Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.

Ülésnapok - 1884-157

157. országos üléb jauuär 12. 1886. 303 nak (Halljuk!) és ez az, hogy miért van a költségvetésben az államkincstári;'birtokok eladásából várható bevétel, mely a műit évben tíz millió írttal szerepel, most 1886 ra csak hét millió írttal volt felvéve. Hogy ez eljárásomat indokoljam, szükséges, hogy a t. ház előtt recajdtuláljam azon eredményeket, melyek e czímen elérettek. 1881-ben 3.200,000 forint értékű államjószág eladatott 172,000 írttal nagyobb összegért, mint a becsérték; 1882 ben 8.600,000 forint államjószág 180,000 írttal nagyobb összegért, mint a becsérték, 1883-ban 8.140,000 írt értékű államjószág 730,000 írttal magasabb áron adatott el, mint.a beesár, 1884-ben 6 millió ötszázezer írt értékű jószág eladatott 871 ezer írttal magasabb áron, mint a beesár. Az 1885. évben történt jószágeladások eredménye az eladási árak tekintetében ép oly kedvező, mint az előbbi éveké, az eladott jószágok mennyiségére nézve azonban csekélyebb, mint az előbbi években s a 10 millió frtnyi összeg, mely az előbbi években az eladásokból tényleg befolyt, most nem lesz elérhető. Tulajdonítható ez részben annak, hogy a gabonaárak és általában gazdasági viszonyaink hanyatlottak, a mi a vételkedvet csökkentette ; de tulajdonítható a jószágok eladásából befolyó kisebb bevétel annak is, hogy bizonyos vidékek és községek, a melyeknek helyi érdekeknél fogva szükségük volt bizonyos területeket megvásárolni, e szükségletüket kielégítették és igy a vételkedv most már csekélyebb, mint az előbbi években. Ugyanazért azt hiszem, helyesen cselekedtem akkor, midőn ezen körülmények tekintetbe vételével nem arra törekedtem, hogy az eladást siettessem és eladassam a jószágokat még az esetben is, ha azok rosszabb áron kelnének el; hanem arra ügyeltem, hogy csak annyi bocsáttassák árúba, amennyit a vevők saját kedvükből jó áron megvenni hajlandóknak mutatkoztak. (Helyeslés jobbfelöl.) Ezen irányt követtem 1885-ben és ezen irányzatnak adtam kifejezést az 1886-íki költségvetésben az által, hogy e czímen kevesebbet irányoztam elő, mint a mennyi az előbbi költségvetésekben előirányozva volt. (Helyeslés jóbbfelöl.) Ezek azon főbb vonások, a melyeket ez alkalommal a t. ház tájékoztatására kifejteni szükségesnek tartottam. Azt hiszem, hogy a tárgyalások foly amán, nemcsak a részletes, hanem az általános tárgyalás folyamán is lesz alkalmam a netán történendő felszólalások következtében a most felemiitett kérdéseken kivül esetleg másokra is reflectalni. Hogy a beterjesztett költségvetés mennyire felel meg az állam szükségleteinek, a helyzetnek és az ország viszonyainak, azt megítélni a t. ház feladata. Az én határozott meggyőződésem az, hogy a legelső feladat, a melyet mai viszonyaink | közt követnünk kell, az, hogy a kiadások megállapításában és azok emelése tekintetében lehetőleg óvatosak legyünk és hogy csak azon kiadásokat állapítsuk meg, a melyek elkerülhetetlenül szükségesek.Én teljesen osztozom apénzügyi bizottság azon nézetében, hogy ezen irányt követni sokkal könnyebb, mint az, hogy a bevételeket emeljük; mert az hatalmunkban van, csak önmegtartóztatás és erős akarat kell hozzá, hogy ezt a főczélt folyton szemünk előtt tartsuk. (Ügy van! jóbbfelöl.) És méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy a kormány e tekintetben megteszi kötelességét, ennek eredménye azonban csak ugy lehet, ha a t, ház is támogatja ebben a kormányt. Én, t. ház, egész nyíltan megvallom, hogy a felelősséget, az államháztartásunkban elért eredmények íentartása, a pénzügyi helyzet javítása iránt csak ugy vállalhatom el, hogy ha ezt az irányt magáévá teszi a kormány minden tagja és magáévé teszi a t. ház is. El kell magunkat határozni arra, hogy kiadásainkat ne emeljük, tekintet nélkül arra, mily mérvben emelkednek az ország bevételei, melyek, miként méltóztatnak látni, megnyugtató módon emelkednek ; el kell magunkat arra határozni, nehogy pénzügyeink ismét azon kedvezőtlen helyzetbe jussanak, melyben már egy izben voltak. (Elénk helyeslés jóbbfelöl) Ugyanazért ezen irány követését a legmelegebben ajánlom a t. háznak és kérem, hogy méltóztassék a költségvetést általánosságban elfogadni. (Élénk helyeslés jobbfelöl) Ernuszt Kelemen: A házszabályok értelmében a napirendhez kívánok szólni. (Halljuk!) Én is meg akarok emlékezni arról, a miről megemlékezett a t. pénzügyniinister ur beszédének bevezetésében, tudniillik, hogy az idei költségvetés tárgyalásánál mindnyájunk meglepetésére, sőt tán némelyek megütközésére , midőn a költségvetés benyujtatott, az eddig szokásos exposé elmaradt. Jelenleg a t. pénzügyniinister ur felhozta azon indokokat, melyek őt ez eljárásra kényszerítették. Nem akarok azok latolgatásába bocsátkozni, mert nem ide tartozik; sőt kijelentem, hogy örömest tudomásul veszem azért, mert hiszem és remélem, hogy ez eljárás nem fog praecedenst képezni; mert különben a pénzügyniinister nem találta volna szükségesnek ezt azzal indokolni, hogy kényszerítve volt rá. (Helyeslés balfelöl.) Igen természetes, hogy az exposét, a mint eddig szokásos volt, azért tartjuk mellőzhetlennek, mert azzal nemcsak a jelen helyzetnek és a pénzügyi viszonyoknak számokban való kitüntetését látjuk, hanem egyúttal a kormány pénzügyi politikáját is és miután a jövőt a jelen politikájának megbirálásában nélkülözhetetlenül szükséges ! figyelembe venni, igen természetes azon kivänsá-