Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.
Ülésnapok - 1884-158
158. országos ülés január IS. 1886. g|5 közt mire építi a t. pénzügy minis ter ur azon nézetét és a háznak tett. azon javaslatát, hogy a dohány tiszta jövedelmét 1.700,000 forinttal emelje fel, mert a mérlegre emelőleg vagy csökkentőleg csak a tiszta jövedelem hat — én azt megmagyarázni képes nem vagyok. Mert az, amit tegnap mondott a t. pénzügyminister ur, hogy tudniillik nagymérvű külföldi bevásárlásokat volt kénytelen tenni — miután ezen körülményekben én változást jövőre sem látok — komoly érvnek el nem fogadhatom. De még sajátságosabb a vasművekre vonatkozó tétel. A vasműveknél a bevételek 5.328,000 forinttal, a kiadások 5.136,000 forinttal, a tiszta jövedelem pedig 191,879 frttal vétettek fel. Hát azt vagyok bátor kérdeni t. ház, hogy hol vannak, hol feküsznek előttünk az ennek igazolására szolgáló adatok 1 Mert más adat nincs, mint egytelől a zárszámadás, más felől pedig az általános tapasztalat,mely szerint a vasipar az országban pangásnak indult. Az 1884-ik évi tényleges bevétel a vasművekből tett 1.812,502 forintot, 1885-ben a háromnegyedévi kimutatások szerint ez a 9 hónap alatt csak 33 ezer forinttal javult, de viszont a kiadás 57 ezer forintal volt több, mint a múlt esztendő három időszakában. Azért felfogásom szerint, miután az 1884. évi zárszámadásokon kivül semmi egyéb alap nem létezik, más eredményeket felvenni 1886-rasem lehet — meg fogom magyarázni specialiteris.hogy miért — mint a melyeket al884-ik esztendő szült, vagyis fel lehet venni azon eredményt, hogy a kiadások tenni fognak körülbelől 3.772,206 forintot, a bevételek pedig körülbelül 1.950,000 forintot, mely esetben azután a praeliminált és a mérlegre ható különbözet is í.812,000 forintot tenne. Hogy e tekintetben jobb eredményeket várni 1886-ra nem lehet, annak egyik oka azon pangás, melyet már említek és mely a vasipar tekintetében országszerte mutatkozik és mely arra indítja Sa magán vállalatok tulajdonosait, hogy a kisebb kohókat tekintve, azokat beszüntessék, a nagyobb üzemek pedig termelésüket megszorítsák és restringáiják; másik oka az.hogy a privát gyárak a legnagyobb küzdelem mellett is alig képesek prosperálni szemben a eoncurrentiával, jelenleg például a cseh vassal, mely a magyar vasat, sok helyt a hol ennek piacza volt, kiszorítja; és végül a 3-ik ok erre nézve az, hogy a mint a minister ur is azon jelentésben, melyet a vasiparra nézve a t. háznak benyújtani szíveskedett, maga hangsúlyozta: hogy az üzlet határozottan kedvezőtlen. Hogy ily körülmények közt mik ép lehesen nagyobb összeget praeliminálni 1886-ra, mint mennyi az 1884-ik évi zárszámadások és az 1885-iki negyedévi kimutatások által igazolható, azt—-ismétlem — felfogni képes nem vagyok. (Élénk helyeslés balfelöl.) De t. ház, legsajátságosabb a vasutak tiszta jövedelme, mely 15.300,000 és egynehány írtra tétetik, A vasutak jövedelmét megközelítőleg praeliminálni, mert biztos megállapításról az én felfogásom szerint sem lehet szó, csak két módon lehet: vagy a tiszta jövedelmek alapján, vagy a bevételek és kiadások külön bírálata szerint. Ha az elsőt veszem alapul, a dolog ugy áll, hogy a tiszta ji)vedelem 1883-ban a zárszámadások szerint 9.500,000 frtot tett, értve a vasutak, gépgyár és diósgyőri vas- és aczélgyár tiszta jövedelmét együtt 1884-ben, daczára annak, hogy 700 kilométerrel több vasút volt üzemben, mint a megelőző évben, ezen tiszta jövedelem 8.100,000frtra szállt le. 1885-ben a [negyedeves kimutatások és különösen a második negyedé azt mutatja, hogy szemben a megelőző hason időszakkal 1.645,000 forint emelkedés mutatkozik a tiszta jövedelemben. De én állítom, hogy itt idegen ingredientia van s körülbelül gyanítom, hogy mi az; ha nem helyes, lesz kegyes a pénzügyminister ur rectificálni. (Halljuk!) Az 1883. év megfelelő negyedében a vasutak tiszta jövedelme csak 788,489 frtot tett; 1885. első negyedében mintegy 700 és néhány ezer forint volt ezen tiszta jövedelem, míg a harmadik negyedben ugyanaz mintegy 900 és néhány ezer frint volt. Hogyan lehetséges tehát, hogy a tiszta jövedelem a második negyedben a 2.567,993 irtot kiüsse, ha ez összegben idegen elem nincs, ez máskép nem lehetséges, mint hogy a pénzügyminister ur valószínűleg abból a bizonyos forgalmi tőkéből az államvasutaknak 1884. évi pénztári maradványát az 1.483,934 frtot bevételezte. Ily idegen ingredientia nélkül nem vagyok képes magamnak megmagyarázni, hogyan emelkedhetett egyszerre ily magas összegre a tiszta jövedelem? Különben ezt csak valószínűleg mondom, mert hisz nekünk biztos adatok hiányában csak tapogatózni van módunkban. De t. ház, ha az 1883. és 1884. évi tiszta jövedelem csak 8 és 9 millió frtot tett, 1886-ra pedig 15.300,000 frttal irányoztatik elő, mit mutat ez? Vagy azt, hogy jobban elítélni a vasutaknál folyó gazdálkodást nem lehet, mint az által, ha egyik esztendőről a másikra megkétszereztetik a tiszta jövedelem, azon gazdálkodásért pedig ismét csak a kormány felelős; vagy azt, hogy a jelen előirányzat nem reális, következőleg azon számítások, melyek nekünk a költségvetésben ez idő szerint nyújtattak, nem tartalmaznak megbízható adatokat. (Helyeslés balfelöl.) Az igazság körülbelül a középen fekszik. Hitem és meggyőződésem nekem is, hogy az államvasutaknál a gazdálkodás nem volt jó és lehetett volna határozottan jobb gazdálkodást követni; de meggyőződésem másfelől az is, hogy az az előirányzat, mely a kormány által elfogadásra ajánltatik, szintén irreális. Bátor leszek ezt még némi tényleges számadatokká} í s igazolni. 40*
