Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.

Ülésnapok - 1884-149

214 149. orsíSgos ülés dsezember 11. 1885. és — a mit döntő szempontnak tartok — mindenek lelett biztosítsuk azt, hogy a népakarat súlya, a képviseleti rendszernek, a demoeratiának igazi ereje, a modern képviseleti államban ezen reform által növekedjék. Azon szempontokat, melyek arra indítanak, hogy komolyan foglalkozzunk ezen ház törvény­hozási és ellenőrzési erejének emelésével, még egy szemponttal megtoldom, hogy az egyetértés kö­zöttünk annál szorosabb és annál nagyobb legyen. Az én szempontom az; hogy ha megfigyelik Ma gyarország fejlődését az utóbbi két évtized alatt, egy igazság elől nem zárkózhatnak el, ez abban áll, hogy a kormányhatalom rohamos növekedése állott elő, még pedig nem visszaélések által, ha­nem a dolgok természetes fejlődése folytán. A kor­mányhatalomnak, ki kell terjeszteni e munkálko­dását új és új viszonyok gondozására, új és új fel­adatok felkarolására. Az erélyes praeventionak, a gyorsan működő és pontos executivának szüksége elutasítathatlanná vált ez országban és minden törvény, a melyet önök közérdekben hoznak — jól vigyázzanak rá - szükségkép egy elemet ad a kormányhatalomnak, a kormányhatalom gyara­podására. Ugy, hogy ha önök az utolsó IS év történetét keresztül nézik, egy igen sajátságos jelenség fogja szemeiket megütni és ez abban áll, hogy mig ezelőtt 18 évvel a 60-as évek végén és a 70-es évek leg­elején a kormány hatalma és törvényeken, legitim befolyáson alapuló hatalma sokkai kisebb volt, mint ma, ezen parlamentnek s a parlament ezen házának befolyása és politikai súlya azoti időben sokkal nagyobb volt, mint jelenleg. És minél inkább democratisaiódik, uraim, alkotni anyunk, minél inkább demoeratisalódik maga a kormányzás, minél inkább ki kell a kormánynak terjeszteni gondo ikodását a nagy alsó néposztályok gazdasági és culturai érdekeinek felkarolására és gondozására, pedig ez elől uraim, ebben a le­vívhatatlan áramlatában a demoeratiának, melytől lehet félni, melyet lehet nem szeretni, de melyet én minél bátrabban felkarolni s vele minél őszin­tébben foglalkozni ajánlok — mondom — minél inkább felel meg a kormány mindezen feladatnak, a kormány befolyás szálai annál mélyebbek és erősebbek lesznek. Már most, uraim, tekintve a mi dualisticus viszonyunkat, tekintve, hogy a mi duaiisticus viszonyunkban, a nemzet törvényben irt független­ségének legfőbb biztosítéka mégis a parlament függetlenségében és erejében áll; tekintve azt, hogy egy nagyobbodó és természetesen növekedő kormányhatalommal szemben az azt ellenkező és annak természetes ellensúlyát képező parlament politikai súlyának és hatalmának is növekedni kell, ha ezt önök tekintetbe veszik, akkor el fogják is­merni, hogy a nyugalomnak ezen idejében, abban i az időben, mely a ministerelnök nr nyilatkozatai 1 szerint a kőnek kőre, a porszemnek porszemre j való hordásának, tehát az apró munkálkodásnak az ideje, egy vezéreszmének kell bennünket vezérel­nie Magyarország reformmunkái közben és ezen vezéreszme abban kW, a melynek igazságától át vagyok hatva, hogy az országgyűlésnek, a parla­mentnek, a nemzeti idearat képviseletének és érvé­nyesítésének erejét, függetlenségét, politikai súlyát emelni elkerülhetetlen és soha szem elől nem téveszthető feladat. Ez az egyik általános szem­pont. Ha már most ebből a szempontból nézzük ezt a javaslatot, akkor én elfogadom, hogy mindaz, a mivel sok oldalról indokoltatik, a valóságos szükségnek megfelel. De azután arra a következte­tésre jutok, hogy vagy léteznek azok a szükségek, a melyek a túloldalról constatáltattak,nézetem szerint helyesen, akkor ezt a törvényjavaslatot, igy a mint van, elfogadni nem lehet; vagy nem léteznek, akkor önök adósok maradnak ezen törvényjavas­lat indokolásával, mint az én t. barátom a túl olda­lon Visi Imre t. képviselő ur, ki tegnapi be­szédében, még pedig éles észszel mondott beszé­dében, melyre azonban a kellő felelet már tegnap megadatott; oly rendkívüli sokat foglalkozott az ellenzék álláspontjával, hogy a leglényegesebb fel­tételt, tudniillik azt felejtette el indokolni, hogy miért fogadja el a törvényjavaslatot, (Derültség a baloldalon.) Hát nézzük meg t. ház, miben állnak ezen indo­kok ? Az első indok ugy hangzik, hogy a tör­vényhozásnak tárgyilagosabb és nyugodtabb me­nete biztosíttassák. Én, t. ház, nem akarom tagadni azt, hogy vannak egy nemzet fejlődésében időszakok, a mi­dőn a hosszabb tartamra választott parlamentek szükségesek, még pedig szükségesek a nemzet érdekében. Ezek az időszakok azok, a melyeket nagy reformok időszakainak nevezünk Mert a nagy reformok, az alkotmánynak és az ország szervezetének nagy reformjai összefüggő, harmo­nicus egészet képeznek, ezeknek kellő megállapí­tásához és megalkotásához nemcsak az szükséges, hogy a conceptióban és kidolgozásban harmónia legyen, de kell léteznie egy oly országgyűlésnek, a mely az összefüggő reformokat egy egységes szel­lemben akarja keresztülvinni és arra képes ie.De oly időszakban, melynek épen a kormány feje szerint az a főjellemvonása, hogy az nem a nagy alkotások, nem különösen az összefüggő nagy organicus al­kotások ideje, hanem feladatát az apró javítások, a nyugalmas fejlődésnek hangyaszorgalmú mun­kája képezi, mely jellemzésnek helyességéről vagy helytelenségéről — mert a fenforgó kérdést bo­nyolítani nem akarom — jelenleg vitatkozni nem szándékozom, engedjék meg, hogy azt mondjam, hogy ily időszakban erre a körülményre csak na-

Next

/
Thumbnails
Contents