Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.

Ülésnapok - 1884-148

|Q4 '48. orszAeos ülés szem azt authenticus nyilatkozatnak, mert erről, elismerem, nem helyes parlamentben beszélni, a mi a mérsékelt ellenzéki clubban, legalább azon tudósítás szerint, mely e tárgyban a hírlapokban megjelent, a jelen javaslatra nézve mondatott s a mely szerint a felszólalások alapja az volt, hogy csak azért nem fogadják el a javaslatot, mert bizonyos feltételek nem teljesíttettek. Én e tekintetben egyszerűen azon párt t. vezérének 1884 augusztus vagy szeptember havában választói előtt Jászberényben tartott beszédére hivatkozom, a melyben azt mondja, hogy igenis: nekik most is, mint előbb, álláspontjuk az öt éves mandátum, de bizonyos követelésekkel állanak elő a kormánynyal szemben, a melyeknek nem teljesítése esetén meg fogják támadni a javaslatot. Azt hiszem tehát, indokoltan mondhatom, hogy a vita e kérdésben felesleges. Sőt tovább megyek. Nemcsak helyeslik az öt éves mandátumot, de e tekintetben maguknak igényelhetik a kezdeményezés dicsőségét ezen házban, mert mint már előbb Helfy képviselő ur beszédére válaszolva, emiitetettem, 1875. májusában e házban hosszabb vita támadt e kérdésben, épen a jobboldali ellenzék akkori igen t. vezérének kezdeményezésére és felszólalására. De még ezen kivül is egy momentuosus pártnyilatkozatban, az úgynevezett zempléni pontokban is benfoglaltatott a javaslat. Ezen pontok azót >, felakasztattak arra a bizonyos szegre, a mely annyiszor emlegettetik,felakasztattak a nélkül,hogy arról a pártról az elvfeladás és mindazon vádak, a melyek a szabadelvű pártról ugyanolyan indító okok miatt hangoztattak, elmondattak volna. De nem emlékezem, hogy ezen felakasztott és felakgatott elvek közt valaha is ott lett volna az. r a mi most az öt éves mandátum ellen mondatik. Én utána jártam a dolognak és kerestem, hogy vájjon ezen zempléni pontokban voltak-e cautellák, a melyek — mint Gullner Gyula t. képviselő ur magát kifejezte — a választók jogainak e javaslatban nyilatkozó megcsonkítása miatt ellensúlyozáskép, másrészről a parlament függetlensége, a választások tisztaságát biztosítják. Utána néztem a dolognak és nem találtam a zempléni pontokban egyebet, mint a képviselők számának leszállítását. Ez az egy dolog volt akkor kapcsolatba hozva az 5 éves mandátummal. És ha Gulner Gyula képviselő ur ebben találja meg a viszonszolgáltatást a választók jogainak megcsorbításáért, ugy én az ő okoskodását e részbert nem irigyelem és sokkal jobban szeretem a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot, a melyet bizonyos érdekek szükségessé tettek e garnirozäs nélkül, minthogy magamévá tegyem mostani álláspontjukat, melyszerint e javaslatot bizonyos követelések teljesítése nélkül a nép jogai tekintetében nem lehet megszavazni. (Tetszés a jobboldalon.) december 10. 1885. De én bátorságot veszek magamnak azon feltételeket, melyekhez a t. képviselő urak e javaslat elfogadását kötni akarják bonczkés alá venni. {Halljuk!) Megnéztem a feltételeket, a melyek szükségesek az ő álláspontjuk szerint, hogy elfogadhassák a javaslatot. Először is ott találtam a közigazgatási bíráskodás behozatalát. Én ugyan első tekintetre nem látom az okozati összefüggést a kettő között, de concedálom, hogy bizonyos okoskodás révén kapcsolatba lehet hozni az öt éves madatumot a közigazgatási bíráskodással; nem látom azonban az okot, a miért e törvényjavaslat elfogadására e kérdés előzetes elintézése okvetlenül szükséges volna. Nem látom azért, mert tudomásom szerint és a ház tudomása szerint az országgyűlést megnyitó legfelső trónbeszédben a közigazgatási bíráskodás behozatalának szüksége kiválóan hangoztatva lettes engedjék meg a t. képviselő urak, hogy ennek beváltása iránt én ép ugy bizodalommal viseltessem, mint a hogy ők ez iránt bizalmatlankodnak. Minden esetre nagyon sok okom van hinni, hogy e kormány beváltja azt, a mit a trónbeszédben maga igér, mert hisz beváltotta heves ellenzés, küzdelem és zajos demonstratiók daczára azon ígéreteket, melyek a trónbeszédben más reformok, a főrendiház reformja iránt előzői által tétettek. (Tetszés) Hogy ha tehát beváltotta ezen igéretét, teljes joggal hiszem, hogy beváltja eme másikat is. A másik sokkal fontosabb kérdés, a választási visszaélésekre vonatkozik. Ezekre nézve bátor vagyok megjegyezni azt, hogy ne feketítsük e tekintetben állapotainkat igen túlságosan. A ki látta, hogy mik történteke részben, csak a jelen évben, egyrészt a köztársasági Francziaorszagban, másrészt a monarchicus és ős alkotmánynyal bíró Angliában, a ki csak a legközelebbi napokban is olvasta az angol hírlapokat s azokban a hasábokra terjedő leírását a visszaéléseknek, a megrázó küzdelmeknek, melyeket a tettlegesség terén a régi alkotmányos Anglia vivott és a ki olvasta másfelől október havában azon panaszokat, melyeket a hivatalos hatalommal való visszaélések, a tisztviselők tömeges áthelyezése és a bíróságok nálunk hallatlan mérvű befolyásolása miatt a köztársasági Francziaországban emeltettek : az bizonynyal igazat fog adni nekem, midőn azt állítom, hogy nem jó szolgálatot tesz hazánknak az, a ki azt mondja, hogy nálunk a visszaélések oly nagy mérvűek voltak, hogy miattok egy különben szükséges reform elfogadása, a pártra és a házra nézve lehetetlenné vált. Én tudom t. ház és pedig hivatkozván a t. ministerelnök urnak múlt hétfőn mondott azon szavaira, mely szerint nem foglalkozott ezen dolgokkal, tehát nem ért hozzá, én constatálni vagyok kénytelen, ki mint hírlapíró, hivatásomnál fogva foglalkozom e kérdéssel s ki figyelemmel kisérem valamennyi pártnak és hírlapjain ak a választási visszaélésekről szóló pana-