányolni az ily módon létrejött | változást. Hogy ebben a politikában a szerződési állapotok fentartását biztosító erő nem foglaltatik | és hogy ezt a politikát oly czím alatt és oly irányj

1 zatúnak kiadni szabad nem volt: az iránt én ezen felvilágosítás után kételyt nem táplálok. (Helyeslés a baloldalon.) Nincs szándékom t. ház, bármely irányban túlozni. De az említettekben azon állításom teljes igazolását látom, miszerint a skierniewiczei találkozás valóban rontó befolyással birt a balkánfélszigeti állapotok megszilárdulására. Mert ha amint a ministerelnök ur mondotta, nem is csináltak ebből I a nagyhatalmak titkot. . . Tisza Kálmán ministerelnök: Soha! Szilágyi Dezső: Hogy ezen szerződési állapotok felforgatásával létrejövő tény elismerése nincs kizárva. Ugy ebben a „nem titkolt" nézetben praemium kitűzése foglaltatott minden oly felforgató törekvésre, mely valamely közvetlen egyetértő nagyhatalom érdekkörével, traditionalis politikájával és czéljaival azonosítani tudta magát. Ugyan | kérdem mindenkitől, hogy nem természetes hatása . volt-e az ily összeköttetésbe való bemenetelnek az, hogy az egyetértést ugy magyarázták, hogy a merészebb és agressiv természetű vállalkozó politikája az, a mely végsikerre számíthat? A t. ministerelnök ur a jövőre nézve is nyilatkozott. Tisza Kálmán ministerelnök: Nem nyilatkoztam ! Szilágyi Dezső: Bizonyos a jövőre irányuló kérdésemre némi nyilatkozatot mégis mondott, a mint ki fogom mutatni. Mindenek előtt óhajtanék egy félreértést, nézetem szerint egy téves impressiót az elmékből eltávolítani. (Halljuk ! a baloldalon.)' A t. ministerelnök ur válasza arra látszik utalni, hogy Törökországnak ezen egyesítés tényével szemben szerződési jogának gyakorlására politikailag is szabad kéz van fenhagy va és ugy nyilatkozott, hogy ebben őt sem a monarchia kormánya gátolni nem kívánja, sem a monarchia kormányának nincs tudomása arról, hogy ebben az esetben valamely hatalom a neutralitásból kilépni szándékozik. Ezen okoskodás arra látszik utalni, mintha pnsztán a török hatalmon múlna szerződése jogának gyakorlása. De ezzel ellentétben áll az a tudósítás és a t. ministerelnök ur talán most meg fogja czáfolni, hogyime a monarchia kormányakijelentette, hogy Törökország szerződési jogátgyakorolhatja ugyan, de egyszersmind említé, hogy nem tanácsos ezen joggal élni, hogy hasonló tanácsot adott Németország kormánya is és hogy ha nincs is tudomása a monarchia kormányának arról, hogy Törökország I fegyveres beavatkozása Oroszországot neutralitása