Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.

Ülésnapok - 1884-157

157. orszAeo* ülés január 12. 1886. 301 előfordul, az államháztartás kezelésében az elő- | irányzattal szemben mutatkozó túlkiadások. Ezen túlkiadások nem állandóak, sőt voltak esztendők, midőn a zárszámadási eredmények kedvezőbbek voltak az előirányzatnál; de azért ezen tálkiadások, fájdalom, gyakran fordulnak elő. így 1875 előtt, midőn azok a legnagyobb mérvűek voltak, leginkább nem a kiadások emelkedéséből, hanem a bevételek visszamaradásából, illetőleg túlmagas előirányzatából származtak. 1875 és 1879 közt az előirányzat ós a zárszámadási eredmény közt nem volt nagy eltérés. 1880-ban és 1881-ben rosszabb eredmény mutatkozott. Azonban az eltérés nem volt nagy, 1882-ben és 1883-ban a zárszámadási eredmény több millióval kedvezőbb volt az előirányzatnál. 1884-ben, mint a benyújtott zárszámadásokból méltóztatnak tudni, e tekintetben, ismét rosszabbulás állt elő és nagymérvű íúlkiadásokkal találkozunk. Ezen fűlkiadás azon jelentés szerint, melyet a kormány a zárszámadások benyújtásával egyidejűleg a törvényhozás elé terjesztett, 5.800,000 frtra ment. Ezen összegre az 1884 iki költségvetésben fedezet nem állván rendelkezésemre, kénytelen leszek ezen összeg fedezése tekintetéből a t. háznak előterjesztést tenni. De ezen előterjesztésben egyidejűleg kifogok terjeszkedni az 1885-ben esetleg mutatkozó túlkiadásokra, melyeknek azon része, mely vasúti építésekre és beruházásokra vonatkozik, már constatálható és 3.600,000 forintot tesz; másik része, mely egyéb kiadásokból és a vasúti jövedelem visszamaradásából keletkezik, ma még nem constatálható; mert a számadások a kezelésre nézve deczember végén záratván le, az azokra vonatkozó jelentések az egész országra nézve még nem állhatnak rendelkezésemre. De mihelyt lehetséges lesz, a kormány előterjesztést fog tenni a t. képviselőháznak. Azt hiszem, helyes, ha most nyilatkozom ez irányban; mert kívánatos, hogy a t. ház tájékozva legyen azonnal és hogy ez ne halasztassék egy évvel későbbre, midőn már a zárszámadások befognak benyujtatni. Ugy hiszem, ezen eljárás inkább felel meg a ház azon határozatának, mely a túlkiadásokra és póthitelekre vonatkozik. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezen előterjesztésből is azon tudomást fogja nyerni a t. ház, hogy ezen túlkiadások nagy része az államvasutak érdekében törtónt és pedig részint az eszközölt vasútépítések folytán származott nagyobb szükségletből, részint az államvasuti jövedelmek visszamaradásából, [ugy,^hogy e két czímen a túlkiadás az 1884. és 1885. év terhére körülbelül 9 miilóra rug. T. ház!Ez, az államvasutak nagy fontosságának d czára is, oly nagy összeg, melyet az állam pénzügyei el nem birnak és aíért a kormány szükségesnek látta e tekintetben megtenni a szükséges intézkedéseket; de különben, mikép jeleztem, ezen túlkiadásokat illetőleg a kormány, mihelyt az lehetséges, külön előterjesztést teend; ennek tárgyalásakor alkalma lesz a t. háznak ezen kérdésekre nézve nyilatkozni. Egy körülményre vagyok bátor most mindjárt refleetálni és ez az, hogy az államvasutaknál történt ezen túlkiadások daczára, semniikép sem volt és nincs a kormánynak szándékában az államvasutakat akár bérbeadni, akár eladni, mint ez több oldalról hirdettetett; mert az említett bajon segíteni van más mód, a mely mellett a kormány megtarthatja azon befolyást, melyet a közlekedésügyi politikára gyakorolnia szükséges. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) T. ház! Az 1884-iki kiadások ezen kedvezőtlen eredménynek daczára az 1884-iki zárszámadások mégis sok tekintetben megnyugtató eredményeket tartalmaznak és pedig különösen az állam.bevételeire vonatkozólag; mert kivéve az állam által űzött üzemeket mint az államvasutakat és a vasműveket, az állam többi bevételi forrásai emelkedést mutatnak és pedig mind a múlt évek eredményeihez, mind pedig az azon évi előirányzatokhoz hasonlítva, ugy hogy például csak egyes tételeket említek, az 1884-ik évben az egyenes adók czímén 800,000 forinttal folyt be több az előirányzatnál, a fogyasztási adók ugyancsak 800,000 forinttal kedvezőbbek az előirányzatnál ; a bélyeg- és jogilletéknél 1.300,000 forinttal nagyobb bevétel foglaltatik a zárszámadásban, mint az előirányzatban; a só jövedelménél 364,000 forinttal, a dohány netto-jövédelmeinél 3,200,000 forinttal. Mindezen tételek tehát és a jövedelmek ezen emelkedése, mely különben nemcsak ezen évben, de fokozatosan észlelhető, megnyugtatólag kell, hogy hasson. És épen azért t. képviselőház, mert ez nemcsak egy évnek eredménye, de mert ezen emelkedés folytonosan és következetesen észlelhető a zárszámadásokban, méltóztassanak megengedni, hogy épen az ország főjövedelmi ágaira még néhány adatot előterjeszszek. (Halljuk!) Az egyenes adók t. képviselőház, 1881-ben tettek — mindenütt a zárszámadásokat véve alapul — 87.700,000 forintot, 1882-ben befolyt 90.200,000 forint, 1883-ban 93.700,000 forint, 1884-ben 96.000,000 forint. Igaz és köztudomású dolog, hogy ebben foglaltattak részben a törvényhozás által tett azon intézkedések, a melyek által az adók emeltettek, de hogy az egyenes adójövedelmek mégis általában is tényleg j avultak, sőt ezen emeléseket leszámítva is, mégis emelkedés mutatkozik, azt ezen számok összehasonlításából is ki lehet mutatni. A fogyasztási adók közül különösen a szeszadó jövedelme 1881-ben 7 millió 1 százezer forint, 1884-ben 8.100,000 forint volt és itt csak csekély mértékben érvényesülhetett az új szeszadó törvény hatása, mert ez csak j 1884. október 1-én lépett életbe, tehát erre az