Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.

Ülésnapok - 1884-160

160. országos ül's január 15. 1886 gge ügyminister költségvetése sem keltett kedvező hangulatot, legalább a pénzügyi körökben nem. Pedig az 1886-iki osztrák budget, eltekintve az egyes tárczákban előforduló jelentéktelen változá­soktól, egészben megfelel az 1885-ikinek és birt azzal a jelleggel, a melylyel a t. előadó ur a mi tavalyi költségvetésünket felruházni jónak látta, de a mely dicséretét az ideire nem terjesztette ki, tudniillik a normál budget jelleggel. A mi az 1886-iki osztrák budgetben feltűnt, az az, hogy Ausztria, kivéve azon összeget, mely az állam­adósságok törlesztésének folyó quotájára szüksé­ges, egyéb hitelműveletre nem szorul. Nálunk a 11 milliónál nagyobb összegen kivül, mely az adósságok törlesztésére megkívántatik, hitelműve­let útján kell még fedeznünk a pénzügyminister ur által bevallott 13.900,000 frtnyi deficitet is és talán az 5.800,000 frtot is, mely az 1884-ikiév új kiadá­sait képezi és az 1885-ben hozzávetőleg 3.600,000 forintra számított kiadást. Ausztria folyó évi budgetjében 513 millió forint kiadással szemben 507 millió frt bevétel szerepel. Költségvetése csak­nem 200 millióval nagyobb, mint a mienk, deficitje pedig ezen 200 milliónál nagyobb budget mellett 6.600,000 frt, tehát fele sincs annak, a mit a pénz­ügyminister ur említett, de egy ötöd vagy hatoda sincs annak, a mi tulaj donkép eni deficit. Vagy, hogy arányszámokban beszéljek, Ausztria deficitje kiadási budgetjének csak valamivel több, mint egy százalékát, a mi deficitünk kiadási budgetünk­nek több mint 10%-át képezi. Ausztria deficitje, t. ház, oly csekélység, mely a rendkívüli kiadások­ban való bármely szerény összehúzódás által köny­nyen volna elenyésztethető. Hanem Ausztria meg­gondolva a legközelebbi években rohamosan tel­jesített építkezéseit és azon drága építkezéseket, melyeket ez idő alatt végzett — csak az arlbergi hegy átfúrására kívánok utalni — engedett magá­nak bizonyos respiriumot s lassú tempóban telje­síti a beruházásokat. De ezen 6.600,000 frt deficit is hogyan állt elő? Ugy hogy daczára ezen restructiónak, 45 millió beruházást tervez az osztrák kormány és ezeknek legnagyobb része valóságos beruhá­zásra: talajjavításra, vizek lecsapolására, folya­mok szabályozására, ingyenoktatásra fordittatik. Nálunk a beruházások 20 millióval kevesebbet tesznek, vagyis kevesebbet, mint az osztrák be­ruházásoknak fele, az osztrák beruházásoknak 40—49%>-át képezik. De vannak más különbségek is az osztrák budget és a mienk közt. Ausztria tekintettel volt a nép teherviselési erejére és apasztotta kiadásait. A mi kormányunk, mintha a gazdasági válság, mintha a termények ára valahol a felkelő nap or­szágában jelentkeznének, oda sem nézett ennek és daczára a pénzügyi bizottság restructióinak és azon reductióknak, melyeket a pénzügyminister ur megengedett, a kiadási budget még most is ma­gasabb, mint volt a tavalyi. Ez nagyon fontos kö­rülmény t. ház és én államháztartásunk javításá­nak komoly szándékát csak akkor fogom felismerni, ha a pénzügyminister egy oly javaslattal lép a ház elé, melyben a kiadási budget határozottan keve­sebb lesz, mint volt az előző években. A mig ezt nem látom, nem hihetem, hogy az az államháztar­tás megzavart egyensúlyának helyreállítása ko­moly akar lenni és hogy az sikerüljön. A további különbség az osztrák budget és a mienk közt az, hogy ott a bevételek emelkedést mutatnak, de az adó minden fokozása és az adó­kulcs emelése nélkül. Az ú)" adók és a régiek foko­zatában hasonló eredmény mutatkozik. Nem kívánok igazságtalan lenni, t. ház. A pénzügyminister ur számokkal mutatta ki, hogy vannak nálunk is jövedelmi ágak és pedig a fo­gyasztási adók körében is, melyek az adókulcs emelése nélkül hoznak nagyobb jövedelmet, (Hall­juk !) de ne feledjük t. ház, hogy Ausztriában a helyzet súlypontja a fogyasztási adókra van fek­tetve, melyeknek bevétele körülbelől háromszor akkora, mint az egyenes adóké; nálunk pedig a súlypont az egyenes adókra van fektetve, a me­lyek nálunk nem sokkal kisebbek, mint Ausz­triában. Ausztria budgetjét a miénktől előnyösen különbözteti meg továbbá az, hogy arra nem lehet azt mondani, hogy abban domináló szempont a fiscus érdeke. Ausztriában jelentékeny kedvez­mények, engedmények történtek az adófizetők javára, nevezetesen még a földadónál is, történtek a vasúti szállítmányoknál is. Mi nálunk az adó­fizető ki van szolgáltatva az állam adóvégrehajtó közegeinek; még az a fórum is hiányzik, a mely­ről azt lehetne mondani, hogy teljes pártatlan­sággal és igazságszeretettel ítél azon ember ügyei­ben, a ki az állam által magát megsértve érezve, sigítségért hozzá folyamodik. (Ugy van! Ugy van! a szélső baloldalon.) De menjünk tovább! Az osztrák budgetben a beruházások rovata valóságos beruházások téte­leiből áll; ott a foltozások, a fentartási költségek, a meddő jövedelmet nem hajtó kiadások beruhá­zások rovatába felvéve nincsenek. Hogy mi e tekintetben hogy állunk, annak kimutatása maj d a részletes tárgyalásnál lesz helyén. (Zaj.) Bocsa ­natot kérek t. ház, ha talán túlságosan fárasztom ki a figyelmet; (Halljuk! Halljuk! balfelöl) de még nem fogytam ki tökéletesen az osztrák és magyar budget közti különbségek felsorolásában. (Halljuk ! Halljuk !) A mi pénzügyministerünk is hivatkozik rá, hogy ő a rendes költségvetésben, az ordinariumban az egyensúlyt helyreállította a múlt esztendőben és az itt helyreállított egyensúly most megzavarva nincsen. Hát t. ház, Helfy Ignácz t. barátom és

Next

/
Thumbnails
Contents