Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.

Ülésnapok - 1884-151

254 '**'• or8iE *go s ülés illeti, azt hiszem ez nem ezen előterjesztéshez tar­tozik, hanem ahhoz az előterjesztéshez fog tartozni, mely az általános költségvetésről és annak minden egyes részletéről fog szólani. Kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyes­lés jobbfelöl.) Justh Gyula: Az alkotmányos kormáyzat egyik alapfeltétele, hogy az állami közterhek be­szedése és az állami kiadások fedezése rendszerint csak az alkotmányos utón megállapított költség­vetés alapján legyen eszközölhető. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ettől eltérésnek egyes kivételes esetekben, rendkívüli körülmények súlya alatt lehet csak helye. Külön meghatalmazás az állami be­vételek és kiadások kezelésére csakis kivételképen és csakis rendkívüli esetekben indokolt. Ujabb alkotmányos korszakunk 18 éve alatt azonban szo­morúan kellett tapasztalnunk, hogy állami költség­vetésünk csakis kivételképen volt kellő időben megállapítható s rendszerint az év első hónapjai­ban, az állami kiadások és bevételek külön meg­hatalmazás alapján kezeltettek. (Igaz!) A jelenlegi közjogi helyzetet megteremtett és az azt fentartó kormányok csak ritkán, ha jól emlékszem csakis négy izben terjesztették elő a költségvetést a kellő időben, illetőleg csak négy esetben sikerült az állami költségvetést a kellő időben megállapítani. {Ugy van! a szélső baloldalon.) Nagyon jól tudom, t. ház, hogy ezen nem rendes állapot főleg saját­ságos közjogi helyzetünkben leli magyarázatát; tudom, hogy akkor, midőn állami költségvetésünk egy részének megállapítása nem a magyar tör­vényhozáshoz tartozik, hanem a midőn annak egy­részét a delegatiók állapítják meg és a midőn ahhoz nem csak a magyar kormánynak, hanem a közös kormánynak s az osztrák kormánynak is hozzá kell járulnia: hogy akkor valóban alig képzelhető a költségvetésnek rendes időben való beterjesztése és megállapítása. (Ugy van! a szélső baloldalon.) De azt hiszem mégis, hogy az idő helyesebb be­osztása ezen bajon segítene. Balközépi vezér-korában az igen t. minister­elnök ur bezzeg erősen megtámadta a kormányt a költségvetésnek idejében meg nem állapítása miatt. (Ugy van! bálfelöl.) ! 869-ben, ha nem csalódom, deczember 20-án a kormány által előterjesztett indemnityre vonatkozólag a t. ministerelnök ur a következőleg nyilatkozott: „Szomorú dolognak tartom, hogy most, midőn már közel három éve a felelős ministerium kezeli az ország ügyeit, ismét oly helyzetben vagyunk, hogy még azon részletére nézve is az államháztartásnak, melyekre nézve a kiegyezési törvények épen tartották a képviselő ház jogait, a helyett, hogy a költségvetés teljesen és alkotmányosan megállapittatnék, ismét meg­hatalmazásról kell szólani." Sőt hogy az állami költségvetés kellő időben beterjeszthető legyen, dtcüember 14. 1885. arra nézve egy törvényjavaslatot is tett a ház asz­talára, melynek első szakasza azt kívánja, hogy a ministerium az államjövédelmeinek és szükség­leteinek kimutatását, vagyis az állam bevételeire és kiadásaira vonatkozó előirányzatott teljesen és minden mellékletével együtt az előző év első ne­gyedében a képviselőház asztalára letegye. T. ház! Igaz ugyan, hogy az igen t. minister­elnök ur kormányzása első éveiben, ha nem csa­lódom, két évben egymásután az állami költségvetés a rendes időben lett megállapítva. De fájdalom, ez időtől fogva csakis egyszer nélkülözhettük az indemityt. (Ugy van! balfelöl.) Nem szándékom ezúttal concrét javaslattal állani elő, de sajná­latomat kell kifejeznem a fölött, hogy a költség­vetés ezúttal megint nem volt a rendes időben megállapítható és ki kell fejeznem azt az óha­jomat is, vajha a t. kormány és a kormány feje, a t. ministerelnök ur, ha már másban nem is, legalább az állami költségvetés beterjesztésének idejét illetőleg osztaná a régi balközépi vezér nézeteit. (Derültség balfelöl.) T. ház! A beterjesztett és tárgyalásra kitűzött törvényjavaslatot el nem fogadom. Nem vagyok hajlandó meghatalmazást adni oly kor­mánynak, mely iránt bizalommal nem viseltetem; nem pedig főleg azért, mert az államháztartásban az egyensúly, melynek helyreállítására vállalkozott a t. kormány, egyáltalán nem javult, sőt a kor­mány adósságot adósságra halmoz. Hiszen már odáig jutottunk, hogy az agiónak csupán 1 per­centtel való emelkedése, mintegy 350,000 írttal rontja államháztartásunkban az egyensúlyt. (Ugy van! balfélőJ.) Mindezeknél fogva és különösen mert ebben az irányban és azon az utón, melyen a kormány halad, őt nem követhetem, de főleg azért, mert meggyőződésem az, hogy az 1867-iki kiegyezési alapon Magyarország pénzügyeit és államháztar­tását rendezni teljességgel lehetetlen: a beterjesz­tett törvényjavaslatot el nem fogadom és a kért meghatalmazást megtagadom. (Elénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Gr. Apponyi Albert: T. ház! Én oszto­zom az előttem szólott t. képviselőtársam azon óhajtásában, hogy azt a chronicus bajt közálla­potaink rendes menetében, tudniillik a költségve­téseknek kellő időben le nem tárgyaihatóságát, valami módon orvosolni és megszüntetni kell. Ezt csupán egész általánosságban jegyzem meg. A jelen körülmények között nem csinálhatok a kor­mánynak szemrehányást azért, hogy épen az ez idei költségvetéssel is azon helyzetben vagyunk, melyben majdnem évenkint lenni szoktunk és csak rövidenjelzem, hogy én sem vagyok azon helyzet­ben, hogy a jelenlegi törvényjavaslatot megszavaz­zam. (Helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) És pedig nem vagyok azon szempontból, mert, a mint azt már

Next

/
Thumbnails
Contents