Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.

Ülésnapok - 1884-130

6 130. országos ülés eieptcrafeer 26. líS5 15; naplóbiráló: 25; pénzügyi: 21; számvizsgáló: 9; véderő: 15 és végre zárszámadási bizottság 15 tag. Ha méltóztatnak ebbe belenyugodni, (Helyeslés) akkor most czélszeru lenne kimondani, hogy nem a legközelebbi, hanem az azután következő ülésben ezen emiitettem számok szerint fognak a bizottságok megválasztatni. (Helyeslés.) Ennélfogva ezt határozatul kijelentem. Épen most értesülök arról, hogy Helfy képviselő ur ugyancsak a mai napon interpellatiót jelentett be, ennélfogva azt hiszem, czélszeru lesz első sorban az interpellatiós könyvet felolvasni. Zsilinszky Mihály jegyző: Az inter pellatiós könyvbe a következő interpellatiók vannak bejegyezve (olvassa): Szept. hó 25-én. Irányi Dániel, a kremsieri találkozás és a bolgár dolgok tárgyában, a ministerelnökhöz. Helfy Ignácz, a keleti ügyben és ezzel kapcsolatosan ő Felségének bosnyák területen tett látogatása tárgyában, szintén a ministerelnökhöz. Elnök: Az interpellatiók az ülés végén meg fognak tétetni. Most még egy kérdésem van a t házhoz. Az utóbbi ülésszakban a jegyzők száma megszaporittatott hétre, nrig a házszabályokban e szám hatban van megállapítva. Nem tudom, méltóztatik-e a t. ház a legközelebbi ülésben csak a hat jegyzőt megválasztani s azután határozni a hetedik jegyzői állás iránt? Tisza Kálmán ministerelnök: Határozatot hozni most alig lehetne, mert ha jól emlékszem, a precedens az volt, hogy ha egy országgyűlés összejövetele alkalmával az első ülésszakban a jegyzők számára nézve határozat hozatott, az azon országgyűlés folyama alatt mindig megtartatott. Tehát nem új határozatképen, de ezen praecedens szerint, azt gondolom, miután ezen országgyűlés első ülésszakában hét jegyző választása elhatároztatott, most is ehhez kell tartanunk magunkat. Ezt megváltoztatni különben most nem is lehetne, mert határozat hozatalra a meg nem alakult ház nincs hivatva, (Helyesh's.) Elnök. Ennélfogva azt hiszem, kimondhatom, hogy a múlt ülésszakban hozott hatáiozat értelmében a ház hét jegyzőt választ. Most következnek az interpellatiók. Irányi Dániel: (Halljuk! Halljuk!) T.ház! Az országgyűlés szünetelése alatt két nevezetes esemény történt a külügyek mezején: egyik ő Felségének találkozása az orosz czárral Kremsierben, másik Kelet-Rumélia egyesítése Bolgárországgal. Ugy az egyik, mint a másik^esemény sokkal fontosabb, sokkal közelebbről érdekli Magyarországot, semhogy ne lenne szükséges, hogy azok iránt felvilágosítást kérjünk a kormánytól. E végre néhány kérdést leszek bátor intézni a t. ministerelnök úrhoz. Nem fogom azonban ezúttal interpellatióm indokolásával igénybe venni a t. ház figyelmét, fentartván magamnak ezen szerencsét akkorra, mikor a t. ministerelnök ur válaszolni fog. Csak arra kérem a kormány elnökét, hogy mielőbb méltóztassék válaszával szerencséltetni, hogy a képviselőház az őt a külügyek vezetésére nézve is megillető alkotmányos jogát mielőbb, ideje korán gyakorolhassa. Méltóztassék az interpellatiót felolvastatni és a kormányelnökkel közölni. Nagy István jegyző (olvassa): Interpellatio a ministerelnök úrhoz. 1. Az orosz czár látogatása ő császári és királyi Felségének Kremsierben pusztán udvariassági tény, illetőleg a tavaly ő Felsége részérői Skiernieviczén tett látogatásnak egyszerű viszonzása s a barát ságos érzelmek újabb személyes kicserélése volt-e, vagy pedig ezen kivül más politikai ügyek is tárgyaltutíak ottan, akár maguk az uralkodók, akár pedig a jelenvolt külügyministerek által s jöttek-e létre s milyen megállapodások; különösen pedig nem történt-e megegyezés akár KeletRumeliának Bulgáriával! egyesítése, akár Bosznia és Herczegovinának Ausztriába és Magyarországba vag-v ezeknek valamelyikébe leendő bekebelezése tárgyában'? 2. Nembirt-e sem a ministerelnök ur, sem a közös külügyminister ur előzetes tudomással a tervről, a mely szeptember 19-én Filippopolban Iveiet-Iíumelia és Bulgária egyesülésének kikiáltásával végrehajtatott és milyen állást szándékozik. ugy a magyar, mint a közös kormány a Filippopolban végbe ment forradalmi ténynyel s a bolgár fejedelemnek az egyesülés irányában követett magatartásával szemben elfoglalni? 3. A népek önrendelkezési jogának barátja lévén, nem kivánom ugyan, hogy az említett két tartomány törekvése, ámbár a berlini szerződésbe ütközik, akár közösen az ezt aláirt idegen hatalmasságok, akár ezek bármelyike által fegyveres beavatkozással vagy ilyennel való fenyegetéssel elnyomassék; de azt igenis elvárhatjuk, hogy viszont egyik idegen hatalmasság sem fog a szultán és a birodalmához tartozó két tartomány közt támadt viszályban sem közvetlenül fegyverrel, sem közvetve hadi szerek küldése, vagy önkéntesek a netalán kiütendő háború színhelyére vonulásának megengedése, vagy épen katonáknak, különösen pedig tiszteknek e végből való szabadságolása által elegyedni, hanem mindegyik szorosan meg fogja tartani a semlegesség törvényeit. A miért is kérdem: ha a netalán teendő békéltető lépések sikerre nem vezetnének és a szultán az említett két tartományban az előbbi állapotot fegyveres kézzel helyreállítani szándékoznék: kész-e Ausztria