Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.
Ülésnapok - 1884-160
360. orsságos ülés január 15. 1886 357 lehetne fejteni, a termelés és fogyasztás között { helyre lehetne állítani azon harmóniát, mely most hiányzik. De volna még más teendő is. 1876-ban, mikor a kormány átvette az államháztartás kezelését, szakított a pazarlás, a mindenféle beruházás, könnyelmű költekezés rendszerével. Most legalább is ugyanoly komoly helyzettel állunk szemben és még sem gondolunk arra, hogy a beruházásokat és mindenféle más czím alatt felvett könynyelmű költekezéseket reducaljuk. Ez utón, t. ház, haladnunk nem szabad. A Tisza- aera 10 éve olyan, mint egy vesztett hadjárat és ennek is megvan az egy milliárd hadi sarcza. Valamint Oroszország egy vesztett háború után azt mondta, hogy „La Russie se receuille" ugy Magyarországon is azt kell mondanunk „La Hongrie se receuille" és mindenféle túlságos kiadásoktól tartózkodnunk kell. Minthogy azonban a kormány előirányzatában erre semmiféle hajlamot nem látok és meg vagyok győződve, hogy e rendszer alapján az államháztartás rendezése sikerülni sohasem fog: nem szavazom meg a költségvetést, hanem hozzájárulok Helfy t. képviselőtársam határozati javaslatához. [Elénk éljenzés és helyeslés a szélső baloldalon.) Törzs Kálmán jegyző (olvassa az Enyedy Lukács által beadott határozati javaslatot). Bar la József: T. ház! Oly sok jeles és szakszerű beszéd után, a mennyit a költségvetési vita alkalmával hallottunk, nem venném igénybe csak kissé sem a t. ház becses figyelmét, ha ennek a költségvetési előirányzatnak, mely előttünk fekszik, nem volna oly sötét oldala, melylyel részletesen és tüzetesen még eddig senki sem foglalkozott. (Halljuk!) Ennek a költségelőirányzatnak még kellőleg fel nem tüntetett oldala, t. ház, az, hogy az egész előirányzat teljesen nélkülözi az erkölcsi alapot, mert gyarló, rossz törvények alapján, igazságtalanul van a bevétel előirányozva és igenigen sok tételnél, mondhatnám rossz czélok fedezésére van a bevétel szánva. (Igaz 1 Ugy van! a szélső baloldalon.) Kemény állításomat kötelességem bebizonyítani. (Halljuk!) Azt mondottam: hiányos rossz törvényekre van sok pontnál a költségelőirányzat, a bevétel alapítva. A democraticus tételeket nem akarom itt fejtegetni, hiszen önöknek ott a túlsó oldalon, a kik magukat szabadelvűeknek nevezik, a democraticus tételekkel ismerőseknek kell lenniök. Megengedem tehát és fölteszem, hogy önök ismerik azokat, de azt tapasztalom, nem csak én, hanem tapasztalja az egész nemzet, hogy önöknek a democraticus tételek megvalósítására egyáltalán nincs hajlandóságuk. Egyet mégis megemlítek, j Kétségbe vonhatatlan igazság az, hogy a democraticus államnak alaptétele, hogy a teherviselésénél az erősebb vállnak kell nagyobb terhet | emlni, a gyengébb váll pedig kiméivé legyen, hogy le ne roskadjon. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Már most tekintsük ezen tétel fényénél törvényeinket; nézzük, vájjon ennek megfelelnek-e az önök törvényei ? Megemlítem először is a hadmentességi adót, melynek czímén 3 millió van a költségelőirányzatba fel vére. A hadmentességet az 1880: XXVII., majd újabban az 1883: IX. törvényczikk szabályozza. Ugy látszik, ez már democraticns, mert bizonyos arány szerint adóztatja meg az állampolgárokat, kik a hadmentesség alól felmentetnek. De minő arányt mutat fel a megadóztatás, (Halljuk!) 10 frt adó alapján fizet a hadmentességet élvező évenkint 3 frtot; tehát az alapadónak majdnem egy harmadát. Azután megy tovább bizonyos fokozattal egészen 1,200 frt adóalapig, mely után fizet a hadmentességet élvező 120 frtot. Ezen összeget viszonyítva az 1200 frt adóalaphoz, ugy hiszem az a t. túloldal számítása szerint is O'i-ét képezi az adóalapnak; tehát a gyengébbtől azt kívánja a törvény, hogy az állam terhéből e czímen emeljen V 3-ad, az erősebbtől pedig azt kívánja, hogy ugyanazon czímen emeljen O'l"/o-nyi erejével. Az 1,200 frton felül pedig vége van a fokozatnak. No hát, a mely államnak ilyen törvényei vannak, a minő ez, az a democraticus államok sorába nem számítható. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) De átmehetünk más törvényekre is, mint a polgárokra adót szabó forrásokra. Ott van a vadászati adó. E czímen elő van irányozva, — nem igen sok, igaz — 600,000 frt. De minő törvényen alapul ezen előirányzat? 200 katastralis holdnak a tulajdonosa a vadászati jogért fizet 12 forintot és ugyanezen összeggel megelégszik 2000 vagy 200,000 hold után is. No hát ismét azt kérdezem, hogy az állam, melynek ily törvényei vannak, sorozható- e a democraticus államok közzé ? Nem! Sőt az nemcsak hogy nem democraticus, de az evangélium szerint, melyparancsolja, hogy az erősebb többet emeljen a gyengénél, nem is keresztény állam, az a párt pedig, mely ilyen törvényeket fentart, nem érdemes arra, hogy szabadelvű pártnak neveztessék. Általában azt lehet mondani, minden egyéb törvényeink ilyen formák. De elég legyen e kettőt fölmutatni; a többivel a t. ház becses figyelmét és idejét nem foglalom el. Azt mondtam, hogy hiányos rossz törvényeken igazságtalanul vannak kiróva az adók, azért nélkülözi az előirányzat az erkölcsi alapot. T. ház, szabad legyen becses figyelmét a földadóra fölhívni, melynek kirovásánál azt gondolhatná az ember, nem lehet igazságtalanság, itt meg van a biztos eltagadhatlan basis, tehát itt a kivetés nem lehet részrehajló, nem lehet igazságtalan. Nem usry áll a dolog! Itt is megvan