Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.

Ülésnapok - 1884-146

144 146. orsíéjfos ttléi deezember 7. liSő. Tehát nem az ellenzéknek mondtam ezt, hanem egész általánosságban. (Helyeslés jobhfelöl.) Horváth Mór: T. képviselőház! (Halljuk!) Mint minden emberi mtí, ugy maga az alkotmány sincs kivéve a fejlődés természettörvényének uralma alól. A változandóságnak egyenlően van kitéve, keletkezett legyen az egy nemzet hagyományaiból, vagy pedig miként ez rendesen történni szokott, az egyes, vagy egy többség politikai túlsúlyából, sorsa ugyanaz. Mert örök időre megállapított vagy önmagában zárt alkotmány észszerü'leg nem létezhetik. Engednie kell a kor felfogásának, feladnia abból mindazt, mit a változott viszonyok, a czélszertíség elvei megkívánnak. Ha a törvény, melyet valamely kornak megcsodált bölcsessége alkotott, nem volna megmásítható, ugy a társadalmi rend ezen állandósága feltartóztatná e téren az emberiség fejlődését, az emberiség haladását. A magyar alkotmány egyik alaptörvényének fentartásával, egyedül az országgyűlés tartamának módosítását követelő javaslat került a ház elé, a 3 éves megbízást, 5 évre terjesztendő ki; azon indokoktól kisérve, hogy egyrészt megkönnyíti a törvények alkotását és tárgyilagosabb politikai életet teremt; másrészt általa a nép akaratának súlya fokoztatik. Már az itt kifejezésre jutott érvek, ha ezek mellett még más társadalmi és közjogi okok, melyekre alább még visszatérek, nem forognának is fenn, a javaslat elfogadását eléggé indokolnák. Én, t. ház megvallom, nem értem, hogy az ellenkező politikai hitvallásúak a javaslattal szemben miért foglalnak állást, midőn ellene döntő, de még csak megingató érret is felhozni képtelenségnek tartok. Vegyük csak szemügyre azon érveket, melyeket a javaslat ellenzői a nyilvános discussio s a sajtó terén felhoztak: a) ugyanis a többi között ; zt vitatják, hogy az 5 éves mandátum alkotmányunk sarkalatos elvét bolygatja és támadja meg; b) azt állítják, hogy megnyirbálja a népszabadságot, a nép souverain jogát; c) és azt mondják továbbá, hogy azzal a kormány mód felett nagyobb hatalmat nyer. Vizsgáljuk meg már most egyenként ezen állítások értékét, vagy ha van bennük, a mit kétlek, azok igazságát. A mi a czélba vett módosítás elvi sarkalatosságát illeti, hát én azt hiszem t. ház, hogy igen nagy tévedés ugy világítani meg a javaslatot, mintha annak eszméje alkotmányunk szellemét más irányba hajtaná, vagy hogy ez akár a liberalismus csonkításával, akár pedig a népakarat nyilvánulhatásának, bár csak egy időre elfojtásával is járna. Nem tudom, mily alapon lehet nagyobb szabadságnak, teljesebb jognak nevezni azt, ha a nép minél gyakrabban fordulhat meg az urnánál. En ugy tudom, hogy a nép választási szabadságának, souverain fenségének fogalma nem azon alapszik, hogy minél gyakrabban választhasson, hanem igenis alapszik azon, hogy a midőn választ, ezt meggyőződése szerint szabadon tehesse. Már pedig ebben az 5 évre kiterjesztett országgyűlés legkevésbé sem gátolja, hanem azt eredményezi, hogy a népet jogára féltékenyebbé teszi és arra ösztönzi, hogy a ritkábban gyakorolható jogot megfontolva használja. Hogy hol fekszik gyökere azon érvnek, mely az 5 éves mandátumban csak a kormány hatalmát vagy a mint mondani szeretik, mindenhatóságát látja növeszteni, e rejtélyt megoldani képes nem vagyok és azt gondolom, hogy azt a túloldalon sem fogják megfejthetni. T. ház! Én ugy látom, hogy a dolog épen megfordítva áll, az 5 éves mandátummal hatalomban a képviselőház és nem a kormány nyer; mert a képviselőház mint független testület ezúttal nem csak értelmi túlsúlyban, de az ambitiók felserkentésében is emelkedni fog. Nem lehet kösömbös dolog a törvényhozó testületre nézve a közelmúlt választásokban mindinkább tapasztalt közönyösség sem, mely az egykori lelkesedés és érdekeltség fokát választásról választásra csökkentette. Ez abból tűnik ki legjobban, ha összehasonlittatik a választó-kerület szavazatra képesített polgárainak létszáma a leszavazott polgárok számával. Az alkotmányos érzület ezen hanyatlása nem fejthető meg mással, mint a hamar visszatérő 3 éves választással, melynek még az a hátránya is megvan, hogy az elégtelen a parlamentaris tehetségek és politikai jellemek kifejlesztésére, hogy az ország kiválóbb tehetségeiben a parlamentáris élet iránti melegebb érdeklődést felkelthetné, vagy hogy ily rövid időn keresztül akár az egyöntetűség és állandóság, akár pedig egy szilárd ügyrend kifejlődhetnék. Még csak egy motívumot említek fel, mely elhangzott a javaslat ellen és ez ama vádban áll, hogy mi a külföld példájára honosítunk meg jogintézményeket és változtatjuk meg azokat a nélkül hogy figyelemmel volnánk a történelemre, Magyarország közjogára és a magyar nép sajátosságára. Engedelmet kérek, én abban ugyan semmi bajt nem látok, ha mi is ép ugy mint Anglia, Olaszország és annyi más nevezetes állam, szintén beláttuk a 3 éves parlamentnek, ha nem is a tarthatlanságát, de annak gyakorlatiatlanságát, melyből meglehetős részt a ház alakulása és a haza való készülődés tesz meddővé és meg akarjuk 5 évre hosszabbítani az ország-gyűlés tartamát. Hisz Magyarországon talán csak nem teszi a jó dolgot roszszá az a körülmény, hogy midőn mi az 5 éves országgyűlést életbe léptetni akarjuk, a külföldön már az alkalmazva van'?