Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.

Ülésnapok - 1884-143

143. országos ilés deezember 1. 1885. 111 tenni azt, hogy a viszonyokat ismeri és annak következtében állításának nagy súlya van. A t. pénzügyminister ur pedig azt mondta, hogy roszszalás illeti a társulat vezetőit. Már most méltóztassanak megengedni, hogy én, a ki nem saját akaratomból, hanem határozott felhívásra e társulat élén egy ideig szerepeltem, röviden elmondhassam a társulat keletkezésének történetét. (Halljuk!) Röviden elmondom az okokat, a melyek következtében a társulat oly zilált helyzetbe jutott, hogy most a törvényhozás támogatására szorul, a mely támogatást mellőzni lehetetlen és én ennek tulajdonítom azt, hogy még ezen oldalról is támogatják a törvényjavaslatot. A társulatnak keletkezése a következő: 1870-ben elárasztva lévén ezen vidék, ezen áradás következtében csak adóban í.500,000frt Íratott le, ugy hogy nemcsak az illető érdekelteknek, hanem magának a kormánynak is érdekében volt, hogy azon bajok, melyek ott már többszőr előfordultak, de ily mértékben még nem, véglegesen orvosoltassanak és ennek következtében történt az initiativa. A helyszínére már akkor egy kormánybiztos küldetett, hogy kipuhatolja az eddigi pusztítások okait. A kormánybiztos ott megjelenvén, összehívta az érdekelteket, hogy kipuhatolja a baj okait és meggyőződött arról, hogy az ott több vidéken eszközölt védművek nem kielégítők és azért szükségét látta annak, hogy megint csak tervek dolgoztassanak ki, a melyek által ezen vidékek teljesen biztosítva legyenek, mert ott nemcsak oly viszonyok vannak, mint a Tisza mentén igen sok helyen, hol réteknek szántóföldekké átalakításáról van szó, hanem ott a legnagyobb részben már is szántóföldek vannak, a melyek már évek során át az egész éven keresztül használhatók voltak és most veszélyeztetve lettek. Ennek következtében az államkincstár is érdekelve lévén, a kormány szükségét látta a baj orvoslásának, még pedig első sorban azt tette, hogy teljesen részletes terveket készíttetett, a melyeket a társulatnak elfogadás végett bemutatott. Hogy mily felfogással volt akkor a kormány és milyen volt a helyzet azon időben, szükségesnek látom, hogy felmutassam az akkori közmunkaés közlekedésügyi ministernek rendeletét, a melyben engem mint a társulat elnökét — még pedig a kormány beleegyezésével alakult a társulat — felhív, hogy daczára a sürgősségnek, daczára a teljes iparkodásnak, az illető közegek a tervekkel végkép el nem készültek, tekintettel azonban azon körülményre, hogy a túlságos esőzés folytán ez évben több százezer hold áll viz alatt, tekintve továbbá, hogy ezeknek felmentésére leendő intézkedés szükséges, hogy már most tétessenek meg a kellő intézkedések, hogy ez ideiglenes munkák | teljesíttessenek, melyek 300,000 holdnyi területet , teljesen biztosítanak s hogy e 300,000 hold teljes biztosítása nem fog többe kerülni mint 846 ezer forintba, melyből az állam 95,000 frtot fog viselni, a többi pedig a társulat terhére esik. Befejeztetik ! pedig a leirat azzal, hogy ezen összeget kivetve a I holdak számára, egy hold terület mentesítése körül| belül 2 frt 75 krba kerül, a mit egy hold terület egy évi haszonvétele bőven kárpótol. Azzal sem elégedett még meg a közlekedésügyi minister, hogy bennünket arra utalt, hogy e terület biztosítása ily kevésbe kerül, hanem mert tudta, hogy oly vidék birtokosai, mely több éven át el volt árasztva, nem rendelkeznek a szükséges pénzzel, \ kilátásba helyezte, hogy miután az egyedüli mód az egybehívott társulati érdekeltség elhatározása alapján a szükséges pénzt az érdekeltek hozzájárulásával vagy kötendő kölcsön útján beszerezni, ez utóbbi esetben „a kölcsön megkötésének gyors és lehető kedvező feltételek alatti keresztülvitelére ezennel felajánlom a kormány hozzájárulását, sőt tekintetbe véve a teendők sürgős voltát, kész vagyok addig is, míg a kötendő kölcsön iránti lépések megtétetnek s a pénz folyóvá tehető lesz, í az állampénztárból való előlegezést kieszközölni." Ezek voltak a kilátások, melyek nyújtattak s a melyekhez befejezésül az mondatott, hogy ezen oknál fogva „legyen szives ismert ügyszeretetével és erélyével engem azon törekvésemben támogatni, hogy az itt felsorolt munkák, minél előbb foganatba vétessenek". Már most oly biztosítás mellett, hogy ily nagy terület biztosítása ily olcsón eszközölhető, lehet-e csudálkozni azon, hogy az érde[ keltek készségüket kijelentették arra, hogy ezen munkákat teljesítik. Hisz kilátásba volt helyezve még az is, hogy a kormány részéről támogatásban fognak részesülni a szükséges kölcsön beszerzésénél. De minő volt a tényleges állapot? A munkák foganatosítása az ideiglenes tervek szerint megtörtént és habár az előleges költségek fedezésére a kormány részéről 20,000 és 30,000 frtos előlegek nyújtattak is, a melyek elégségesek voltak arra, hogy a munkálatok megkezdethessenek, a vállal| kozókkal a szerződések megköttessenek, már a második részletfizetésnél hiányzott a támogatás, mert az akkori válságos viszonyok nem engedték meg a kölcsön eszközölhetését. Az érdekeltség a kormányhoz fordult és kérte a rendeletben említett támogatás érvényesítését. Érvényesítette is azt a kormány, de mi módon? Olykép, hogy 5,000 frtot küldött rézpénzben a társulat munkálatainak folytatására. Ezek, uraim, a tények. Midőn a vállalkozókkal a szerződés megköttetett, midőn a fizetések esedékesekké váltak és a midőn nem tudtunk a kötelezettségeknek eleget tenni, 5,000 frtnyi rézpénz állott rendelkezésünkre. \ Mit tehettünk ? Kölcsönt vettünk fel ugy mint a | többi társulatok. A kölcsön, mely akkor felvéte-