Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.
Ülésnapok - 1884-143
143, országos ülés (leczember 1, 1S85. J-Qg garantiát vállalja,; de épen a viszonyok bonyolódott voltánál fogva kénytelen volt ezt a kormány kilátásba helyezni, mert évek hosszú során át folytatott kísérletek után meggyőződött, hogy különben ezen társulat ügyeit rendezni nem lehet. Azt pedig, hogy az országnak egy nagy vidéke folyton ki legyen téve ezen anyagi bajoknak, fentartani kormányzati és állami tekintetből kívánatos nem volt. Ez okból terjesztettem elő a törvényjavaslatot és kérem annak elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Darányi Ignácz: T. képviselőház! Megvallom, hogy Helfy igen t. képviselőtársam azon felszólalását, mely Horánszky képviselőtársam által is támogattatott, hogy ezen törvényjavaslat indokolása a kellő adatokat nélkülözi és hogy ők e részben részletesebb előterjesztést vártak volna a kormánytól, magam részéről is osztanám az esetben, ha ezen ügy most először fordulna meg a t. ház előtt. Azonban mint nagyon jól méltóztatnak tudni, az 1882: XXVI. törvényczikk volt az, mely elhatározta és kimondta, hogy ezen társulat ügyeit állami kezelés alá veszi. Azon kérdések, melyek körül az ő felszólalásuk forgott, tehát már akkor voltak tárgyalandók és már akkor e képviselőházban beható tanácskozás tárgyát képezték. Azt mondja Helfy t. képviselőtársam, hogy megbocsáthatlan bííne annak a" kormánynak, mely akkor eljárt, hogy egy társulatnak oly kölcsönt engedett létesíteni, melynél a kölcsönfelvétele perezében — a mint valósággal áll - a társulat minden 120 frt mellett 86 forintot elvesztett, tehát az egész kölcsönnek circa egy harmad részét. Igaz.hogyeznagyon súlyos állapot volt és hogy ez egyik főoka az ezen társulatnál mutatkozott pénzügyi visszásságoknak. De t. ház, én is vagyok tagja — nem épen ezen, de egy más társulatnak mely ugyanazon időkben vett fel kölcsönt és mindent elkövetett, hogy kedvezőbb kölcsönt kaphasson és nem tudott sehol és semmiképen kedvezőbbhöz jutni, mint a temes-bégavölgyi szerencsétlen kölcsön volt. Abból tehát, hogy évek során át a t. kormány közreműködésével is a köz- és magánhitel annyira emelkedett, hogy most már ily kölcsönöket horribiliseknek tekintünk, a kormánynak szemrehányást tenni csakugyan nem lehet.- (Nevetés a szélső haloldalon.) Azt mondja Helfy t. képviselőtársam, hogy mikor a kormánynak annyi joga van a társulatokkal szemben, mikor a kormány a társulati pénzügyekre is oly döntő befolyással bir, az 1879. évi XXXIV. törvényczikk alapján, miért, engedte ezeket. Csak azt méltóztatik elfelejteni a képviselő ur, hogy ezen törvény későbbi időből való, mint mikor azon kölcsön negotiáltatott, mert ez 1873-ban történt, azon szigorú törvény pedig, melynek alapján most ő felelősségre akarja vonni a kormányt 1879-ben keletkezett. | Hát ez egy kis tévedés az időszámítás tekintetében. Horánszky t. képviselőtársam óhajtotta volna, hogy a társulat állásának egy teljes képe terjesztessék elő. Ezt a teljes képet azon statistikai adatokban, melyek mindenki által megtalálhatók, a képviselő ur is megtalálhatta volna, ott megtalálhatta volna azt is, hogy azon fentartási és kezelési költség, melyet ő oly nagynak méltóztatott festeni, holdankint évi 19 krt tesz. Hát ha a társulat más okból nem megy tönkre, ezen 19 kr. miatt bizonyára nem fog tönkre menni. Horánszky Nándor: Hová kallódott a pénz ? Darányi Ignácz: A t. képviselő ur azt kérdi hová kallódott a pénz és rosszalást nyilvánít a kormány irányában. Ugyan kérem, szokjunk le már egy kicsit arról, hogy minden bajnak eredetét és indokát tisztán s kizárólag a személyekben keressük. (Elleninondások és zaj a bal és szélsőbaloldahn.) Szokjunk meg egy kis tárgyilagosságot. (Ellenmondások abaloldalon.) Szokjuk meg azon tárgyilagosságot, hogy a hibák azon részét, mi a viszonyokban és körülményekben találja magyarázatát, azon viszonyok és körülményekben keressük. (Közbeszólás a baloldalon: Kitér a kérdés elől !)Xem térek ki a kérdés elől, csak méltóztassék még egy kis türelemmel lenni. Én részemről igen helyeslem, hogy bíráljuk, kutassuk, melyek voltak azon okok, melyek a társulatot ily zilált pénzügyi helyzetbe sodorták. És azt tehetjük minden recriminatiók nélkül, mert a czél nem az, hogy szemrehányást tegyen a társulat a kormánynak, a kormány a társulatnak, az ellenzék pedig a kormánynak egyedül és kizárólag, hanem a czél az, hogy a valódi okát megtudjuk a bajoknak és vállvetett erőkkel reeriminatio helyett iparkodjunk azon segíteni. Hát kérem, én öt körülményben látom ezen társulat zilált helyzetének okát és magyarázatát. (Halljuk!) Az egyik mindjárt az volt, hogy annak idején, a mikor a társulat megalakult, a megalakulásnál nem váratott be a részletes 'tervek elkészítése. Ennek folytán oly területek vonattak be a társulat körébe, a melyek egyáltalán oda nem tartoztak és ez az elszámítás nem eredményezett egyebet, minthogy a határőrvidéki százezer hold a társulatból kiesett. Már kérem, egy vállalat nagyon haszonhajtó lehet,hogyha abban 100 ezer holddal több van^ érdekelve és talán nem lesz haszonhajtó, hogy ha az a 100 ezer hold ezen vállalatból kiesik. A másik ok t. képviselőház az, hogy ezen társulatnak rendes, műszaki ártérfejlesztése és osztályozása nem volt és a fennálló bonyodalmakat tekintve, évek hosszú során át nem lehetett. Hogy történt tehát a teherviselés? Bevallás alapján. így aztán megmagyarázható az, hogy az állam nem tudta a hátralékokat behajtani, mert voltak olyanok megróva, a kik nem tartoztak és olyanok, a kik
