Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.

Ülésnapok - 1884-158

3í5 158- országos liléi Január 13, 1886. A „Vasúti Közlöny "-bői ma már ismeretes, hogy az államvasutaknak mennyi 1885-ben a tényleges bevétele. Ezen bevétel tett 32 millió 500 és néhány ezer frtot, mint mondom azon közlés szerint, mely az említett szaklapban megjelent. Az mondatik ugyan a közmunka- és közlekedésügyi minister ur indokolásában, hogy jövőre 267 kilométerrel több vonalra történik az előirányzás, mint a mennyi az 1885-iki előirányzásnak alapul szolgált, úgyde tény az is, hogy 1885-ben már üzemben voltak azon vicinális vasutak, melyek ezen 267 ki­lométert kiadják, nevezetesen: üzemben volt a debreczen-hajdunánási, pusztatenyő kunszentmár­toni, az újszász-jászapátii, a várad-beíényesi és a marosvásárhely - szászrégeni, következőleg az 1885-iki tényleges bevételekre ezen üzemek bevé­telei már szintén hatottak. Másodszor tény az, hogy 1885-ben kiállítás volt, melynek a vasutak bevételeire vonatkozólag bizonyára meg voltak a maga eredményei. Harmadszor tény az, hogy jövőre mint tudjuk, a vasúti teljesítmények alá fognak szállni, a mik aztán a bevételeket is, nem mondom hogy egyenes arányban, de mégis csök­kenteni fogják, ezeken felül azon gazdasági hely­zet, mely 1883-ról 1884-re az államvasutak tiszta jövedelmét annyira csökkentette, ma is fennáll, mert azon jelentés, melyet a vasutakra vonatkozó­lag a t. kormánytól kaptunk, egyebek közt, azt is tartalmazza, hogy például a gabona-kivitel mennyi­sége 50%-kal csökkent, pedig e gazdasági válság állandónak Ígérkezik, ezzel minden körülmények közt számolni kell. Már most az általam felemlített körülménye­ket figyelembe véve. miként lehet 1886-ra több bevételt praeliminálni, mint mennyi ugyanazon factorok közrehatása mellett befolyt ? Ha mármost ezekkel szemben figyelembe veszem, hogy ha a kiadások, a mit nem hiszek, betartatnak azon összegbem, melyben praeliminálva vannak, mert ne feledjük, hogy 700 kilométerrel több vasút van üzemben mint volt 1884-ben, a midőn a kiadások 20 milliót meghaladtak, akkor is 3.500,000 frtot tesz azon összeg, melyet az államvasút jövedel­mének praeliminálásánál a leghatározottabban irreálisnak tartok. (Helyeslés balfelöl.) T. ház ! Ha a költségvetés ezen nevezetesebb bevételi tételeivel szemben a kiadásoknak egyes tételeire nem is terjeszkedem ki és csak egy általános észrevételt teszek, nevezetesen azt, hogy nincs esztendő, egyet kivéve, midőn az arany rente convertálása folyt be némileg államház­tartásunk mérlegének minőségére, mondom, hogy nincs esztendő, melyben a kiadások lényegesen meg nem haladták volna az előirányzatot, bátran állíthatom, hogy nem lesz elérhető azon eredmény, melyet a pénzügyi bizottság jelentése constatál, sőt..mindenvalószínűség szerint ott leszünk, hogy az 1886-iki deficit tekintetében is kölcsönhöz keli majdan folyamodni. (Élénk helyeslés balfelöl.) És itt t. ház, ígéretemhez képest megjegyzést kell tennem a pénzügyi bizottságnak általános jelentésére, mint a mely hitem szerint oly dolgokat jelez és tartalmaz, a melyeket tartalmazni nem volna szabad, mintán meggyőződésem szerint a valóságnak meg nem felelnek. (Halljuk!) A pénzügyi bizottság általános jelentésének egyik passusa következőleg szol :„ Az egész állam­háztartási hiány növekedése még azt az összeget sem érte el, mennyivel az államjószágok eladása csökkentve lön." T. ház ! Ez határozottan nem áll, ugyanis az mondatik, hogy 2 millióra praeliminál­tatik a költségvetési hiány az általános jelentés szerint, ezzel szemben pedig azon kevesebblet, a mennyivel kevesebb államjószágok fognak el­adatni, 3 millió frtot tesz s igy a mint tegnap a t. pénzügyminister ur is magát kifejezni méltóz­tatott, az 1886-iki előirányzat mérlege a tavalyi­nál még mindig 1 millió frttal jobb. Hát méltóz­tatott számításon kivül felejteni először azt, hogy már maga az igen t. kormány költségvetéseinek előterjesztésében 1.307,000 frttal kevesebbet prae­liminál beruházásokra, mint 1885-ben. Másodszor méltóztatott feledni azt, hogy ugyanezen beruhá­zásokat a pénzügyi bizottság 1.118,000 forinttal tovább csökkentette s igy 1886 ban a beruházások 2.425,000 frttal fognak kevesebbet tenni. Har­madszor méltóztatott elfeledni azt, hogy 1886-ra az állam adósságok törlesztésére 693 frttal több vétetik fel kölcsön, mint 1885-re. Ezen tételeknek az összege pedig 5.225,000 frt, a melyből, ha le­vonjuk a 3 millió frtnyi államjavak eladásából származó kevesebbletet, akkor t. képviselőház, constatálhatom egész határozottsággal, hogy államháztartásunkban a visszaesés maguk azon adatok szerint is, a melyeket nekünk részint az előirányzat, részint az általános jelentés nyújt, 2.225,000 frtot tesz. Ily körülmények között t. ház, én magára az előirányzatra vonatkozólag azzal zárom nyilat­kozatomat, hogy egész -határozottsággal áll és tény az, hogy az államháztartás javulásában még azon alapokon is, a mely alapot nekünk a t. kormánynak előterjesztései nyújtanak, hatá­rozott visszaesés van, tény továbbá az is, hogy ezen visszaeséssel és azon nehéz pénzügyi hely­zettel szemben, a mely előtt állunk, a t. pénzügy­minister ur nekünk a tegnapi napon semmiféle pénzügyi politikát elő nem terjesztett, (Igasllgaz! balfelöl) minden valószínűség szerint, mert nincsen, (Derültség balfelöl) miután a pénzügyi politika ismétlem, nem áll másban, mint, a mint mondtam, adóemelésben és adósságcsinálásban (Helyeslés bal­felöl.) De, t. képviselőház, arra nézve, hogy állam-

Next

/
Thumbnails
Contents