Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.
Ülésnapok - 1884-149
149. országos ttles fltezember 11. 1S85. gjg hogy a mandátum hoszabbítása és a házszabályok czélbavett javításával valósítható azon eszme, melyben mindannyian egyetértünk; a választások tisztasága, a javaslatot egészben és részleteiben elfogadom. (Hosszantartó élénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) Szilágyi Dezső: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Az előttem szólt képviselőtársam — és ezt ne vegye megrovásnak, hanem inkább elismerésnek — politikai idealismusban szenved. Mert a ki azt hiszi, hogy az a baj, a melylyel Angolorszég másfél századig küzködött, a mig hatályosan tudta mérsékelni, egy egyszerű házszabály-módosítással orvosolható és elérhető a választások tisztasága; a ki azt hiszi, hogy el lehet érni kényszerítő' intézmények nélkül, édek által a választási jogról való nemesebb fogalmak meggyökerezését; a ki azon tévedésben van, hogy a képviselő állása felett az igazolásnál nem az a döntő, hogy a törvényeket és a választók jogát biztosító lehető pártatlan bíróság létesíttessék, hanem hogy az összes souverainitás képviselői és kifejezői dönt senek a választások igazolása fölött, melyre, mellékesen mondva, az egész világon példa nem volt és nincs is: az — habár nemes indokokból is — de oly politikai idealismusban szenved, melynek megcorrigáíására elég volna őt a múlt tapasztalására, talán elég lesz őt a legközelebbi tapasztalásokra figyelmeztetni. Szemben azonban e javaslattal t. ház, a mely az országgyűlés tartamának 5 évre való felemelését czélozza, egyetlen egy döntő, de igazán döntő szempontot ismerek és ez abban áll: vájjon ezen reform által, ugy a mint az javasolva van - mert ugy vagyok kénytelen megítélni — emeltetik-e, fokoztatik-e ezen háznak törvényhozási és ellenőrzési képessége? A modern államoknak t. ház, különösen a monarchiáknak az ereje, igazi ereje, igazi jélessége a képviseleti rendszer tisztaságában, erélyében és igazságában fekszik; s ha valamely törvényjavaslatot hoznak nekem elő, mely a képviseleti rendszert érinti, egyetlen egy szem ponttal lépek fel, de azután az rám nézve döntő: tudniillik azzal, vájjon a képviseleti rendszer rendeltetésének jobban fog-e megfelelni ezen reformmal, mint megfelelt volna ezen reform nélkül. (Ugy van! a baloldalon.) Es nem akarom tagadni és elhiszem, öntudatosan, de a t. minister urnái és a t. túloldalnál is ez az eszme találtatott döntőnek. Nem mi itt az ellenzéken hozzuk összeköttetésbe a képviseleti rendszer összes viszonyaival, tehát a választások tisztaságával és szabadságával is ezt a törvényjavaslatot, nem mi függesztünk ahhoz természetétől idegen feltételeket; ez az összeköttetésbehozatal — és igen helyesen — megvan a kormány javaslatában, megvan különösen azon érvelésekben, a mik itt sorban a javas lat védői részéről a legutóbbi napokban felhozattak. Mert mi egyébnek vegyem azt — és nem is gondoium, hogy fognák tagadni — midőn azt mondják, hogy az országgyűlés tartamának meghosszabbításától várják azt, hogy a tárgyilagosaid) és nyugalmasabb törvényhozás inkább lehető lesz, hogy a választási költekezésekkel járó romlás és corruptio csökkenni fog? hogy a választásokkal járó izgalmak, a melyek esetleg károsak a képviseletre, vészhozók a közerkölcsökre, a nemzeti érdekekre, csökkenni fognak? És azután van ott egy ritka hang is, a melylyel én — és ezt valóban sajnálom — hogy oly ritkán hallok a kormánypadokról, a szabadelvű párt részéről; a minister indokolásában halvány;, n. a t. bizottsági előadó ur indokolásában és beszéd '•ben jobban hangsúlyozva találok egy oly elvet, a melyet örömmel üdvözlök ebben a házban kimondva, a melyet én legfőbbnek tartok : az váratik tudniillik ettől a törvényjavaslattól, hogy a választás útján nyilvánuló népakarat súlya erősbítést fog nyerni ezen törvényjavaslat elfogadása folytán, erősbítést fog nyerni különösen azon főrendiházi rendezés folytán, a melyet a t. ministerelnök ur euphemismussal, a főrendiház megifjodásának nevez, én pedig egy visszaesésnek és rendi reactionak tartok, (Ugy van! Ugy van! a bah és szélső baloldalon. Egy hang balfe 61: A leggonoszabb reactio, a lególygarchi l :u abb!) a mely 1848 óta fennálló alkotmányunkban idegen elemet képez. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ne méltóztassék tehát Visi képviselő urnak, ne méltóztassék a t. ministerelnök urnak s mindazoknak, a kik itt érvelnek, azt mondani, hogy mi erről az oldalról idegenszerű feltételeket hozunk kapcsolatba ezen törvényjavaslat megítélésénél. Mióta képviseleti rendszerről ítéletet mondtak, mindig az összállapotokat és összes viszonyokat vették kiindulási pontul, a melyek a képviseleti rendszernek, az alsóháznak működésére befolyással birnak. Nem mi — önök sem — de önöknél egy jóval hatalmasabb tényező : a dolog természete hozza összeköttetésbe ezzel a törvényjavaslattal ezt, hozza összekö tetésbe azt is, hogy vizsgáljuk minden ilyen egyes javaslatnál, vájjon nyerni fog-e a képviselőház, a nemzet akaratának hű, igaz és szabad kifejezése és érvényesítője. Erre nézve igénytelen véleményem az, hogy azok az előnyök, melyeket a javaslat indokolása és felhozott érvelések várnak ettől a törvényjavaslattól, azok az előnyök biztosítása sürgős és szükséges is. Magam is azt tartom, hogy intézkedései ket kell tenni, a mennyiben törvényhozási intézkedésektől függ, hogy biztosítsuk a törvényhozásképességnek emelését e házban, hogy biztosítsuk a választásokkal Összekötött költekezéseknek, corruptiónak és izgalmaknak lehető csökkenését
